A közvetett társtettesség egy tettesi alakzat, melyet egyedül a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság joggyakorlatában találunk meg. A Római Statútum szövegét a Katanga és Chui-ügy kapcsán újszerűen interpretálta a bíróság 2008-ban, elindítva ezzel a közvetett társtettesség történetét. E jogintézménnyel számos neves külföldi jogtudós foglalkozott már, azonban a magyar nyelvű szakirodalomban még a neve sem honosodott meg, így az írás mindenképpen hiánypótló, hiszen részes államként tisztában kell, hogy legyünk a bíróság által használt fogalmakkal. A dolgozat a nemzetközi büntetőjog koherens rendszerén belül ismerteti a közvetett társtettességet, hagyatkozva mind a szakirodalomra, mind pedig az esetjogra. Tanulmányom célja a magyar jogászság számára a jogintézmény teljes körű bemutatása.