A dolgozatomban a gyámság és a gondnokság anyagi szabályait vizsgálom. A szabályozás bemutatását a római jogi szabályozás ismertetésével kezdem, mivel már a római jogban megtalálható a témám szempontjából kiemelkedő jelentőségű két fogalom a cselekvőképesség és jogképesség, és a ma is ismeretes szabályok alapjai. Majd a magyar szabályozás fejlődésének főbb csomópontjait mutatom be Werbőczy Hármaskönyvétől kezdve a polgári korszak 1877: 20. tc.-én és a szocialista jogon keresztül napjaink szabályozásáig. E két jogintézményre vonatkozó rendelkezéseket a következő szempontok alapján elemzem: gyám és gondnok rendelés feltételei, ki lehet gyám, illetve gondnok, a gyámságból, gondnokságból kizártak köre, a mentesülés, jogok és kötelezettségek, a gyámi, gondnoki tisztség megszűnése. Ezt követően a jelenlegi szabályozást követem nyomon, párhuzamba állítva a két jogintézményt, ezáltal is érzékeltetve a közöttük fennálló szoros kapcsolatot és számos kapcsolódási pontot. A témához szorosan kapcsolódik e két jogintézmény elhelyezése a készülő új Polgári Törvénykönyvben. Ezért szükségesnek tartottam hogy a készülő törvénykönyvről is szóljak, hiszen a magánjog fejlődése szempontjából egy nagyon fontos állomást jelent ez a kodifikáció. Kitérek a Második könyv ismertetésére, ami a családjogot fogja tartalmazni, illetve kifejtem a gyámság és a gondnokság egymáshoz való viszonyát, mivel az új törvénykönyvben együtt, bár külön fejezetben lesz majd megtalálható e két jogintézmény szabályai. Az egy törvénykönyvbe való szabályozás gondolata a családjog és más családjogi szabálynak az átfogó megreformálását tette szükségessé, és e munkálatok folyamatban létéről, különböző szakmai fórumok által rendezett szakmai viták és publikációk tanúskodnak. A dolgozatomban erre is ki kívánok térni, valamint ismertetem neves magánjogászok nézetét a családjog és a polgári jog egymáshoz való viszonyáról az új Ptk. koncepció kapcsán, végül az áttekintésből konklúziót vonok le és kifejtem, hogy melyik álláspontot tartom számomra elfogadhatónak.