Collective Agreement’s Status in Law

dc.creatorPuskás, Ágnes
dc.date2019-12-13
dc.date.accessioned2021-06-30T06:20:30Z
dc.date.available2021-06-30T06:20:30Z
dc.descriptionThe collective agreement is a Janus-faced legal phenomenon. From one side it has the nature of a contractual relationship where the parties have the right to determine the content of the contract, also including the choice itself, whether they establish it or not. On the other hand, the collective agreement acts as a legal norm as well. From this aspect its regulations are also obligatory for those persons  who were not involved during the set-up process, or even for those who disagrees with some parts of the document. Therefore it is a crucial question in labour law as to how these contracts are handled by law. The Hungarian Labour Code came into force in 2012 contained an approach in which the legislator wanted to empower the legal status of collective agreement. To achieve this goal, in some parts the Act gives the parties the possibility to deviate from the law and to customize the norms in order to make it fit their current relationship. In this paper I examine the nature of the Collective Agreement and show its specialities in the Hungarian legal environment.
dc.descriptionA kollektív szerződés jogi természete körül kialakult, több, mint egy évszázados vitában – bár többféle csoportosítás létezik, de – lényegében két álláspont körvonalazódik: az egyik a kollektív szerződésekre jogforrásként tekint, és azokat jogszabályhoz, szabályzathoz hasonlítja, a másik a kollektív szerződés szerződéses jellegének dominanciáját, vagy sajátos szerződési típuskén történő értelmezését hangsúlyozza. A tanulmány a különböző korszakok jogi szabályozásának fényében bemutatja ezen álláspontokat, és a hatályos Mt. alapján megvizsgálja, hogy a kollektív szerződések milyen kettős jellegzetességgel bírnak, illetve melyek azok a sajátosságai, amelyek az egyik illetve a másik álláspontot erősítik. Mindennek alapja az a meglátás, hogy a kollektív szerződéskötés alanyai (azaz a munkáltatók, munkáltatói érdekvédelmi szervetek és szakszervezetek) és érintettjei (a munkavállalók) szemszögéből a jogintézmény lényegesen eltérő jellegzetességgel bír, így mindaz, ami a megállapodást megkötők közötti viszonyban szerződésként jelenik meg, a munkavállalói oldalról – akarategyezségük teljes vagy részleges hiányában – szerződésként csupán kétségekkel értelmezhető.
dc.formatapplication/pdf
dc.identifierhttps://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/3783
dc.identifier10.26521/Profuturo/1/2019/3783
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/319515
dc.languagehun
dc.publisherDebreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/3783/6917
dc.rightsCopyright (c) 2019 Pro Futuro
dc.sourcePro Futuro; Vol. 9 No. 2 (2019)
dc.sourcePro Futuro; Évf. 9 szám 2 (2019)
dc.source2063-2754
dc.source2063-1987
dc.subjectkollektív szerződés
dc.subjectklasszikus kötelmi szerződés
dc.subjectátalakító erő
dc.subjectkiterjesztő hatály
dc.subjectcollective agreement
dc.subjectcontract
dc.subjectlegal norm
dc.subjectlabour law
dc.subjectHungarian Labour Code
dc.titleCollective Agreement’s Status in Law
dc.titleA kollektív szerződés jogi természetéről
dc.typeinfo:eu-repo/semantics/article
dc.typeinfo:eu-repo/semantics/publishedVersion
dc.typetext
dc.typetext
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nem elérhető
Név:
Pdf.pdf
Méret:
404.72 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Gyűjtemények