Az egészségügyi szervezetek, felhívták a figyelmünket, a nem megfelelő só fogyasztás veszélyeire. Az ajánlásban az szerepel, hogy naponta legfeljebb 2000 mg nátriumot kell fogyasztani, de inkább kevesebbet. Ez körülbelül egy teáskanál, vagy 5 gramm sónak felel meg. Az ajánlásban megfogalmazott határérték betartása, azért is követendő, mert a magas sótartalom, számos egészségügyi problémát okoz, beleértve a magas vérnyomást és a szív és érrendszeri betegségeket. Ez a dolgozat, a túlzott só fogyasztás, mint kardiovaszkuláris rizikófaktor, elemzését tűzte ki célul. A legtöbb ember túl sok sót fogyaszt, ami azt jelenti, hogy átlagosan napi 9–12 grammot, azaz az ajánlott maximális beviteli szint kétszeresét. A vizsgálat célja, a magyar felnőtt lakosság só fogyasztási szokásainak monitorozása. .A dolgozatom alapját, a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat, só fogyasztási szokások eredményei adják. A minta a 18 éves és a 18 évesnél idősebb lakosságot reprezentálja, nem és életkor szerint. A diplomamunkám első egyik legfontosabb kérdése, az volt, hogy, a populáció hány százalékkal fogyaszt több sót, az ajánlott napi maximum 5 g-nál. A magyar lakosság táplálkozásában kimutatható a túlzott só bevitel. Az első kérdés eredményei alapján elmondható, hogy a férfiaknál a 35-64 és korcsoport, a nők körében pedig, a 65 éves és idősebb korosztály fogyaszt több sót, az ajánlott napi maximum 5g-nál. Viszont a korcsoportok és nemek só fogyasztási szokásai között, jelentős különbség nem állapítható meg. A második kérdés pedig, hogy mennyiben járul hozzá a magas só fogyasztás a kardiovaszkuláris betegségekből eredő halálozáshoz Magyarországon. A magas nátriumbevitel növeli a vérnyomást, ami a szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezője, de a nátriumbevitelnek a globális kardiovaszkuláris mortalitásra gyakorolt hatása bizonytalan, viszont az eredmények alapján, minkét nem 65 év és idősebb korosztályánál állapítható meg, a legmagasabb kockázati érték. A túlzott só fogyasztás, csökkentésére irányuló beavatkozások szükségesek, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében. A szív és-érrendszeri betegségek megelőzésében, a legfontosabb a lakosság tájékoztatása illetve az egészséges táplálkozásra való nevelés.