Hallgatói dolgozatok (Magyar Nyelvtudományi Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Magyar Nyelvtudományi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 5 (Összesen 141)
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Zsáka helynevei
    Tusz, Ilona; Hoffmann, István Nándor; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A Zsáka helynevei című szakdolgozat Zsáka jelenkori, valamint történeti helyneveit tartalmazza szótárba rendezve. Ehhez térképes, illetve szöveges forrásokat használtam fel, továbbá élőnyelvi gyűjtést is végeztem a településen. A szótárban külön egységben szerepelnek a bel- és a külterület nevei. A dolgozat tartalmazza továbbá az általam készített kül- és belterületi helynévtérképeket, valamint egy összehasonlító elemzést is, melyben Zsáka jelenkori külterületi helynévanyagát vetettem össze Nagykörő, Tapolcafő és Tard települések névanyagával.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Káromkodáskultúra és nyelvi agresszió a kora újkori Magyarországon
    Szilágyi, Tibor; Póczos, Rita; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat célja, hogy történeti szociolingvisztikai, történeti szociopragmatikai, illetve leíró nyelvészeti szempontok alapján megvizsgálja a kora újkori Magyarország káromkodási szokásait, illetve azokat a szituációkat, beszédhelyzeteket, amelyekben a nyelvhasználó ezekhez a nyelvi eszközökhöz folyamodott. Az írás egyrészt integrálja az eddigi ismereteket a témában, mintegy összefoglalja a releváns szakirodalmi munkákat, másrészt újabb szempontokkal gazdagítja azokat. Erőteljes történeti és néprajzi szemléletmód segítségével a nyelvi kifejezéseket szélesebb spektrumból lehet vizsgálni. A dolgozat kitér arra, hogy miért számít/számított a korban tabunak a szexualitás, miért normasértő ez a tevékenység, hogyan függött össze a hitvilággal, a vallásossággal. A dolgozat igyekszik bebizonyítani azt is, hogy a káromkodás nyelvi univerzálé, a társadalom minden tagja használta a korban ezt a formulát egy-egy felfokozottabb beszédhelyzetben (perekben, vesztes csata utáni levelekben, bajvívásra hívó üzenetekben), és a szóhasználatot tekintve szinte alig volt különbség egy parasztasszony és egy nemesúr között. Mindez korpuszalapú elemzéssel kerül bemutatásra. A széleskörű forrásbázis lehetőséget adott arra, hogy a legtöbb ilyen szituációt rögzítsem. Kb. 185 település anyaga került be a korpuszba, és minden társadalmi státus reprezentálja magát az adattárban.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Helynévismereti vizsgálatok Izsófalván
    Boros, Bettina; Reszegi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban a lakhelyem, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Izsófalva helynévanyaga kapcsán végzett névismereti vizsgálat eredményeit mutatom be. Ez a kutatás a névtudomány egyik viszonylag új területének, a szocioonomasztikának az elemzési körébe illeszkedik, amely a kétezres évek óta, még inkább a 2010-es évektől egyre erőteljesebben van jelen a magyarországi névkutatásban. S elsősorban a névismeret és a mentális térkép kutatására már lényegében egy kisebb iskola jött létre Debrecenben, ahol a tanulmányaimat végzem. E kutatások eredményeképpen habilitációs értekezés és több doktori disszertáció, valamint számos színvonalas szakdolgozat is született itt a témában. Dolgozatommal én is ehhez a kutatási vonalhoz kapcsolódom.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Szinesztéziás kifejezések feldolgozása óvodás korú gyermekek körében
    Kajuha, Eszter; Reszegi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A szinesztézia terminus azt a jelenséget jelöli, melynek során a különböző érzékterületekről származó benyomások összekapcsolódnak, a világról való gondolkodás tudati sémái és a nyelvi kifejezések terén egyaránt. A szinesztéziás nyelvi kifejezések vizsgálatával korábban a stilisztika foglalkozott, hagyományosan ugyanis nyelvi díszítőelemnek tekintették. A kognitív metaforaelmélet azonban új megvilágításba helyezte ezeket a kifejezéseket is, rávilágítva arra, hogy valójában fogalmi tartományok közötti leképezésekként értelmezhetők, melyek a mindennapi nyelvhasználatot is át- meg átszövik. Ennek köszönhetően újabban egyre több figyelem fordul a konvencionális nyelvi szinesztéziák (például éles fény, meleg szín) felé is, s a szakemberek korpuszvizsgálatokra és kísérletekre alapozva próbálják feltárni az általános és a nyelvspecifikus mögöttes mechanizmusait. Ezek a vizsgálatok azonban jellemzően a felnőttek nyelvhasználatára irányulnak; az viszont, hogy a gyerekek miként dolgozzák fel ezeket a kifejezéseket, egyelőre kevesebb figyelmet kapott. Dolgozatomban ehhez igyekszem közelebb jutni. A kutatás célja, hogy pszicholingvisztikai vizsgálatok révén feltárja, az anyanyelv-elsajátítás során, az életkor előrehaladtával hogyan alakul egyrészt a felnőttnyelvben konvencionalizálódott, másrészt az újszerű szinesztéziás kifejezések feldolgozása. Ennek révén tovább árnyalhatók a nyelvi szinesztézia mentális reprezentációjáról és működés¬mechanizmusáról meglévő ismereteink. Megítélésem szerint a kifejezések hátterében egy olyan komplex mechanizmusról van szó, amelynek alapja a velünkszületett asszociációs képességünk, melynek révén képesek vagyunk modalitások között asszociációs kapcsolatra, de a konkrét szinesztéziás kifejezések jelentése mögött ezen túl további mechanizmusokkal is számolhatunk, s ezek között — a gyerekekkel végzett vizsgálatok alapján — fontos szerepet játszik az értékjelentésként leírható (általánosabb, modalitásfüggetlen) jelentéskomponens működtetése.
  • Tétel
    Korlátozottan hozzáférhető
    Nyírvasvári földrajzi nevei
    Balogh, Roland Márk; Póczos, Rita; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban Nyírvasvári földrajzi neveit vizsgálom. Célom az volt, hogy szülőhelyem helynévállományát feltérképezzem mind magyar, mind romani nyelven. A főleg történeti és részben élőnyelvi adatokat tartalmazó korpusz elemzését a Hoffmann István által megalkotott módszertanra alapoztam. A rendelkezésre álló adatokat lexikális-morfológiai szempontból csoportosítottam, az így kialakult kategóriákban a különböző felépítésű, tulajdonságú nevek arányának megoszlását szemléltető ábrákkal mutatom ki. Kiemelem és külön elemzem azokat a neveket, melyeknek besorolása kérdéseket vet fel. Bár vizsgálatomban a lexikális-morfológiai aspektus a meghatározó, esetenként kitérek funkcionális-szemantikai, illetve etimológiai vonatkozásokra is. A cigány nyelvű helynevek elemzésekor előtérbe kerülnek nyelvhasználati kérdések, keletkezéstörténeti, szemantikai, szintaktikai viszonyok feltárása. Rámutatok arra is, hogy a cigány nyelv grammatikai sajátosságai bizonyos esetekben hogyan segíthetik a névhasználót a magyar nyelvű nevek morfematikai felépítésének megértésében, hogyan integrálódnak a magyar helynevek a romani nyelv főnévkészletébe.