Dolgozatomban a fiatalok mai udvarlási szokásaival kapcsolatban végeztem kutatást pragmatikai szempontból, amelyben a fő hangsúlyt az udvarlás megkezdésére, azaz a megszólításra fektettem. Elsőként meghatároztam a pragmatika és az udvariasság fogalmát, majd elhelyeztem az udvarlást a pragmatikai udvariasság keretében. A továbbiakban az udvarlás témakörében magam által végzett kutatások eredményeit értelmezem két meghatározó pragmatikai udvariassági elmélet keretében. Így a leech-i udvariassági alapelvben, valamint Brown és Levinson goffmann-i „arc” fogalmára épülő udvariassági stratégiákban. Mindezeket igyekeztem többek között a benyomáskeltés, a kontextus valamint a kulturális különbségekből adódó befolyásoló tényezők figyelembevételével tenni.