Az általam választott téma mind az orvostudománynak, mind a jogtudománynak nehezen szabályozható területe, olyan módon pedig, hogy minden ember számára megfelelő garanciákat, feltételeket határozzon meg szinte lehetetlen. Külön-külön található irodalom az eutanáziáról az orvosi szakirodalomban és a jogi szakirodalomban is. Alig találni azonban olyat, ami az eutanázia és a büntetőjog kapcsolatával foglalkozik, meglepő az is hogy ezek jelentős része az 1920-30-as évekből származik. Ennek megfelelően dolgozatomat részben a hatályos szabályozásra, a témával kapcsolatos Alkotmánybírósági határozatokra, részben gyakorló-intenzív terápiás-orvosi ismereteimre, klinikai tapasztalataimra és az általam elért, nem túl nagyszámú közleményre építem. A dolgozatom legnagyobb részében az eutanáziával foglalkozom. Azonban korunk aktuális kérdéseinek megvitatása céljából azt tartottam célravezetőnek, hogy az eutanáziát két másik, az eutanáziához hasonló, az emberi életnek véget vető, szerintem szintén nem megnyugtatóan szabályozott témával hasonlítom össze. Ennek kapcsán próbáltam megvizsgálni, hogy mennyire tud konzisztens maradni a jog az alapelveihez, és mennyire kénytelen bizonyos kérdésekben az aktuális politikai nyomásokhoz igazodni, vagy társadalmi elvárásoknak megfelelni. Az egyik téma a halálbüntetés törvényi szabályozása, alkotmányellenessé nyilvánítása, ezzel kapcsolatban érdekes lenne a halálbüntetés eltörlése körüli, vezető magyar jogászok közötti vita elemzése is, de ez túlmenne a dolgozatom keretein. A másik szintén bonyolult kérdés az abortusz problémája, előre bocsátom, hogy nem kívánok az összes fajtájú művi terhesség megszakítás jogi szabályzásával foglalkozni. Azonban orvosi ismereteim alapján van egy olyan indikációs kör, a közép idős terhességeknél észlelt kromoszóma eltérések esetei, ahol a beavatkozás célja rendkívül hasonlatos az eutanázia céljával. Szerintem ennek részletes elemzése elengedhetetlen, ezt az adott helyen meg is teszem.

Mindhárom területnek a középpontjában az emberi élet idő előtti befejezése áll, továbbá közös jellemzőjük, hogy rendkívüli mértékben megosztják a társadalmat. A kérdések társadalmi vitájában részt vevő két tábor érv rendszere végletesen eltér, többnyire kompromisszum készséget egyik fél sem mutat. Aki pártatlanul közelít e témákhoz, az sem tud igazságot tenni. Megjegyzem, hogy a halálbüntetés eltörlése kapcsán is, nagy véleménykülönbség mutatkozott maguk között az alkotmány bírák között is. Általános felfogás szerint mind a halálbüntetés, mind az abortusz tökéletesen szabályozva van jogilag, mégis napról napra egyre többet találkozunk e szabályozás tökéletlenségének felvetésével, és egyre többet foglalkoznak a halálbüntetés visszaállításával. Mások az abortusz törvényt bírálják,úgy vélik, hogy a törvény túl liberális, ők is szorgalmazzák a törvények megváltoztatását, főleg ideológiai alapon. A fenti megfontolások alapján a dolgozatomban részletesen – mint fő témakört – az eutanázia problémakörét, a halál élményét egyes kultúrákban, az eutanázia fogalmát és formáit ismertetem. Rövid kitekintést teszek az egyes országok joggyakorlatára. Ezt követően felvázolom a magyar büntetőjogi szabályozás történetét, majd a halálbüntetés eltörléséről és az eutanáziáról hozott Alkotmánybírósági határozatokat elemzem, ezután összehasonlítom az eutanáziát a halálbüntetéssel, majd az eutanáziát az abortusszal.