A szerzőnek tavaly megjelent, A darwinizmus buktatói c. kötetének gondolatmenete folytatódik ebben az írásban. Ma a természettudósoknak nem a szakismeretük hiányos. Mondhatjuk, hogy mindegyikük különleges szakember. Filozófiai műveltségükben van hiány: nem gondolkodnak magáról a gondolkodásról. Ha a kémikusok, fizikusok és biológusok ezt megtennék, azonnal fölismernék, hogy a kémiának, a fizikának és a biológiának lényege nem a kémiai, fizikai és biológiai mondanivaló, hanem az, hogy ezeket az ember műveli. Az ember lényege szellemi lelke, a test ennek eszköze, nem pedig a test hozza létre a lelket, amint azt a materialisták vélik. Az ember a meglévőből tud újat formálni, újat alkotni beszédével. Ebben az nyilvánul meg, hogy az ember Isten képmása.