Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

Gazdálkodástudományi Kar

Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Nábrádi András)

Társadalomtudományi doktori tanács

A doktori iskola korábbi neve: Ihrig Károly Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Hatályos: 2024. június 30. napig

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 253)
  • TételSzabadon hozzáférhető
    LEAN TRANSZFORMÁCIÓ ÉS A SZERVEZETI STRUKTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEINEK VIZSGÁLATA
    Mátrai, Norbert; Matkó, Andrea; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    Értekezésem fő célkitűzése volt, hogy kapcsolatot találjak a lean transzformáció sikeressége és a szervezeti struktúra meghatározott elemei között. Célom volt megállapítani, hogy a lean csoport létrehozása és beillesztése a szervezetbe, a szervezeti életciklus szakaszok, a tanuló szervezetekre jellemző döntéshozási és kommunikációs formák, valamint a lean transzformáció éveinek száma összefügg-e a lean transzformáció eredményességével. A kutatási probléma választását megerősítette, hogy a szakirodalomban a szervezeti környezet és a lean transzformáció összefüggéseinek vizsgálatában nyitott kérdések találhatóak. Kutatásom megtervezésekor ötvöztem a pozitivista alapállás és az interpretatív-kvalitatív tudományfilozófia és szervezetkutatási módszertan elemeit. Kvantitatív (nagymintás adatgyűjtés, kérdőíves elemzés, statisztikai vizsgálatok) és kvalitatív (félig-strukturált interjúk, szövegelemzés) eszközök kombinációját alkalmaztam annak érdekében, hogy a kutatás hipotéziseit vizsgálni tudjam és az eredmények alapján valós üzleti környezetben értelmezett megállapításokat tudjak megalkotni. Az adatelemzéseket főkomponens analízis végrehajtásával kezdtem. A dimenzió redukciós eljárás után hipotézisvizsgálatokat végeztem a kutatási kérdések megválaszolása érdekében. The main goal of this thesis was to find connection between the success of lean transformation and defined features of company structure. The purpose of my study was to demonstrate if the creation and integration of a lean team into the organization, the phases of organizational life cycle, the forms of decision-making and communication typical of learning organizations, as well as the age (number of years) of the lean transformation and the success of lean transformation, are interrelated. The choice of the research topic was confirmed by the fact that there are open points in the literature regarding the connection between the organizational environment and lean transformation. The elements of positivist approach, interpretative-qualitative philosophy of science and organizational research methods were combined in my research plan. Quantitative (data collection on larger samples, multiple survey questions, statistical analysis) and qualitative (semi-structured interviews, textual analysis) methods were both used in the research in order to be able to explore the hypothesis of the paper, and according to the results, draw a conclusion interpreted in real business environment. The first step of data analysis was principal component analysis. After dimensional reduction, hypothesis testing were conducted in order to answer the research questions.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A FENNTARTHATÓSÁG, MINT KOMPLEX ÉRTÉK MEGJELENÉSE A Z GENERÁCIÓ KÖRÉBEN
    Balsa-Budai, Nikolett; Szakály, Zoltán; Budai , Nikolett; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A fenntarthatóság és a fenntartható fogyasztás évek óta központi téma a kutatók számára. Egyre kevésbé vitatható ugyanis, hogy az erőforrások korlátozottsága és a gyarapodó környezeti kihívások miatt, a jövőben olyan környezeti, társadalmi és gazdasági kihívásokkal kell szembe néznünk, amelynek megoldásához szükséges a fogyasztói szemléletváltás. A dolgozat során célom volt a fenntarthatóság iránt leginkább elkötelezett fogyasztói szegmensek, a LOHAS (Lifestyle Of Health and Sustainability) és az Önkéntes Egyszerűsítők, vagy más néven a LOVOS (Lifestyle of Voluntary Simplicity), életstílusának minél teljesebb megismerése elsősorban az élelmiszer-fogyasztás területén. Annak érdekében, hogy feltárjam a Z generációs LOHAS és LOVOS szegmens attitűdjeit, első lépésként két fókuszcsoportos interjú került elvégzésre. Ezt követően a szekunder kutatás és az interjúk eredményeit felhasználva elkészítésre került az a kutatási koncepció, amely mentén kvantitatív módon (kérdőíves megkérdezéssel) is vizsgálhatóvá váltak a Z generációs egyetemisták fogyasztói attitűdjei. A megkérdezést 9 egyetem gazdaságtudományi tanulmányokat folytató hallgatóinak körében bonyolítottam le (n=925). A kapott eredmények mentén elvégzésre került az egyetemisták értékalapú szegmentációja mindkét életstílus esetében (LOHAS és LOVOS). Az eredmények alapján megállapítható, hogy mindkét életstílus jellemzői megjelentek az egyetemisták értékrendjében. A „LOHAS szimpatizánsok” közé a megkérdezettek 42,2%-a, míg a „LOVOS szimpatizánsok” közé a minta 26,2%-a tartozott. A fő különbség a vizsgált életstílusok által képviselt értékek között az egyén és a közösség megítélésének tényezőjében fogalmazódott meg. Míg a LOHAS szegmens esetében az egyén kiemelkedően fontosnak bizonyult (aminek ténye határt is szabott a fenntarthatóság iránti elköteleződésüknek), addig a LOVOS szegmens számára a közösségi értékek érvényesültek inkább. A kutatás eredményei továbbá rámutattak arra, hogy a fenntartható élelmiszer-fogyasztás, megvalósítási területei közül, mindkét vizsgált életstílus esetében, a rövid ellátási láncokból származó és/vagy szezonális termékek vásárlásának preferálása, a hulladék csökkentésének és megfelelőbb kezelésének törekvése, illetve az egészségtudatos táplálkozás megvalósítása érvényesült leginkább. A kapott eredmények alapján elmondható, hogy a Z generáció esetében tetten érhetőek a fenntartható élelmiszer-fogyasztás aspektusai, továbbá az eredmények segítséget adhatnak a fenntarthatóság iránt elkötelezett piaci szegmensek jobb megértésében. Sustainability and sustainable consumption have been central topics for researchers for years. It is becoming less and less debatable that due to the limited resources and ever-increasing environmental challenges, we will face environmental, social and economic challenges in the future, the solution of which requires a change in consumer attitudes. My objective was to comprehensively understand the lifestyles of two prominent segments committed to sustainability, which are LOHAS and Voluntary Simplifiers, also known as the LOVOS (Lifestyle of Voluntary Simplicity), particularly in relation to food consumption. To explore the attitudes of Generation Z in the LOHAS and LOVOS segments, I conducted two focus group interviews with university students who exhibited discernible characteristics of these lifestyles. Through the interviews, the value system, and attitudes of those belonging to the segment related to sustainable food consumption became observable. Subsequently, using the findings from secondary research and the interviews, a research model was developed to quantitatively examine consumer attitudes among Generation Z university students through questionnaires. I surveyed economics students at nine universities (n=925). The results enabled an examination of value-based segmentation for university students within both LOHAS and LOVOS lifestyles. The findings indicated that characteristics of both lifestyles were evident in the values of university students. "LOHAS sympathizers" comprised 42,2% of the respondents, while "LOVOS sympathizers" comprised 26,2% of the sample. The main difference between the values represented by the lifestyles studied was in the perception of the individual and the community. The LOHAS segment prioritized the individual (which also limited their commitment to sustainability), whereas for the LOVOS segment, community values held greater sway. The results obtained that among the implementation areas of sustainable food consumption, in the case of both examined lifestyles, the preference for purchasing products from short supply chains and seasonal products, the effort to reduce waste and manage it more appropriately, and the implementation of health-conscious nutrition prevailed the most. Regarding the research, it can be said that the aspects of sustainable food consumption can be present in the case of Generation Z, and the results can help the better understanding of the market segments committed to sustainability.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A HELYI ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATOS FOGYASZTÓI ATTITŰDÖK EMPIRIKUS VIZSGÁLATA
    Dr. T. Nagy-Pető, Dorka; Szakály, Zoltán; Pető , Dorka; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A nemzetközi szakirodalom számos kutatása számol be a fogyasztók növekvő elégedetlenségéről, mely az ipari termelési rendszerekből származó élelmiszerekkel kapcsolatban merül fel. A saját és környezetük egészsége iránti aggodalmuk és a helyi termelők támogatására irányuló vágyuk arra késztette őket, hogy más alternatívák után kutassanak, mint például a helyi, hagyományos vagy egy adott régióra jellemző termékek. A legtöbb országban ezek a földrajzi jelzéssel ellátott élelmiszerek. Ezenkívül a globalizációnak köszönhetően az élelmiszerpiac is egyre inkább nemzetközivé válik, amivel az „élelmiszer-kilométer” (vagy „food miles”, azaz az élelmiszer származási helyétől megtett távolság a végső fogyasztásig) is nagymértékben megnövekedett. Ez magával hozta egyrészt a helyi gazdaságok aggodalmát kiszolgáltatottságuk révén a nemzetközi piacnak (árverseny), másrészt megjelent a fokozott fogyasztói aggodalom is, mely az ellátási láncok átláthatósága, az élelmiszerbiztonság, a környezetvédelem vagy egyéb, az elmúlt évek élelmiszerbotrányai miatt kialakult félelem mentén koncentrálódik. A kutatásunk középpontjában álló helyi termékek és rövid ellátási láncok fontos szerepet töltenek be a nemzetgazdaságokban, egyúttal fontos szerepük van a fenntartható gazdaság és társadalom megteremtésében. Vizsgálataink során a fogyasztói attitűdöket a helyi termékek fogyasztásához kapcsolódó modellek segítségével vizsgáltuk. Several studies in the international literature report growing consumer dissatisfaction with food from industrial production systems. Their concern for their health and that of the environment, as well as their desire to support local producers, has led them to seek other alternatives, such as local, traditional, or regional products. In most countries, these are foods with geographical indications. In addition, globalisation has led to an increasing internationalisation of the food market, which has also significantly increased food miles (i.e. the distance travelled from the origin of food to the final consumer). It has led to concerns about the vulnerability of local economies to international markets (price competition) on the one hand and increased consumer concerns, focusing on fears about transparency in supply chains, food safety, environmental protection or other issues related to food scandals on the other hand in recent years. Local products and short supply chains in the focus of our research play a significant role in the national economy and in creating a sustainable economy and society. Our research has explored consumer attitudes using models relating to the consumption of local products.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    VEZETÉSI FELADATOK ÉS MUNKAERŐ GAZDÁLKODÁS VIZSGÁLATA SPORTSZERVEZETEK ESETÉBEN
    Hari-Koroknay , Zsuzsa; Bácsné Bába, Éva; Kovács, Sándor; Koroknay, Zsuzsa; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A sport olyan értékteremtési folyamat, mely az egyetemes kultúra része. Hozzájárul nemcsak a testi jólléthez, hanem a mentális egészséghez is. Ezáltal a sport kiváló befektetés saját jólétünk és egészségünk érdekében. Ehhez azonban szükség van olyan sportszervezetekre, akik biztosítják számunkra a sporttevékenység megfelelő és biztonságos elvégzését, keretrendszert adva a sport iránti igényeinknek. Az aktív sportolás mellett a folyamatos fejlődésnek köszönhetően, mások sportolásának megtekintése is élvezetes, szórakoztató tevékenységgé vált, így a passzív sportfogyasztás is egyre több embert vonzott, akár nézőként, akár szurkolóként. Számos olyan terület van, ahol a sport teret nyert magának, így ezen pozíció megőrzéséhez szükség van olyan sportszervezeti vezetőkre, akik egymással közösen együttműködve, mégis egymással versenyezve képesek ezt a piaci pozíciót megőrizni. Hazánkban, ez abban is megmutatkozik, hogy a sportot a nemzeti stratégiai ágazatok közé sorolták. Kutatásom fő célkitűzése az volt, hogy a magyarországi sportszervezetek szervezeti kereteit és az alkalmazott vezetők jellemzőit feltárjam. A kutatás témájának választott vezetési feladatokat és munkaerő gazdálkodási tevékenységet sportszervezeteknél úgy gondolom, hogy a célkitűzéseim mentén sikerült felmérnem. A primer és szekunder kutatásom és annak eredményei lehetőséget biztosítottak arra, hogy profilokat határozzak meg, mind a sportszervezetekre, mind a sportvezetőkre vonatkozóan. Kutatásom során azt tapasztaltam, hogy a magyarországi sportszervezeteknél nem igazán figyelhető meg az üzleti alapon történő működés. A szervezeti típusok közül egyedül a sportvállalkozásoknál figyelhető meg elmozdulás az üzleti jelleg felé. Minden sportszervezetnek szüksége lenne olyan rövid és hosszútávú tervek kidolgozására, melyben a szervezeti célok és követendő stratégiák rögzítve vannak, hiszen eszerint lehetne elindítani a sportszervezeteket üzleti alapon való gondolkodás, majd később működés útján. Mindez nemcsak az egyes piaci szereplők versenyhelyzetén javítana, hanem hosszútávon a sport stratégiai helyzetét is kedvezőbben alakítaná hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Sport is a process of value creation that is part of universal culture. It contributes not only to physical well-being, but also to mental health. This makes sport an excellent investment in our own well-being and health. But to do this, we need sports organisations that can ensure that we can play sport properly and safely, providing a framework for our sporting needs. In addition to active sport, thanks to continuous development, watching other people play sport has also become an enjoyable and entertaining activity, so sport consumption in a passive way has attracted more and more people, both as spectators and fans. There are many areas where sport has made inroads, and to maintain this position, we need sports leaders who can work together while competing with each other, to maintain this market position. In our country, this is also reflected in the fact that sport has been included among the national strategic sectors. The main objective of my research was to explore the organisational framework of Hungarian sports organisations and the characteristics of the managers employed. I believe that the management tasks and HR management activities in sports organisations, which I chose as the topic of my research, were assessed in line with my objectives. My primary and secondary research and its results provided me with the opportunity to define profiles of both sport organisations and sport leaders. In my research, I found that there is not much evidence of a business-oriented operation in Hungarian sports organisations. Of the types of organisation, only sports enterprises show a shift towards business acumen. All sport organisations need to develop short and long-term plans that set out organisational goals and strategies to be followed, as this would help to start sport organisations on the path to a business-oriented thinking and later to such operations. This would not only improve the competitive position of individual market players, but would also improve the strategic position of sport in the long term, both domestically and internationally.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A LABDARÚGÓ UTÁNPÓTLÁSNEVELŐ SPORTSZERVEZETEK MŰKÖDÉSI KERETEI
    Szalánczi, Zoltán; Bácsné Bába, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola
    Hazánkban az utánpótlás neveléssel foglalkozó szervezetek jelentős változáson mentek át az elmúlt évtizedekben mind a szakmai munkát, mind a szervezeti kereteket és a finanszírozást tekintve. A sportág általános fejlődésével immár az utánpótlás nevelést is formalizált működés jellemzi, amely megköveteli a szervezeti háttér megfelelő kialakítását. Ahhoz, hogy a képzési munka lehetővé tegye a Magyarország Kormánya által kiadott Nemzeti Sportstratégiának a megvalósítását, olyan műhelyekre van szükség, amelyek megteremtik az alapját annak, hogy elérhetővé váljanak azok a társadalmi és gazdasági célok, amiket az utánpótlás neveléssel szemben támasztottak. A kutatásom során arra keresem a választ, hogy a szervezetek milyen stratégiát követnek céljaik megvalósítására, ezek miként befolyásolják identitásukat. Fel szeretném tárni, hogy a működési keretekben, a szervezeti struktúrában és a munkavállalói feladatkörökben milyen eltérések tapasztalhatók a képzés különböző szintjein, továbbá milyen kompetenciák jellemzik az utánpótlás sport vezetőit. Fontosnak tartom, hogy megvizsgáljam mik az eltérések a kiválasztás, a képzés és a versenyeztetés terén a szervezetek besorolásától függően és ezek a különbségek a szervezetek kapcsolatrendszerét miként befolyásolják. A válaszadók véleménye alapján a labdarúgásban működő szervezett kiválasztási folyamatok ellenére sok gyerek elkallódik, vagy lemorzsolódik a képzés során. Ehhez kapcsolódóan kutatásomból kiderült az is, hogy az akadémiákon dolgozó szakemberek szerint nem minden játékosban van meg a profi karrier potenciálja, a kiválasztási problémák mellett az akadémiák száma is túl magas a korosztályonként rendelkezésre álló tehetséges játékosokat tekintve. In Hungary, organisations involved in youth development have undergone significant changes in recent decades, both in terms of professional work, organisational framework and funding. With the general development of the sport, youth development is now also characterised by a formalised operation, which requires an appropriate organisational framework. In order for the training work to enable the implementation of the National Sport Strategy issued by the Government of Hungary, workshops are needed that can lay the foundations for achieving the social and economic goals that were set for youth development. In my research, I am looking for answers to the question of how organisations pursue strategies to achieve their goals, and how these influence their identity. I would like to explore the differences in the operational framework, organisational structure and employee responsibilities at different levels of training, and the competences that characterise the leaders of youth sport. I believe it is important to look at the differences in selection, training and competition depending on the classification of the organisations, and how these differences affect the personal network of the organisations. According to respondents, despite organised selection processes in football, many children drop out of training, resulting in noticeable attrition. Related to this, my research also revealed that academy professionals believe that not all players have the potential for a professional career, and that, in addition to selection problems, the number of academies is too high in terms of the number of talented players available per age group.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A MAGYARORSZÁGI REPCETERMELÉS FELFUTÁSÁT ÉS HANYATLÁSÁT OKOZÓ TÉNYEZŐK FELTÁRÁSA A NATURÁLIS ÉS GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG VIZSGÁLATÁN KERESZTÜL
    Erdős , Adél Dorottya; Szőllősi , László; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A magyarországi repcetermelés felfutását és hanyatlását okozó tényezők feltárásával kapcsolatban hazai tanulmány még nem készült, annak ellenére, hogy az egyik legjelentősebb szántóföldi növények közé sorolandó. Ezért a doktori disszertációm megírása során célként tűztem ki, a felfutást és hanyatlást befolyásoló tényezők feltárását a naturális és ökonómiai hatékonyság vizsgálatán keresztül a 2012-2022 időszakban. A magyarországi repcemagtermelés hatékonyságát két különböző idősík mentén vizsgáltam (2012-2021 és 2012-2022 között). Mivel 2022-ben extrém gazdasági és környezeti körülmények alakultak ki, ezért a kapott eredmények korlátozottan hasonlíthatók össze a nominál adatbázison alapuló évek eredményeivel. Ugyanakkor ennek hatása a 2012-2021 időszaki vizsgálatokra vonatkozóan nem terjed ki. A kutatási kérdéseim között szerepelt a hazai repcetermesztéssel foglalkozó üzemek költség-jövedelem helyzetének, jövedelmezőségének elemzése a 2012-2022 időszakban (nominál adatbázison keresztül), összehasonlítva a főbb szántóföldi kultúrnövény (búza, kukorica, napraforgó) jövedelemtermelőképességével és jövedelmezőségével. Megvizsgáltam a repcetermesztéssel foglalkozó gazdaságok technikai hatékonyságát idősoros bontásban is a 2012-2022 időszakban és összehasonlítottam a 70 hektár alatti, illetve a legalább 70 hektárral rendelkező repcetermelők átlagos ágazati technikai hatékonyságát. Ezt követően megvizsgáltam, hogy hogyan alakul a jövedelemtermelő képesség és a jövedelmezőség különböző műtrágya-felhasználási szint és földminőség (talajadottság) mellett. Szintén csoportképzés keretében elemeztem az eltérő növényvédőszer-költséggel rendelkező repcetermesztéssel foglalkozó vállalkozások költség-jövedelem helyzetét és jövedelmezőségét. A repceágazat átlagos technikai hatékonyságát a deflált adatbázison alapuló 2012-2021 időszak átlagában is meghatároztam, majd annak felfutó és hanyatló szakaszok átlagát is. Mindezt kiegészítettem nagyrégiós megbontással is. A vizsgálatom végén a hazai repcetermelők koncentrációjának alakulására tértem ki. No domestic study has yet been conducted on the exploration of the factors causing the rise and decline of rapeseed production in Hungary, even though it is one of the most important arable crops. Therefore, I set the goal for my doctoral dissertation to analyze the factors affecting the rise and decline through the examination of natural and economic efficiency in the 2012-2022 period. I examined the efficiency of rapeseed production in Hungary along two different time scales (between 2012-2021 and 2012-2022). Since extreme economic and environmental conditions developed in 2022, the results for this year are hardly comparable with the results of the previous years based on a nominal database. However, the impact of this does not affect to the analysis of the 2012-2021 period. My research questions included an analysis of the cost-income situation and profitability of domestic rapeseed producing plants in the period 2012-2022 (based on a nominal database), compared to the income generating capacity and profitability of the main arable crops (wheat, maize, sunflower). I also examined the technical efficiency of rapeseed producing farms in the 2012-2022 period in a time series breakdown and compared the average sectoral technical efficiency of rapeseed producers under 70 hectares and those with at least 70 hectares. Subsequently, I examined how income generating capacity and profitability develop with different fertilizer input levels and soil quality (soil conditions). Within the frames of group formations, I also analyzed the cost-income situation and profitability of rapeseed producing enterprises with different pesticide costs. The average technical efficiency of the rapeseed sector was also determined in the average of the 2012-2021 period based on a deflated database, and then the average of its rising and declining phases. I added a breakdown by statistical large regions to all this. At the end of my analysis, I discussed the development of the concentration of domestic rapeseed producers.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    EXPLORING THE CENTRAL MANAGEMENT PECULIARITIES OF SPORT CIVIL ORGANIZATIONS IN KOSOVO, WITH SPECIAL ATTENTION TO LEADERSHIP
    VLLASAJ, KUSHTRIM; Szabados, György Norbert; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    Management studies are generally saturated by research that focus on business organizations, overshadowing the significant role of non-profit civil society organizations (CSOs). In democratic societies, CSOs have an important role as key actors, and in Kosovo, sport CSOs represent the largest category of NGOs. Thus, the purpose of this study is to present the management dimension of sport CSOs in Kosovo, specifically the organizational capacities and leadership. By designing the methodology in concurrent mixed methods, this research incorporated qualitative and quantitative techniques for data collection. These data originate from a survey with 238 leaders of sports NGOs, 19 semi structured interviews and data from documents and credible sources used as secondary data. The results indicate that approximately 10% surveyed sport CSOs in Kosovo are small in terms of members, most of them based in urban areas, face challenges in financial capacities depending heavily on external sources and lack decent infrastructure access and conditions. The research found minimal correlations between financial and HR capacities, but found that larger organizations are correlated to having more collaborations, better access and conditions of infrastructure, and planning capacity is correlated to financial and HR variables. The research also reveals a high level of transformational leadership, which correlates positively with the number of volunteers, the capacity to develop strategic plans, and board members participation in decision-making. Finally, the significance of this research is providing novel explanations on leadership and organizational capacities of sport organizations, highlighting significant correlations between leadership style and organizational strategic planning, volunteer engagement and decision-making participation.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    CHALLENGES AND OPPORTUNITIES OF INDUSTRY 4.0 ON JORDANIAN FOOD INDUSTRY’S SUSTAINABILITY
    ALQUDAH, LAMA ALI MOHAMMAD; Oláh, Judit; ALQUDAH, LAMA ALI MOHAMMAD; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    This research develops and validates a framework to understand the impact of Industry 4.0 integration in the food industry, emphasizing sustainability from economic, social, and environmental perspectives. It highlights how Industry 4.0 can enhance efficiency and effectiveness in the food sector while addressing associated challenges and opportunities. The study consists of five detailed chapters exploring both theoretical and practical aspects. The first chapter introduces the research topic, providing a comprehensive background and highlighting the research problem. It identifies research gaps and translates them into well-defined aims, objectives, and research questions, forming the foundational framework for the study. This chapter sets the stage for a holistic evaluation of research outcomes and fosters a profound understanding of the research landscape. The second chapter is dedicated to a thorough technical literature review, offering a comprehensive understanding of the research topic and previous contributions. It discusses the emergence of Industry 4.0, its research trajectory, and distinctive impacts. The chapter also explores literature on sustainability pillars and outlines sustainability into eight factors. Additionally, it introduces various Industry 4.0 adoption models and previous research on related technologies. The research conceptual framework is developed here, visually representing the constructs and hypothesized relationships. Research variables are defined, their appearances in prior literature reviewed, and their predictive roles in explaining Industry 4.0 adoption and its relationship with sustainability are examined. Finally, the research hypotheses are comprehensively presented and elucidated. Chapter three delves into the research materials and methodologies used in the study. It begins with an introduction to the research methodology, explaining the philosophical foundations and approach adopted. The chapter outlines the research design, including strategy, time horizon, data collection methods, research instruments, sample design, and measurement tools. Conducted within the food industries of Jordan, the research employs an online questionnaire to gather data. A robust dataset of 195 valid responses is collected and analyzed, forming the basis for the analysis, discussions, and conclusions drawn in the study. The fourth chapter provides a detailed exploration of data analysis and research findings using SPSS software. It involves data manipulation, transformation, and evaluation to derive meaningful insights addressing the research questions. The chapter starts by introducing the demographic profile of the sample, providing context regarding its composition. It evaluates the research instrument's validity and reliability using methods like Principal Component Analysis (PCA) and Exploratory Factor Analysis (EFA). The suitability of the data for regression analysis is assessed through tests for normality, linearity, and multicollinearity. The research hypotheses are tested using Hierarchical Regression Analysis, with findings meticulously presented and discussed. These findings are synthesized with existing literature to foster a deeper understanding and draw insightful conclusions. The chapter also interprets research findings, providing nuanced insights that address the research objectives and answer the overarching research question. The fifth chapter offers a comprehensive overview of the principal conclusions and novel insights derived from the dissertation. It extends valuable recommendations for researchers, organizations, and policymakers based on the nuanced interpretation of the findings. Additionally, it suggests prospective avenues for future research to advance understanding in the field. The final chapter of the dissertation provides an in-depth analysis of the novel findings. The study's findings strongly encourage integrating Industry 4.0 capabilities within the food industry, highlighting its influence on sustainability performance and associated drivers and challenges. Elevated levels of Industry 4.0 capabilities present promising opportunities for fostering technology adoption and enhancing sustainability performance. However, firms must carefully weigh the challenges of Industry 4.0 adoption, recognizing their potential to significantly improve sustainability performance.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK HATÁSA A VEZETÉSI FELADATOKRA
    Gál, Zsuzsa; Berde, Csaba; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A 21. századra jellemző állandó változás ma már általánosan elfogadott jelenség, amely az élet minden területét áthatja. A változás folyamatos és állandósult jellemzője a gazdasági és társadalmi folyamatoknak. Egyet kell értenünk azzal a Hérakleitosz-i állítással, hogy „az egyetlen állandó a változás maga”. Ezeket a változásokat megélik a szervezetek is, viszont az esetükben a piachoz, a környezethez való alkalmazkodás a fennmaradás feltétele. A doktori kutatásom során olyan összefüggések feltárására vállalkoztam, amelyek segítik a változtatás sikeres végrehajtását annak érdekében, hogy a vezető előre fel tudjon készülni bizonyos feladatainak felerősödésére, keretet biztosíthat számára, iránymutatásként szolgálthat a megfelelő támogatás biztosításához. Ennek érdekében előinterjúkat és pilot kérdőíves felvételezést végeztem, melynek eredményei alapján alakítottam ki a tartalmi kutatás végleges módszertanát. A pilot lekérdezések eredményei a vizsgálatok irányait kijelölték: vezetési feladatok és a változtatásban betöltött szerepük, a változó környezet, valamint a szervezeti kultúra összefüggéseinek vizsgálata kulcstényezői lehetnek a sikeres szervezeti változtatások végrehajtásának. A tartalmi kutatásban alkalmazott módszertan két részből állt: strukturált esettanulmány elemzése és kérdőíves vizsgálat. A tanulmányok értékelése rávilágított arra, hogy a változtatások sikere a legnagyobb arányban nem, vagy csak részben jelenti a kívánt jövőbeni állapot elérését. Azaz azoknak a változtatásoknak, amelyek sikeresen, vagy részben sikeresen mentek végbe, csupán egyötöde érte el a kívánt jövőbeni állapotot. A szervezeti kultúrába való beágyazódás és a sikeres változtatás párhuzamba állítása során kimutattam, hogy a sikeres változtatások során hozott intézkedések 25%-a egyáltalán nem épült be a szervezeti kultúrába. Azok a változtatások, amelyek beépültek, azonban formálták a szervezeti kultúrát. Az eredmények arra mutattak rá, hogy a változtatás során a kezdeti és befejező szakaszokban bizonyos vezetési feladatok súlya megemelkedik – így például a rövid távú gyors sikerek elérésében, a változtatás halaszthatatlanságának érzékeltetésében, az irányító csapat létrehozásában, illetve a megszilárdítás időszakában is szerepet kapnak a Fayol által megfogalmazott alapvető vezetési feladatok. Megállapítottam, hogy bizonyos esetekben a vezetési feladatok jelentősége ténylegesen megváltozik, amely egy sikeres változtatás során kiemelt figyelmet érdemel. Ezeket erős összefüggésként neveztem meg, melyet összevetettem a változtatás jellegével. Azokban az esetekben, ahol szignifikáns összefüggés átlag feletti kapcsolaterősséggel csak egy-egy esetben volt bizonyítható, enyhe összefüggésekként kezelhetők. Javaslatot fogalmaztam meg arra irányulóan, hogy ezeket az összefüggéseket a változtatás sikere érdekében a vezető milyen módon tudja alkalmazni, hogy felkészüljön a várható nehézségekre és sikeresen vezesse a szervezetet a változtatási folyamatban. Constant change characteristic of the 21st century is now a generally accepted phenomenon that affects each field of life. Change is a continuous and permanent feature of economic and social processes. There is no doubt about Heraclitus' statement that ’the only constant in life is change.’. Organizations experience these changes, but in their case, adapting to the market and the environment is a condition for survival. During my doctoral research, I intended to reveal relationships that help the successful implementation of change, so that the manager can prepare for the strengthening of certain tasks, provide him or her with a framework, and serve as a guideline for ensuring the appropriate support. To do so, I conducted pre-interviews and a pilot questionnaire, based on the results of which I developed the final methodology of the content research. The results of the pilot queries determined the directions of the analyses: management tasks and their role in the change, the examination of the changing environment and the relationships of the organizational culture can be key factors in the implementation of successful organizational changes. The methodology used in the substantive research consisted of two parts: a structured case study analysis and a questionnaire survey. The evaluation of the studies highlighted that the success of the changes does not or only partially mean the achievement of the desired future state; only one-fifth of the changes that were successfully or partially successful reached the desired future state. When comparing integration into the organizational culture and successful change, I proved that 25% of the measures taken during successful changes were not integrated into the organizational culture at all. The changes that were integrated, however, shaped organizational culture. The results showed that during change, the weight of certain management tasks increases in the initial and final stages – therefore for example, they play a role in achieving short-term quick successes, in conveying the urgency of change, in creating the management team, and in the consolidation period as Fayol formulated basic management tasks. I concluded that in some cases the importance of management tasks changes, which deserves special attention during a successful change. I highlighted these as strong correlations, which I compared with the nature of the change. In those cases where a significant correlation with an above-average strength of connection could only be proven in one case, they can be treated as mild correlations. I formulated a proposal aimed at how the manager can apply these relationships for the success of the change, to prepare for the expected difficulties and successfully lead the organization in the change process.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A GLOBÁLIS KARRIER KÖVETELMÉNYEINEK ÉS FELTÉTELEINEK VIZSGÁLATA
    Szondi, Réka; Gergely, Éva; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A humán erőforrás szakemberek munkájában nagy szerepet játszik a megtartás, a fluktuáció csökkentése és a legjobb munkavállalók megtalálása, bevonzása a szervezetekbe. A nagyvállalatok esetében, habár sok helyen van működő HR osztály, a humán erőforrás menedzsment terület mégsem kap stratégiai döntéshozó szerepkört. Azonban a humán erőforrás menedzsment szemléletmódja alapján az egyéni céloknak is meg kell tudni valósulnia, ha a munkavállalóval hosszútávra szeretnék tervezni. A karriermenedzsment nem tekinthető tradicionális funkciónak, ám azokkal szoros kapcsolatban van, így a jelentősége nem elhanyagolható, számtalan előnnyel jár szervezeti oldalról a megfelelő működtetése. Kutatómunkám során a karriermenedzsment és az egyik karriertervezési eszköz, a globális karrier tényezőit vizsgáltam részletesebben. A karriermenedzsment funkció kapcsolatban áll a többi területtel, mivel integrált, összefüggő rendszerről beszélünk, ezért a karriermenedzsment eszköztára is mutat hasonlóságot más funkciókkal, pl. a tehetségmenedzsment eszközeivel. A célkitűzéseimet és megállapításaimat több oldalról megvilágítva elemeztem és igyekeztem alátámasztani. A globális karrier létrejöttét a vállalati oldalról támogatni kell. A karriermenedzsment szempontjából a nemzetközi kiküldetés csupán egy karriertervezési eszköz, ám használatával a globális karriert elérheti a munkavállaló, ami annyit tesz, hogy nemzetközi tapasztalattal fog rendelkezni, melyhez tudás és kompetenciaelemeket is társítunk, a vállalati oldalról megközelítve, egy értékes, piacképes, nemzetközi területen is tapasztalt munkavállalót kap a szervezet. A kutatás eredményeiként kiemelhető, hogy a Karriermenedzsment összefügg a HR egyéb területeivel, a karriertervezés eszköztárának jelentősége pedig több területen is pozitívan értékelhető, a munkavállalói életút elképzelhetetlen a jövőorientált tervezés nélkül. A vizsgálatban a vállalati oldalról HR szakembereket kérdeztem meg a karriertervezés jelentőségéről, és a nemzetközi kiküldetés lehetőségeiről. A másik oldalt megszólítva, a gazdaságtudományi területen végzős egyetemi hallgatók voltak a másik célcsoportom, hogy a munkavállalói jövőbeli preferenciák is értékelésre kerüljenek, így összehozva a vállalati és a munkaerőpiacra frissen belépő munkavállalói oldal attitűdjeit. Az eredmények feltárásához primer, kvantitatív módszerként a kérdőívet alkalmaztam, a vállalati és a hallgatói oldalon egyaránt. A hallgatói lekérdezést 2018-ban végeztem először, és 2022-ben megismételtem, hogy összehasonlító elemzés mentén tehessek megállapításokat. Ezt követően dokumentumelemzést is végeztem, a Debreceni Egyetem és a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának, alap és mesterképzéseit vettem figyelembe, a szakok képzési és kimeneti követelményei alapján megállapítva a legtöbbször feltüntetett kompetenciákat, melyeket csoportokba rendeztem. Az eredmények értékelésekor alátámasztottam a munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolódását, az elvárások és gyakorlatban megvalósuló tapasztalatok mentén, így alkotva összefüggést a tudatos karriertervezés és a vállalati karrierlehetőségek között. Retention, reducing turnover and finding and attracting the best people into organisations is key to the work of human resources professionals. Although many large companies have an HR department, the HR management area must be given a strategic decision-making role. However, the human resource management approach requires that individual goals can be met if the organisation wants to plan long-term with its employees. Career management is not a traditional function but is closely linked to them. Hence, its importance is significant, and numerous organisational benefits can be gained from its proper operation. In this research, I looked in more detail at career management and one of the career planning tools, the global career factors. The career management function is related to other areas, as it is an integrated, coherent system. Therefore, the career management toolbox has similarities with other functions, such as talent management. I have analysed and tried to support the research objectives and findings from several angles. The creation of a global career should be supported from the corporate side. From a career management point of view, international assignments are only a career planning tool. However, by using them, a global career can be achieved, which means that the employee will have international experience, knowledge, and competencies and, from the corporate side, a valuable, marketable employee with international experience. The research results show that Career Management is related to other areas of HR, and the importance of career planning tools can be positively assessed in several areas. The employee's career path is unthinkable without future-oriented planning, so career management should not be at a disadvantage if the aim is to retain employees in the long term. In this study, I surveyed HR professionals from the corporate side about the importance of career planning and the opportunities for international assignments. On the other hand, the target group was university students graduating in economics to assess employees' future preferences, thus bringing together the attitudes of the corporate side and the attitudes of employees newly entering the labour market. I used primary methods to explore the results. I used a questionnaire on the company and student sides as a primary, quantitative method. I conducted the student survey for the first time in 2018 and repeated it in 2022 to make findings and comparative analysis. Subsequently, I also conducted a document analysis, taking into account the bachelor's and master's programmes of the University of Debrecen and the University of Miskolc, based on the training and output requirements of the programmes, identifying the most frequently indicated competencies, which I grouped into groups. In evaluating the results, I have substantiated the link between the labour market and higher education along the lines of expectations and practical experience, thus establishing a link between conscious career planning and career opportunities in enterprises.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Agile management concept in improvement of IT organization's processes
    Al Jafa, Hasan; Várallyai, László; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar::Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet
    This research investigates how Agile principles and methods influence trust building and the reduction of workplace bullying, addressing a key research gap within remote and hybrid work environments. The study integrates both quantitative and qualitative approaches, focusing on freelance IT workers and Agile practices such as Scrum, retrospectives, user stories, and Kanban boards. Agile methodologies are analysed not just as a project management framework but as a cultural practice that promotes transparency and collaboration, which are critical in reducing workplace bullying and fostering employee trust. The core argument is that Agile methodologies, originally designed for software development, have broader applications in enhancing workplace culture, communication, and collaboration across industries. The results highlight the effectiveness of Agile practices in reducing micromanagement and fostering open communication—both critical in minimising bullying. Agile's emphasis on transparency and accountability reduces opportunities for workplace bullying by creating a culture of mutual respect with less stress associated with less ambiguity in a fast-changing world. Methodology A mixed-methods research design explored the causal relationship between Agile implementation, workplace bullying, and trust in remote working environments. The cross-sectional study utilised both descriptive and explanatory research approaches, combining a quantitative survey distributed to 200 freelance IT professionals and qualitative interviews with 12 participants residing in Hungary and the Netherlands to gain deeper insights. The quantitative data were analysed using statistical methods like structural Hypotheses test using Smart-PLS, correlation analysis, and regression models to test hypotheses concerning trust, bullying, and Agile practices. Additionally, qualitative data were thematically analysed to extract subjective experiences related to Agile environments and their influence on trust and workplace culture. Key findings: 1. Agile Methodologies Foster Trust: Agile practices, such as daily stand-ups, retrospectives, and Scrum meetings, were shown to enhance trust through transparency, regular feedback, and team empowerment. These practices reduce micromanagement and create self-organising teams, diminishing the likelihood of bullying. 2. Reduction of Workplace Bullying: The structured communication inherent in Agile methodologies helps mitigate power imbalances, a common root of workplace bullying. Agile environments encourage openness, where employees feel safe reporting incidents of abuse and discrimination. Including anonymous reporting mechanisms and clear anti-bullying policies is crucial in such settings. Agile leadership plays a significant role in ensuring compliance with anti-bullying policies and creating safe, transparent workspaces, especially for freelancers and remote workers. 3. Impact on Remote Work: Agile practices are particularly effective in remote work environments. They facilitate daily communication and promote accountability. This helps prevent the social isolation often linked to bullying in remote teams. Stand-ups and Sprints are agile virtual collaboration tools that keep remote workers engaged and connected to their teams. 4. Agile HR Practices: Agile's tools for managing uncertainty, such as user stories and Kanban boards, provide HR teams with new strategies for talent acquisition, retention, and engagement, further contributing to a respectful, bullying-free environment. These tools also help manage the diverse working conditions of remote and hybrid teams, enabling thoughtful planning and collaboration. 5. Managerial Training and Power Dynamics: Addressing managerial misconduct and power imbalances through training and regular feedback mechanisms ensures managers can effectively support their teams, especially in remote and hybrid work setups. Such training fosters cultural sensitivity and conflict resolution skills, reducing the risk of managerial abuse and bullying. The research's recommendations suggest that companies across sectors should adopt Agile methodologies to enhance workplace trust, foster collaboration, and create environments that are resilient to bullying and discrimination in remote and hybrid work settings. The study calls for a cultural shift towards Agile values such as transparency, team empowerment, and continuous learning to create safer, more inclusive workplaces.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    THE FACTORS AFFECTING STUDENTS' INTENTION TO BECOME DIGITAL ENTREPRENEURS: THE CASE OF THE UNIVERSITIES OF JORDAN
    Alkhalaileh, Mohammad Younis Mohammad; Kovács, Judit; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    The digital revolution has completely changed the business structure, offering entrepreneurs and economies tremendous opportunities. The Jordanian government and universities recognized this potential and took steps to develop a supportive entrepreneurial ecosystem in the country. However, these efforts do not seem to integrate digital entrepreneurship culture effectively. Therefore, the study investigated the factors influencing digital entrepreneurship intention among 399 undergraduate business students in Jordan. Partial Least Squares Modeling was used to analyze the data. The empirical findings indicated that digital entrepreneurship intention is directly influenced by attitude towards entrepreneurship and perceived behavioral control and indirectly by personality traits. However, subjective norms, digital literacy, and perceived university support did not significantly impact the students' intentions. The findings of this study contribute to the growing body of knowledge on the role of digital literacy and socio-psychological factors in driving digital entrepreneurial intentions, offering valuable insight for future policy initiatives and educational strategies.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Global Challenges on the Welfare States: An Institutional Analysis
    Baghirzade, Narmin; Kapás, Judit; Narmin; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    The objective of this study is to determine how the global crisis has affected welfare states. I inquired about how state intervention altered in Nordic welfare states in reaction to the global financial crisis of 2008, as well as the function of welfare components. To respond to the research topic, I used both qualitative and quantitative methodologies. I utilized the data for developed economies of the OECD, beginning with cluster analysis to confirm and compare results; thereafter, I created two regression models reporting Pooled OLS and Fixed Effects models to expand the investigation. A welfare state is a multifaceted phenomenon, and it necessitates a range of techniques and methodologies. My study is based on the institutional analysis paradigm because it is a powerful tool for connecting disparate features to comprehend multifaceted, complicated concepts such as welfare states. To conduct this research, it is necessary to understand the challenges that welfare states faced and how they dealt with them, as well as how welfare states might respond if the global economy faces a similar situation in the future and how lessons learned in the past can be applied and more efficient policies implemented to reduce risks. A detailed and theoretically grounded investigation can also help to close a gap in the literature.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    HAGYOMÁNYOS ÉS GEOREFERÁLT ADATOKON ALAPULÓ SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK ÖSSZEHASONLÍTÓ HATÉKONYSÁGVIZSGÁLATA KONVENCIONÁLIS NÖVÉNYEK ESETÉBEN
    Szabó, Levente; Nábrádi, András; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    A precíziós gazdálkodás és annak fogalma nem újkeletű dolog. A témával kapcsolatos vizsgálatok számításba veszik a technológiaváltás előnyeit, hátrányait, a technológiaváltáshoz szükséges többletberuházást, annak megtérülését és számos kutatás elemzi és méri a technológia hozamra, termelési értékre, jövedelemre gyakorolt hatását. A mai kor legmodernebb távérzékelési eszközeinek, a gépekbe épített szenzoroknak köszönhetően a precíziós gazdálkodás új szintre emelkedik amikor a táblaszintű információknál részletesebb georeferált adatok összegyűjtésével és elemzésével képesek vagyunk a táblán belüli különbségeket cellaszinten kezelni. Itt érkezünk el a georeferált adatokon alapuló szántóföldi növénytermesztéshez. Dolgozatom célja a hagyományos és a georeferált adatokon alapuló szántóföldi növénytermesztési technológiák növénykultúránkénti (a vizsgált négy, egyben a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növény) és évenkénti (a vizsgált öt éves idősor minden egyes évének) összehasonlítása, megerősítve a georeferált adatokon alapuló termesztéstechnológiák alkalmazásának létjogosultságát, kimutatva azok hasznát mind ökonómiai, mind pedig ökológiai értelemben. Módszertant dolgoztam ki a hagyományos és a georeferált adatokon alapuló növénytermesztési technológiák hatékonyságának összehasonlítására. Független hazai adatbázisokból (KSH, AKI) származó, a MyJohnDeere műveleti központjában (Operation Center) tárolt, a kutatásban részt vevő, a kérdőíves felmérés során adatot szolgáltató, továbbá egy kiválasztott célgazdaság üzem és ágazatszintű mélyelemzéséből származó adatok segítségével naturális és ökonómiai hatékonyság mérésére alkalmas közvetlen hatékonysági mutatókat képeztem, melyek lehetővé tették a két eltérő technológia többszintű (üzem, régió, országos) összehasonlító hatékonyságvizsgálatát. Megállapítottam, hogy a hagyományos és a georeferált adatokon alapuló növénytermesztési technológiák összehasonlítására leginkább alkalmas ökonómiai hatékonysági mutató a területarányos jövedelem, fajlagos jövedelem (Ft/ha), mely a technológiák eltérő intenzitásából adódó költségnövekmény mellett figyelembe veszi és számszerűen tartalmazza a georeferált adatokon alapuló termesztéstechnológiák intenzitásnövekedésével együtt járó hozamnövekedést és az abból adódó termelési érték (hozamérték) növekedést. Kimutattam, hogy országos szinten a georeferált adatokon alapuló termesztéstechnológiát alkalmazó gazdaságok esetében mért agronómiai inputanyag-megtakarítás az őszi búza esetében 4,28-10 %, a kukorica esetében 4,58-10,54 %, a napraforgó esetében 6,63-13,46 %, a repce esetében 4,66-11,05 % közötti volt a vizsgált időszakban. Precision farming and the concept of precision farming are not new. Studies on the subject take into account the advantages and disadvantages of technology change, the additional investment required for technology change, the return on investment, and a number of studies analyse and measure the impact of technology on yields, production value and income. Thanks to today's state-of-the-art remote sensing tools, sensors built into machines, precision farming is taking to a new level where we can manage intra-field differences at the cell level by collecting and analysing geo-referenced data that is more detailed than the information at the field level. This is where we arrive at geo-referenced data-based crop production. The aim of my thesis is to compare conventional and geo-referenced crop production technologies by crop (the four crops studied, which are the four crops grown on the largest area) and by year (each year of the five-year time series studied), confirming the justification for the use of geo-referenced crop production technologies and demonstrating their benefits in both economic and ecological terms. I developed a methodology to compare the efficiency of conventional and georeferenced crop production technologies. Using data from independent domestic databases (Hungarian Central Statistical Office, Institute of Agricultural Economics), stored in the MyJohnDeere operations centre, data from the research participants providing data, and data from a deep analysis of a selected target farm at farm and sector level, I trained direct efficiency indicators to measure natural and economic efficiency, which allowed a multi-level (farm, region, country) comparative efficiency analysis of the two different technologies. I have found that the most suitable econometric efficiency indicator for comparing conventional and georeferenced crop production technologies is the income per hectare, specific income (HUF/ha), which, in addition to the cost increase resulting from the different intensity of the technologies, takes into account and quantifies the yield increase associated with the increase in intensity of georeferenced crop production technologies and the resulting increase in production value (yield value). I have shown that at the national level, the agronomic input savings measured for farms using geo-referenced data-based farming technology ranged from 4.28-10% for winter wheat, 4.58-10.54% for maize, 6.63-13.46% for sunflower and 4.66-11.05% for rapeseed over the period under study.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    A jövedelemadók számviteli kezelésének vizsgálata a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokra áttért vállalatok egyedi pénzügyi kimutatásaiban
    Kiss, Ágota; Orbán, Ildikó; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    Kutatási területem középpontjában az IFRS-ek egyedi pénzügyi kimutatások szintjén történő hazai bevezetése áll. Disszertációm témaválasztását az indokolta, hogy a magyarországi vállalatok IFRS-re történő áttérése kapcsán a halasztott adók pénzügyi kimutatásokba történő beemelését vizsgáljam. Dolgozatom megírása során kettős célt fogalmaztam meg. Egyrészt vizsgálom az IFRS-ekre áttérő magyarországi vállalatok jövedelemadó kezelésének megvalósítását, a halasztott adók felvételének, illetve az átcsoportosított jövedelemadók eltérő számviteli kezelésének hatását a vállalatok effektív adóterhelésére. Másodsorban célul tűztem ki a halasztott adót keletkeztető tényezők feltárását, valamint a halasztott adók információtartalma hasznosságának, lényegességének megállapítását az egyedi pénzügyi kimutatások szintjén. Az áttérés időhorizontjába a 2016-2021 között áttérő vállalatok kerültek, így mindezeket figyelembe véve egy 192 társaság adatait tartalmazó adatbázis került kialakításra, mely a fenti idősávot tekint az áttérő magyarországi vállalatok teljes adatbázisa, így az elvégzett elemzéseim az adott minta alapján a megjelölt időhorizontra reprezentatívnak tekinthetőek. Megállapítottam, hogy az IFRS-re történő áttérés, bár vállalati szinten hatással van a vállalatok által kimutatott adóráfordításra és effektív adóterhelésre, ez a hatás a statisztikai elemzések eredményei alapján a minta egészét tekintve alacsonynak mondható. A magyarországi szabályrendszerre alapozva meghatároztam egy mutatószámrendszert, mely a törvényes adókulcshoz mérve mutatja a folyó évi tényleges adóterhelés eltérését, ezáltal a rendszerek távolságát, a halasztott adók kimutatása miatti időbeli eltérések okozta adóhatások eltérését és végsősoron az nyereségadóként kezelt egyéb adók miatti adóhatások tényleges adóterhelésre gyakorolt hatását. The research focuses on the domestic implementation of IFRS at the level of individual financial statements. The reason for choosing this topic for my doctoral dissertation was to investigate the inclusion of deferred taxes in financial statements in the context of the transition of Hungarian companies to IFRS. In writing my thesis, I had two major objectives. On the one hand, I examine the implementation of the income tax treatment of Hungarian companies transitioning to IFRS, the impact of the inclusion of deferred taxes and the different accounting treatment of reclassified income taxes on the effective tax burden of companies. Secondly, I aim to identify the factors causing deferred taxes and to evaluate the usefulness and relevance of the information content of deferred taxes at the level of companies’ individual financial statements. The time horizon of the transition included companies transitioning between 2016 and 2021, so taking all these into account, a database of 192 companies was created, which is the complete database of Hungarian companies transitioning in the above time horizon, so the analyses I performed can be considered representative for the given population for the time horizon indicated. I conclude that, although the transition to IFRS has an impact on the tax expense and effective tax burden reported by companies at the company level, this impact is low for the sample as a whole, based on the results of the statistical analysis. Based on the Hungarian regulatory framework, I have defined a set of indicators that shows the difference in the current year effective tax burden relative to the statutory tax rate, and hence the distance between systems, the difference in tax effects due to temporary differences in the recognition of deferred taxes and, ultimately, the impact on the effective tax burden of tax effects due to other taxes treated as income taxes.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Az IKT technológia alkalmazási esélyei Székelyföld mezőgazdaságában
    Nagy, Szeréna; Rákos , Mónika; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    Doktori értekezésem központi témája a mezőgazdaság digitalizációja, amely témakör az Európai Unióban prioritásként van kezelve, ugyanis olyan megoldásokat is tartalmaz az agrárdigitalizáció, amelyek segítik a világ biztonságos, megfelelő élelmezését, a szűkös inputtényezők tudatos és optimális felhasználását, a környezetterhelés csökkentését. A mezőgazdaság digitalizációja az európai térségen belül nem egységesen történik, amely nagyon sok tényezőtől és szereplőtől függ, utóbbi esetében fontos szerepük van a tagállamoknak, mezőgazdasági szervezeteknek és a gazdáknak. Doktori értekezésemben a mezőgazdaság digitalizációját vizsgáltam meg a Közép-Régióban, Székelyföldön, amely esetében két fontos célkitűzést határoztam meg: egy helyzetfelmérés a romániai Közép-Régióban, Székelyföldön a mezőgazdaságban dolgozók véleményére fókuszálva a mezőgazdaság jelenlegi helyzetét illetően, különös tekintettel az IKT, digitális eszközök, megoldások használatára, illetve egy jövőkép kialakítása, amely tekintetében a vizsgálat tárgyát képezte az új, digitális technológiák, eszközök alkalmazása is. The central topic of my PhD thesis is the digitalisation of agriculture, which is a priority topic in the European Union, as agricultural digitalisation also includes solutions that help to ensure safe and adequate food supply for the world, the conscious and optimal use of scarce input resources, and the reduction of environmental pollution. The digitalisation of agriculture is not happening in a uniform way across Europe, depending on many factors and actors, with Member States, farmers’ organisations and farmers playing an important role. In my doctoral thesis, I studied the digitalisation of agriculture in the Central Region of Romania, with a special focus on Szeklerland, where I defined two important objectives: a situation analysis in the Central Region and Szeklerland, focusing on farmers’ opinions on the current situation of agriculture, with special attention to the use of ICT, digital tools and solutions, and their vision of the future, where the use of new digital technologies and tools was also studied.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    INVESTIGATING THE INTERRELATIONSHIPS BETWEEN SOCIAL-MEDIA USE AND SOCIAL MEDIA FATIGUE AS ON PROCRASTINATORY BEHAVIOR & WORK-LIFE BALANCE IN PAKISTAN'S CORPORATE SECTOR
    Murtaza, Shah Ali; Molnár, Edina; Shah Ali; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    The study delves into the intricate connections between social media usage, social media fatigue, procrastinatory behavior, and work-life balance within Pakistan's corporate sector. Through an exploration of the frequency and duration of social media engagement, as well as the prevalence of social media fatigue, the research aims to uncover how these factors influence employees' tendencies to procrastinate and their ability to maintain a healthy balance between work responsibilities and personal life. By focusing on the unique cultural and organizational dynamics of Pakistan's corporate environment, the study seeks to provide insights that can inform organizational policies and individual strategies for managing social media usage and promoting work-life harmony among employees. The novelty of this study lies in the use of emotional regulation as moderator in this setting, which gives insights into how the psychological mechanisms regulate the negative emotions arising in employees that impact work-life balance and procrastinatory behavior.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    CORPORATE SOCIAL RESPONSIBILITY OF OIL AND GAS INDUSTRY IN AZERBAIJAN: STAKEHOLDER APPROACH
    MIRZAYEV, NAMIG; Szabados, György Norbert; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    The business world and the global economy have experienced significant changes over the last two decades, which triggered the need and importance of increased responsibility for corporate social responsibility (CSR) and sustainable business practices. Furthermore, oil and gas companies are expected to prioritize CSR because of the significant impact their activities can have on the environment and local communities. The oil and gas industry has played a significant role in the economy of Azerbaijan, and Qaradagh is one of the key regions for oil and gas production in the country. However, there have been concerns about the environmental impact of oil and gas activities in the region, as well as issues related to the rights of local communities who may be affected by these activities. Efforts have been made to address these issues through environmental regulations and community engagement programs, but challenges remain. As a result, the need for such research and environmental concerns have motivated the researcher to conduct this study in the oil and gas sector. In particular, the researcher will focus on the social responsiveness of oil firms to communities through CSR and the stakeholder approach in the Azerbaijan oil region. In a mixed methodological approach, both qualitative and quantitative research methodologies were used. Firstly, the document analysis method was employed to analyse CSR disclosure reports of SOCAR and BP. Secondly, in the interview phase, CSR managers from BP and SOCAR, along with a senior consultant from the Ministry of Labour and Social Protection (MLSP) in Azerbaijan, were interviewed to determine their perceptions of their organizations' actual understanding of CSR. Lastly, a survey was conducted to explore the effect of CSR on the Corporate Social Performance (CSP) of oil and gas companies in Azerbaijan. The researcher presents significant research findings below: • CSR awareness among Azerbaijan's oil companies was considered high. BP and SOCAR demonstrated an elevated level of commitment to responsible and sustainable practices. • The CSR disclosures of BP and SOCAR were substantial, with all CSR dimensions prominently addressed in their reports. • The most significant finding of this study is that there is a positive relationship between CSR dimensions (compliance to industry standards, regulatory infractions, corporate legitimacy, CSR initiatives, and sports engagement) and CSP (environmental performance, community relations, and community perception). The scientifically remarkable contribution of this study is that investigating the CSR of oil companies in Azerbaijan can guide their decision-making processes when engaging with CSR. By examining the details of CSR activities and their effects, companies can make more informed choices, prioritize initiatives that resonate with their stakeholders, and strategically align their actions with both business objectives and societal expectation.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    Az eszközök számviteli értékelésének hatása a vállalatértékre az IFRS-ek és US GAAP számviteli rendszerek tükrében
    Hamad, Mirjam; Tarnóczi, Tibor; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    Kutatásom fő célja annak megvizsgálása volt, hogy az IFRS és a US GAAP, mint két számviteli különböző rendszer esetében hogyan hatnak az eszköz-értékelési eljárások a vállalati értékre. Továbbá, hogy fel kívántam tárni, hogy van-e eltérés az IFRS-eket és a US GAAP-et alkalmazó vállalatok könyv szerinti értéke és piaci értéke között. Az elemzéshez a DJIA index US GAAP-et alkalmazó nem pénzügyi vállalatainak (24 vállalat), valamint a DAX index IFRS-eket alkalmazó nem pénzügyi vállalatainak (33 vállalat) az adatait használtam fel. A kutatás során arra kerestem választ, hogy melyik számviteli rendszer alkalmasabb az eszközök valós értékelésére, és melyik mutat ki a piaci értékhez közelebbi értéket a könyveiben? Ezen kívül, konkrét eszközcsoportoknak a piaci érték mutatók (P/BV, P/E, P/S) alakulására gyakorolt hatását is vizsgáltam . A kutatás eredményeként bizonyítottam, hogy az alkalmazott számviteli rendszer hatással van a pénzeszközök és pénzegyenértékesek, valamit az ingatlanok, gépek és berendezések könyv szerinti értékének alakulására. Azt is megállapítottam, hogy az IFRS-eket alkalmazó vállalatok által kimutatott számviteli érték kisebb mértékben tér el a piaci értéktől, mint a US GAAP-et alkalmazó vállalatok által kimutatott. Meghatároztam, hogy a P/BV és a P/E alakulását nagyban befolyásolhatja az alkalmazott számviteli rendszer, míg a P/S mutatóra kevésbé van hatással. Megállapítottam azt is, hogy a P/BV mutató alakulására az ingatlanok, gépek és berendezések, az immateriális eszközök és a pénzeszközök és pénzegyenértékesek vannak hatással. A P/E mutatók alakulására a pénzeszközök és pénzegyenértékesek, követelések, készletek, ingatlanok, gépek és berendezések, befektetett pénzügyi eszközök, immaterális eszközök és az üzleti vagy cégérték vannak hatással. A P/S mutatóra pedig a pénzeszközök és pénzegyenértékesek, a készletek, az ingatlanok, gépek és berendezések, a befktetett pénzügyi eszközök és az immaterális eszközök vannak hatással. My research mainly examined how asset valuation procedures affect company value in the case of IFRS and US GAAP, as two different accounting systems. Furthermore, I wanted to explore whether there are differences between companies’ book and market value of assets concerning IFRS and US GAAP applications. For the analysis, I used data from the non-financial companies of the DJIA index applying US GAAP (24 companies) and the DAX index applying IFRS (33 companies). During the research, I sought an answer to which accounting system is more suitable for the fair valuation of assets and which shows a value closer to market value in its books. In addition, I also examined the effect of specific asset groups on the development of market value ratios (P/BV, P/E, P/S). As a result of the research, I proved that the applied accounting system affects the development of the book value of cash and cash equivalents and property, plant and equipment. I also found that the accounting value reported by companies using IFRS differs less from the market value than that reported by companies using US GAAP. I determined that the applied accounting system can significantly influence the evolution of P/BV and P/E ratios, while the P/S ratio is less affected. I also found that the development of the P/BV ratio is influenced by property, plant and equipment, intangible assets and cash and cash equivalents. Cash and cash equivalents, receivables, inventories, property, plant and equipment, financial fixed assets, intangible assets and goodwill affect the development of the P/E ratio. The P/S ratio is influenced by cash and cash equivalents, inventories, property, plant and equipment, invested financial assets and intangible assets.
  • TételSzabadon hozzáférhető
    EMA ADOPTION AND SUSTAINABILITY REPORTING: EXPLORING THE IMPACT OF INDUSTRY 4.0 ON FINANCIAL PERFORMANCE OF SMES IN EASTERN INDONESIA'S MANUFACTURING AND AGRICULTURE SECTORS
    Tuegeh, Octavia Diana Monica; Nagy, Adrián Szilárd; Ihrig Károly gazdálkodás- és szervezéstudományok doktori iskola; Gazdaságtudományi Kar
    This dissertation examines the integration of Environmental Management Accounting (EMA) and Industry 4.0 technologies within Small and Medium-sized Enterprises (SMEs) in Eastern Indonesia's manufacturing and agriculture sectors to explore their collective impact on financial performance and sustainability reporting. Amidst the backdrop of global economic disruptions, such as the COVID-19 pandemic and environmental crises, this dissertation focuses on the significance of EMA and sustainability reports as a pivotal tool for managing environmental costs and impacts efficiently. Through the lens of Partial Least Squares Structural Equation Modeling (PLS-SEM), the research empirically validates the significant direct and indirect relationships between EMA adoption, Industry 4.0, financial performance, and sustainability reporting. However, this dissertation found that there is no direct significant relationship between Industry 4.0 and sustainability reporting, which further highlights the critical role of EMA and financial performance as mediators in the relationship between Industry 4.0 and sustainability reporting. Additionally, it underscores the necessity for SMEs to strategically embrace Industry 4.0 technologies and EMA practices to enhance their sustainability initiatives and financial outcomes. The study contributes to the burgeoning literature on the symbiosis of Industry 4.0, EMA, and sustainable business practices, offering insightful implications for policy-making and strategic business management in emerging economies.