A hiperspektrális távérzékelés alkalmazhatóságának vizsgálata talajtani és növényélettani paraméterek térképezéséhez kis heterogenitású mintaterületek esetén

A mai növénytermesztési gyakorlat jellemzően még nem veszi figyelembe a táblán belül előforduló talajtani heterogenitásokat. Ugyanakkor az informatika és a távérzékelés rendkívül gyors fejlődése napjainkban már alapul szolgál a jelenlegi talajművelési, trágyázási, öntözési stb. beavatkozások precíziós szemléletű megközelítésére. Különösen újszerű megközelítés a hiperspektrális távérzékeléssel nyert adatok gyakorlati célú hasznosítása. A technológia alkalmazhatóságának feltétele azonban az adaptálhatóság és a korlátok feltárása. Potenciális korlátozó tényező lehet a technológia jellegéből adódóan a térben relatíve homogén adottságok becslésének behatárolt megbízhatósága. Kutatásainkat ennek tükrében domborzati, talajtani szempontból kis heterogenitású, talajművelési szempontból homogén mintaterületeken végeztük.

Vizsgálataink alapját felszíni nagy felbontású 400-2450 nm tartományban mért reflektancia értékek képezték, melyek lehetőséget biztosítottak arra, hogy az adatállomány információ tartalmát részletes statisztikai elemzéssel igazoljuk. Az összefüggés vizsgálatok talajtani szempontból kapilláris vízemelésre, Aranyféle kötöttségi számra, kémhatásra, még növénytani szempontból homogén kukorica ültetvény esetén klorofill-a koncentrációra irányultak, melyek meghatározása laboratóriumi körülmények között történt. A vizsgált talajtani paraméterekre statisztikailag gyenge korrelációt állapítottunk meg, ugyanakkor a levélben mért klorofill-a koncentrációra jellemzően 900,46 nm, 890,96 nm, 964,80 nm, 438,44 nm, 841,05 nm-es hullámhosszaknál volt igazolható összefüggés, melyekből a származtatott becslő modell alkalmazhatósága R2 =0,99 értékkel jellemezhető.