Hannah Arendt és Martin Heidegger között 1924-ben, első találkozásuk után szövődött szerelmi kapcsolat. A szerző a nyilvánosság előtt még ismeretlen források, Arendt és Heidegger levelezésének birtokában elsőként mutatja be ezt az egyedülálló, ellentmondásos, mindkét fél számára egzisztenciálisan is jelentős kapcsolatot, amely bár magában hordozta a "kiúttalan" szerelem tragédiáját, mégis egy életen át tartott.