Fogyasztói ellenállásra való affinitás a magyar fogyasztók körében

Abstract

A fogyasztói ellenállás a fogyasztók piaci elemeket elutasító reakciója. Kialakulásáért a bizonytalanság, félelem, ismerethiány, illetve a hosszú távú becslési korlátok miatt kialakuló negatív érzelmek felelősek elsősorban. A szakirodalom egyértelműen a fogyasztói ellenállás jelenségének növekvő szerepére, súlyára hívja fel a figyelmet. Piaci példák sora mutatja, hogy jelentős veszteségeket okozhat a fogyasztók elutasító, szembenálló magatartása, ezért vállalatgazdálkodástani és marketing szempontból sem lehet kikerülni, hogy foglalkozzunk e témával. A bemutatott tipológiai rendszer szerint az élelmiszeripar különösen érintett a fogyasztói ellenállás kérdésében – rövid és hosszú távon érvényesülő kérdések és problémák mentén egyaránt. A tanulmányban bemutatott, 1516 fő részvételével, reprezentatív mintán végzett online kutatás hiánypótló a hazai szakmában abban az értelemben, hogy átfogó képet ad a magyar felnőtt lakosság fogyasztói ellenállásra való affinitásáról. Ennek keretében vizsgáltam a lakosság fogyasztói ellenállással kapcsolatos általános beállítottságát, valamilyen felháborodás esetén az elképzelhető reakcióit. A megkérdezés konkrét piacokkal kapcsolatos érintettséget is mért, mégpedig 11 különböző, potenciálisan fogyasztói ellenállást kiváltó eset kapcsán. Ezek több iparágat érintenek: energiaszektor, egészségügy, élelmiszeripar, mezőgazdaság, divatipar, szórakoztató ipar, szépségipar. Az eredmények arra mutatnak rá, hogy aktív ellenállásra a felnőtt fogyasztók viszonylag szűk rétege, 15,2%-a mutat erős affinitást. Ez a csoport viszonylag jól lehatárolható demográfiai karakterrel jellemezhető. Emellett azonosítottam egy passzív módon reagáló, azonban optimista csoportot, amely a nemvásárlás és a negatív szájreklám eszközeire mutat erős affinitást. Figyelemre méltó azonban, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége (98%) reagálna valamilyen módon egy esetleges felháborodást követően. A piaci példák vizsgálata szerint a megkérdezettek rendkívül eltérő körben és mértékben érintettek az egyes kérdések kapcsán, változatos fogyasztói rétegeket érintve. Figyelemreméltó, hogy a vizsgált piacok között a legnagyobb szintű elutasítást egy élelmiszeripari téma, a génmódosított élelmiszerek váltják ki a megkérdezettekből. Ahhoz, hogy e piacok megítéléséről mélyebb ismereteink legyenek, további kutatások szükségesek, amelyek során konkrét piaci esetekre fókuszáló vizsgálatot is célszerű végezni.