"Ennek a könyvnek nem lehetett célja átfogó képet adni valamennyi kontinens zenéjéről, ahhoz én kevés vagyok egyedül. Ahogy a címe is jelzi: inkább arra törekedtem, hogy személyes húrokat pendítsek meg, azokra az évekre és azokra a portrékra-interjúkra-kritikákra támaszkodva, amelyekben a Magyar Narancs zenei szerkesztőjeként a világzene körül sertepertéltem. Amit tudtam, meghallgattam, akivel lehetett, beszéltem. Van ez a száznegyven-százötven előadó, nem keveset köszönhetek nekik. Kubából, Madagaszkárról, Pakisztánból, Szenegálból vagy Magyarországról - a legjobbak közül valók. Ha rám hallgatnak, hallgassák meg őket! Aztán majd csak lesz valahogy. Ezt szeretné elősegíteni ez a könyv."