Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Agrárgazdasági És Vidékfejlesztési Kar
Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Balogh Péter)
Társadalomtudományi doktori tanács
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételSzabadon hozzáférhetőPoverty, sustainability and livelihood strategies of herder households in mongoliaThe dissertation is thoroughly done within the Sustainable Livelihood Framework (SLF) conceptual framework. The research covered a number of essential topics of SLF, namely the impact of Covid-19; livelihood assets; government policy on meat exporting and its impact on herders' livelihoods; and contribution of non-livestock income - state pensions and welfare; livelihood strategies; and poverty of herder households. The Introduction explains the research background and herder households' problems. The problem of increased livestock numbers leading to overgrazing issues regarding pasture carrying capacity potential is justified. Currently, herder households have limited livelihood strategy (LS) options and few income sources. The research objective is to contribute to the literature by examining the current Mongolian herder households' livelihood strategies and possible interventions to cope with and recover from stresses and shocks and improve livelihood skills, capabilities, and assets. The sustainable Livelihood Framework (SLF) and literature review chapter started a systematic literature review and formulated a research gap on sustainable rural livelihood in Mongolia. The materials and methods chapter explains the study's data collection. The two sets of primary data were used to analyse livelihood strategies of herder households, asset situation, poverty, financial literacy and pension planning and the impacts of Covid-19. Moreover, two sets of secondary data were used to analyse the agriculture sector's contributions to Mongolia's economic growth and meat export potential and impact on herder households. The research findings chapter briefly describes Mongolian nomadic herder households' characteristics, current situation, and problems. An economic growth model was applied to analyse the agriculture sector's importance and impact compared to the mining sector. The result shows that the mining sector is vital to the economy and does not harm the development of the agriculture sector. Covid-19 impact on household livelihoods was studied by comparing urban and rural households. Rural households were less vulnerable to Covid-19 negative influences. A meat export study result shows that the government policy for promoting meat export does not impact herders' household livelihood. According to the livelihood assets and livelihood strategies, herder households were classified into four livelihood strategies. Assets that prompt the choice of four different livelihood strategies were analysed using the SUR model. The most dominant strategy was a livestock-based livelihood strategy, as LS1. A state pension and welfare-based livelihood strategy LS2 contributes to all livelihood strategies. Households that make up their household income from natural resources, e.g. hunting, collecting fruit, and wood harvesting, belong to LS4. LS2 wage income and LS3 state pension and welfare mixed strategies are the most appropriate and sustainable strategies among the four livelihood strategies of herder households in Mongolia. Herder households' participation in social insurance and herders' financial literacy study's main findings are that when herders are educated and well-informed, they can catch the possibilities to increase their income and sustain their livelihood. The conclusions and recommendations chapter provides recommendations for improving the livelihood of herder households in Mongolia, focusing on poor herders' households. Study limitations and future research directions are identified in this chapter. The final chapter presented the main conclusions of the research and extended to introduce the new contribution of the research work to the scientific field. This research contributed to the livelihood of nomadic herder households in Mongolia according to the SLF methodology in a more comprehensive way. The research highlights a possible way of increasing the herders' income without increasing the number of animals.
- TételSzabadon hozzáférhetőA genetikai alapú személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadásaAz elmúlt évtizedekben a táplálkozással összefüggő, nem fertőző betegségek rohamos ütemben ütötték fel a fejüket világszerte, a következményükként bekövetkező halálesetek száma pedig nem mutat jelentős csökkenést. Ezen körülmény az életmód, az étkezés megreformálásával, valamint preventív egészségmagatartás kialakításával javítható lenne. A tömegeket célzó étrendi ajánlások helyett a személyre szabott táplálkozás irányába történő elmozdulás jelenthetne egy lehetséges megoldást, melynek lényege, hogy a diéta az egyéni szükségleteket figyelembe véve kerül kialakításra. A kutatásom során célkitűzéseim közt szerepelt, hogy felmérjem, mely tényezők és milyen mértékben hatnak a fogyasztói elfogadásra a genetikai alapú személyre szabott táplálkozást illetően a magyar lakosság körében, illetve, hogy feltárjam, e befolyásoló tényezők között milyen kapcsolatok figyelhetők meg, mindezt annak érdekében, hogy komplex modellbe foglalhassam azokat. További célom volt, hogy az elfogadást befolyásoló tényezők alapján szegmentáljam a hazai fogyasztókat, valamint, hogy a kutatás során kapott eredményeim hasznosíthatóságát bemutassam egyéni és társadalmi szinten. A primer kutatásom során az integrált viselkedéses modell koncepcióját követve, először fókuszcsoportos interjúkat készítettem három (a személyre szabott táplálkozást illetően) pozitív attitűddel rendelkező fogyasztói csoportban (elfogadók) és három ellentétes (negatív) érzésű csoportban (elutasítók). Az adatgyűjtés kvantitatív részében online kérdőíves megkérdezést folytattam le 805 hazai fogyasztó bevonásával, ahol a kérdések a szakirodalom és a fókuszcsoportos interjú során elhangzottak alapján lettek összeállítva. Ez alapján sikerült megalkotni azt a komplex modellt, mely a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás fogyasztói elfogadását befolyásoló tényezők közötti kapcsolatokat mutatja be. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás követésének szándékára több pszichológiai folyamat is hatással van. Az attitűd, a szubjektív norma, valamint a személyes ráhatás is befolyásolja az egyén azon elhatározását, hogy kívánja-e folytatni a jövőben a vizsgált magatartást. Ezen túlmenően bizonyos szocio-demográfiai tényezők is szerepet játszanak az elfogadás folyamatában. Korábbi kutatásokban még nem volt példa arra, hogy a magyar lakosságot szegmentálják a genetikai alapú személyre szabott táplálkozás elfogadását befolyásoló tényezők alapján, ám most nekem ezt sikerült kivitelezni. A szkeptikusok, a bizonytalanok és a potenciális igénybe vevők klaszterei jól definiálható eltéréseket mutatnak az előbb említett befolyásoló tényezők (tapasztalati attitűd, instrumentális attitűd, szubjektív norma, észlelt magatartásirányítás, énhatékonyság, szocio-demográfiai jellemzők) mentén, továbbá az egyes csoportok a viselkedéses szándékukban is eltérőnek bizonyultak. In recent decades, nutrition-related, non-communicable diseases have reared their heads at a rapid pace worldwide, and the number of deaths resulting from them does not show a significant decrease. This situation could be improved by reforming the lifestyle and diet, as well as by developing preventive health behavior. One of the possible solutions to this global problem could be a shift towards personalized nutrition instead of dietary recommendations aimed at the masses, the essence of which is that the diet is designed taking into account individual needs. During my research, one of my objectives was to assess which factors and to what extent they affect consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition among the Hungarian population, and to reveal what relationships can be observed between these influencing factors in order to include them in a complex model. My further objective was to segment Hungarian consumers based on the factors influencing acceptance, as well as to demonstrate the usability of the results obtained during the research on an individual and social level. Following the concept of the integrated behavioral model, during my primary research, first, I conducted focus group interviews in three consumer groups with a positive attitude towards personalized nutrition (acceptors) and three groups with opposite (negative) attitudes (rejectors). In the quantitative part of the data collection, I conducted an online questionnaire survey involving 805 Hungarian consumers, where the questions were compiled based on the literature and on what was said during the focus group interviews. Thanks to this, it was possible to create the complex model that shows the relationships between the factors influencing consumer acceptance of genetic-based personalized nutrition. Based on the results, it can be said that the intention to follow genetic-based personalized nutrition is influenced by several psychological processes. The attitude, the subjective norm, as well as the personal influence affect the individual’s decision as to whether she or he wishes to continue the investigated behavior in the future. In addition, certain socio-demographic factors also play a role in the acceptance process. In previous research, there was no example of segmenting the Hungarian population based on the factors influencing acceptance of genetic-based personalized nutrition, but now I managed to do this. The clusters of skeptics, uncertain consumers, and potential users show well-definable differences along the aforementioned influencing factors (experiential attitude, instrumental attitude, subjective norm, perceived behavioral control, self-efficacy, and socio-demographic characteristics), and the segments also proved to be heterogeneous in terms of their behavioral intentions.
- TételSzabadon hozzáférhetőBiofuel production and consumption, financial development, and economic expansion in the European UnionAs an integral part of the ‘bio-economy’ and as a source of renewable energy, biofuels have the potential to greatly enhance the safety of our energy, economic soundness, and the quality of our environment. Based, on the above concern, this study specifies the objectives to explore the impact of biofuels on economic expansion in EU countries. More particularly, this study specifies five objectives that is (i) to examine the empirical impact of biofuel production on economic expansion in the EU, (ii) to investigate biofuel consumption's empirical impact on EU economic expansion, (iii) to explore the relative importance of the impact of biofuel production on biofuel consumption in the EU, (iv) to investigate the causal relationship between biofuel variables and economic growth, and (v) to investigate impact of bio-economy on financial development, and vice versa. This study uses annual panel data for the experiments over the period 2001 to 2019. Particularly, considering the data availability in the European Union zone, this study selects Austria, Belgium, Germany, Spain, Finland, Italy, France, Netherlands, Portugal, and Sweden as the study sample countries. In experimental methods, this study considers both unit root test and panel cointegrated test output. Considering the output of the panel co-integrated test, this study considers the experiment of the cointegrated panel regression, more particularly Panel Fully Modified Least Squares (FMOLS) and later compares the result with another panel cointegrated model, Panel Dynamic Least Squares (DOLS) models. This study finds several findings (i) biofuel production has significant impact on economic expansion in the EU, (ii) biofuel consumption has significant impact on economic expansion in the EU, (iii) the impact of biofuel production on economic growth is relatively greater than that of biofuel consumption, (iv) GDP causes both the production of biofuels and the consumption of biofuels, (v) biofuel production and consumption have positively significant impact on financial development, similarly, financial development also positively impacts on both biofuel production and consumption. The implication of this study is that the findings of this research provide policymakers with a chance to emphasize the development of biofuels considering the economic growth perspective.
- TételSzabadon hozzáférhetőA fejlett információtechnológiák elterjedését befolyásoló tényezők meghatározása a mezőgazdasági kisüzemekbenA mezőgazdasági termelés és üzleti folyamatok optimalizálása kiemelt feladat a versenyképesség és fenntarthatóság egyensúlyának elérése céljából. Az Ipar 4.0 koncepció összefoglalja az egyes lehetőségeket, új környezeti és üzleti adatforrásokat, valamint nagy volumenű adatkezelő és elemző megoldásokat definiálva. Azonban lényeges szakadék figyelhető meg az adaptációt illetően a szervezeti méretkategóriától függően, mely felteszi a kérdést, hogy tényezők befolyásolják a releváns eszközök és megoldások implementálását kis és közepes méretű mezőgazdasági szervezetek esetében. A szakirodalom általános modelleket használt a felmérések során, így a kutatás célja a UTAUT2 teoretikus modell bővítése, a szektor és terület sajátosságaihoz való alkalmazkodásért. A kutatás első lépése a szakirodalom és egy közösségi hálózat elemzése volt, kifejezve a mezőgazdasági termelés és releváns területek közötti kapcsolatot kifejező kapcsolatot. Kulcsszóhálózati elemzés, többszörös korrespondencia elemzés, tematikus evolúciós elemzés, valamint szentimentelemzés került alkalmazásra az aktuális témakörök közötti kapcsolat, ezek idővel való változása, valamint a pozitív és negatív aspektusok meghatározásához. Az előzetes kutatás összefoglalta az eszközöket, megoldásokat és kétségeket, melyek támogatták az ezt követő háromszintes változószelekciót. Eredményként 5.520 látens változó és 198 PLS-SEM modellszerkezet került gyűjtésre a szakirodalomból. A változók alapján 5 általános és 7 modellaspektus került megfogalmazásra. A modell kialakítása előtt invarianciaelemzés és ordinális logisztikus regresszió került alkalmazásra a külső hatások meghatározása és a modell egyszerűsítése céljából. A modell célja a releváns eszközök és megoldások használati szándéka mellett az attitűd és a kipróbálás szándék mérése egy felmérés alapján. Az alapmodell egy kidolgozott iteratív folyamat alapján, a megfogalmazott szempontok felhasználásával két szinten került bővítésre. Az első szint az UTAUT2 modell bővítését, míg a második szint az UTAUT2 modellben szereplő összesített változók magyarázatát tűzte ki célul, előre meghatározott megszorítások alapján. Ennek eredményeként kiválasztásra kerültek a modellváltozatok, amelyek nagyobb pontossággal képesek magyarázni az értékeléseket, azonban a megbízható alkalmazásuk további adatgyűjtést igényel. A fő tényezők összegzésre és kategorizálásra kerültek. A befolyásoló tényezők mintázata alapján lehetséges megoldás lehet a gyakorlati alkalmazás hatásának vizsgálata a felhasználó (használat utáni szemléletváltás), mind a szervezet (folyamatokra gyakorolt hatás) szemszögéből. Egy kiválasztott korlát megoldására rendszerkoncepció került kidolgozásra, amely bemutatja a döntéshozók számára a megfelelő eszközök és megoldások által biztosított lehetőségeket, beleértve az adatgyűjtést, -feldolgozást és elemzést. Optimising agricultural production and business processes is a crucial task to balance competitiveness and sustainability. Industry 4.0 summarizes the possible options, defining new environmental and business-related data sources as well as methods for high volume data processing and analysis. However, there is a significant gap in the adaptation considering the organisational size, which raises the question of what factors influence the implementation of relevant tools and solutions in small and medium-sized agricultural organisations. The literature uses general models to research the topic, thus the aim of this research is to extend the UTAUT2 theoretical model, adapting to the characteristics of the sector and field. The first step of the research was to analyse the literature and social network, expressing the relationship between agricultural production and the relevant field Co-word network analysis, multiple correspondence analysis, thematic evolutionary analysis and sentiment analysis were used to identify the relationship between the current topics, the changes over time as well as positive and negative aspects. The preliminary research summarised the tools, solutions and doubts that supported the subsequent three-step variable selection. As a result, 5,520 latent variables and 198 PLS-SEM model structures were collected from the literature. Based on the variables, 5 general and 7 model aspects were formulated. Before designing the model, invariance analysis and ordinal logistics regression were applied to determine externalities and aid model simplification. The aim of the model was to measure attitude and intention to try, in addition to intention to use of relevant tools and solutions, based on a survey. The base model was extended in two levels, based on a developed iterative process, using the formulated aspects. The first level aimed to extend the UTAUT2 model, while the second level aimed to explain the aggregated variables included in the UTAUT2 model, based on predefined constraints. As a result, appropriate model variants were selected, which in all cases were able to explain the evaluations with improved accuracy, but their reliable application requires further data collection. The main factors were summarised and categorised. Based on the pattern of influencing factors, a possible solution could be to examine the impact of practical application from both the user's (change in attitude after use) and the organisation's (impact on processes) perspective. To solve one selected limitation, a system concept was developed to present the options for decision makers, provided by the relevant tools and solutions, including data acquisition, processing, and analytics.
- TételSzabadon hozzáférhetőA városi közösségi közlekedés fenntarthatósági és gazdasági kérdéseiA „Városi közösségi közlekedés fenntarthatósági és gazdasági kérdései” című értekezés egy aktuális és komplex témát dolgoz fel, hiszen az ágazat szerepe a városi mobilitás és az agglomerációkban élő lakosság életében az urbanizációs folyamatok felerősödésével egyre kiemeltebb. Az értekezés megállapításai rámutatnak arra, hogy a COVID-19 vírus időszaka jelentős mértékben megváltoztatta az utazási szokásokat, valamint arra, hogy hazánkban az intézményi rendszer ugyan alkalmas a fenntarthatóság biztosítására, ugyanakkor a támogatási rendszer felülvizsgálata szükséges. A szolgáltatást igénybe vevő utasok által biztosított bevételek mellett az állam, az érintett régió és önkormányzatok szerepe elengedhetetlen a fenntarthatóság biztosítása érdekében. A közösségi közlekedésnek a városi mobilitásban betöltött arányát jelentős mértékben befolyásolja az utasoknak nyújtott szolgáltatás minősége, a szolgáltatás elérhetőségét javító innovatív megoldások alkalmazása, amely egyértelműen kijelöli a jövőbeni fejlesztések irányát. Összegezve megállapítható az, hogy a városi közösségi közlekedés fenntarthatóságának biztosítását nem szabad csupán gazdasági vonatkozásban szemlélni, a társadalmi hatások és a környezetvédelmi tényezők figyelembevétele is elengedhetetlen ebben az ágazatban az élhető városok megtartása érdekében.