Jelen kutatás célja a forgatásos (szántásos) és forgatás nélküli (lazításos) talajművelési technológiák összehasonlítása volt takarmánykukoricában, saját üzemi környezetben, különös tekintettel a talaj fizikai állapotára, a növény fejlődési dinamikájára, valamint a termés alakulására. A vizsgálat a 2023–2024-es évjáratokra vonatkozott, négy, középkötött réti talajon elhelyezkedő kísérleti terület bevonásával. Két táblán lazításos, míg további kettőn szántásos művelést alkalmaztunk. A kísérlet során két kukorica hibridet vetettünk el: a KWS Oltenio és a Pioneer P9960 fajtákat, mindkettőt mindkét talajművelési technológiában. A talajművelési eljárások eltérő talajszerkezeti hatásokat eredményeztek: a forgatásos rendszer lazább, jól levegőzött művelt rétegeket alakított ki a művelést követően, míg a forgatás nélküli technológia javította a talaj felső rétegeinek vízmegtartó képességét, lazította a mélyebb rétegeket, és egyidejűleg csökkentette a párolgási veszteségeket. A kutatási eredmények alapján megállapítható, hogy a forgatás nélküli talajművelés életképes és hatékony alternatíva a takarmánykukorica termesztésében, különösen középkötött és szárazságra hajlamos talajtípusokon. A lazításos technológia képes a forgatásos rendszerrel közel azonos termésszint biztosítására, miközben mérsékli a talajdegradáció kockázatát. A hosszú távú fenntartható növénytermesztés érdekében javasolt a forgatás nélküli művelési arány növelése a gazdálkodási gyakorlatban, a precíziós tápanyag-utánpótlás és tudatos vetésforgó tervezése mellett.