A megoldásközpontú brief coaching pszichológiai intervenció hatékonyságának empirikus alapú, longitudinális vizsgálata – munkahelyi kontextusban

Gerhát, Réka

A megoldásközpontú brief coaching pszichológiai intervenció hatékonyságának empirikus alapú, longitudinális vizsgálata – munkahelyi kontextusban

dc.contributor.advisor	Münnich, Ákos
dc.contributor.author	Gerhát, Réka
dc.contributor.department	Humán tudományok doktori iskola	hu
dc.contributor.submitterdep	Bölcsészettudományi Kar::Pszichológiai Intézet
dc.date.accessioned	2025-11-03T10:55:55Z
dc.date.available	2025-11-03T10:55:55Z
dc.date.defended	2025-11-17
dc.date.issued	2025
dc.description.abstract	Jelen doktori értekezés célja a megoldásközpontú brief coaching (Solution-Focused Brief Coaching, SFBC) pszichológiai intervenció hatékonyságának empirikus alapú, longitudinális vizsgálata munkahelyi kontextusban. A kutatás központi kérdése, hogy az SFBC – mint rövid, erősségalapú, jövőorientált, cél- és eredményfókuszú módszer – milyen mértékben járul hozzá a munkavállalók szubjektív jóllétének, énhatékonyságának és teljesítményének növekedéséhez. Az elméleti áttekintés kiemeli a coaching pszichológia interdiszciplináris természetét, s figyelmet fordít a szakmai közösségek és kompetenciák körvonalazására, a coaching hatékonyságát alátámasztó modellek ismertetésére, valamint a coaching pszichológia, a coaching és más segítő intervenciók közti különbségek bemutatására. Az SFBC módszertanát a dolgozat önálló fejezetben tárgyalja, kiemelve a megoldásközpontú brief terápiás modellből eredő erőforrás-orientált kérdezéstechnikát, a célkitűzés jelentőségét, valamint a megoldásépítés folyamatát. A kutatás egy magyarországi multinacionális informatikai-kommunikációs (IKT) vállalatnál zajlott. A vizsgálatban 25–40 év közti, fehérgalléros, nem vezető beosztású munkavállalók vettek részt. A résztvevőket (összesen 84 coachee) egy randomizált, kontrollált vizsgálat keretében két csoportba soroltuk: 43 fő került a kísérleti csoportba, míg 41 fő várólistás kontrollcsoportként szolgált. A kísérleti csoport tagjai a kérdőívek kitöltése mellett három, egyenként 60 perces coachingülésen vettek részt, míg a kontrollcsoport tagjai csak a teljes vizsgálat végeztével részesültek a coachingban. Ez a kutatásmódszertani megközelítés lehetővé tette a coaching pszichológiai intervenció rövid- és középtávú hatékonyságának feltérképezését. A hatásvizsgálat során önbevallásos kérdőívek, 360 fokos teljesítményértékelések (melyekbe vezetők és közvetlen munkatársak is bevonásra kerültek) és félig strukturált interjúk segítségével tártuk fel a coaching hatásosságát. A kvantitatív adatgyűjtéshez néhány standardizált mérőeszköz (Big Five Kérdőív, Pozitív és Negatív Affektivitás Skála, Schwarzer-féle Énhatékonyság Kérdőív, WHO Jól-lét Skála) és egy különböző kompetenciaterületeket (pl. döntéshozatal, kommunikáció, csapatmunka) vizsgáló, saját fejlesztésű, 360 fokos értékelés szolgált. A kvalitatív elemzéshez félig strukturált interjúkat alkalmaztunk, amelyek a coachee coachingfolyamattal kapcsolatos szubjektív megéléseire és a coach kompetenciáira fókuszáltak. A vizsgálati csoportban szignifikáns pozitív változások voltak megfigyelhetők: nőtt a pozitív affektivitás és az énhatékonyság-érzet, csökkent a negatív affektivitás, javult a szubjektív jóllét, valamint a munkateljesítmény is. Ezzel szemben a kontrollcsoport esetében a vizsgálati időszak alatt nem volt kimutatható pozitív változás: a legtöbb mutató mentén stagnálás vagy esetenként enyhe romlás volt megfigyelhető. A kutatás egyik további eredménye, hogy a coaching hatékonyságát jelentősen befolyásolják a coachee személyiségjegyei (lelkiismeretesség, érzelmi stabilitás, nyitottság, extraverzió, barátságosság), a coachingot megelőző önismereti munka, a cselekvési terv részletessége, valamint a coach–coachee kapcsolat minősége. Azok a vizsgálati személyek, akik korábban részt vettek önismereti folyamatban, illetve magasabb pontszámot értek el a vizsgált személyiségdimenziókban, minden pszichológiai változó mentén nagyobb fejlődést mutattak. Ez azt jelzi, hogy a coaching eredményességét nem kizárólag a módszertan, hanem a résztvevők személyes jellemzői is befolyásolják. A disszertáció végkövetkeztetése, hogy a megoldásközpontú brief coaching pszichológiai intervenció tudományosan alátámasztható, hatékony módszer lehet az egyéni és szervezeti fejlesztésben. Az SFBC komplex módon támogatja a pszichológiai jóllét, az énhatékonyság és a teljesítmény növekedését, ezáltal hozzájárul a munkahelyi eredményesség és a társadalmi-gazdasági fejlődés erősítéséhez. A kutatás jelentős mérföldkő a coaching pszichológia hazai empirikus megalapozásában, és fontos lépést jelent a terület nemzetközi tudományos diskurzusába való bekapcsolódás felé.
dc.description.abstract	The aim of this doctoral thesis is to conduct an empirically grounded, longitudinal investigation into the effectiveness of solution-focused brief coaching (SFBC) as a psychological intervention in a workplace context. The central research question concerns the extent to which SFBC – as a short-term, strengths-based, future-oriented, goal- and outcome-focused method – contributes to enhancing employees’ subjective well-being, self-efficacy, and performance. The theoretical review highlights the interdisciplinary nature of coaching psychology, with particular attention given to outlining professional communities and competencies, presenting models that underpin the effectiveness of coaching, and delineating distinctions between coaching psychology, coaching, and other helping interventions. The methodology of SFBC is discussed in a dedicated chapter, emphasising its resource-oriented questioning techniques, the importance of goal-setting, and the process of solution-building, all rooted in the solution-focused brief therapeutic model. The research was conducted at the Hungarian subsidiary of a multinational information and communications technology company, involving 25–40-year-old white-collar, non-managerial employees. Participants (84 coachees) were assigned to a randomised controlled trial: 43 to the experimental group and 41 to a waitlist control group. The experimental group participated in three 60-minute coaching sessions alongside questionnaire completion, while the control group received coaching post-study. This design facilitated analysis of the intervention’s short- and medium-term effects. The impact assessment employed self-report questionnaires, 360-degree performance appraisals (incorporating supervisor and colleague feedback), and semi-structured interviews to evaluate the effectiveness of coaching. Quantitative data collection utilised standardised instruments (Big Five Inventory, Positive and Negative Affect Schedule, Schwarzer General Self-Efficacy Scale, WHO Well-Being Index) and a custom-developed 360-degree evaluation assessing competence areas such as decision-making, communication, and teamwork. For qualitative analysis, semi-structured interviews focused on coachees’ subjective experiences of the coaching process and their perceptions of the coach’s competencies. Significant positive changes were observed in the experimental group: increases in positive affect and perceived self-efficacy, reductions in negative affect, and improvements in subjective well-being and job performance. In contrast, no measurable improvement was detected in the control group during the study period; most indicators showed stagnation or slight deterioration. A key finding is that coaching effectiveness is significantly influenced by coachees’ personality traits (conscientiousness, emotional stability, openness, extraversion, agreeableness), prior self-awareness work, the specificity of the action plan, and the quality of the coach–coachee relationship. Participants with prior engagement in self-awareness processes or higher scores in the studied personality dimensions exhibited greater improvements across all psychological variables, indicating that outcomes depend on both methodology and individual characteristics. The thesis concludes that solution-focused brief coaching, as a psychological intervention, is a scientifically grounded and effective method for individual and organisational development. SFBC holistically enhances psychological well-being, self-efficacy, and performance, thereby contributing to improved workplace outcomes and broader socio-economic progress. This research strengthens the empirical foundation of coaching psychology in Hungary and advances its integration into international scientific discourse.
dc.format.extent	243
dc.identifier.uri	https://hdl.handle.net/2437/398374
dc.language.iso	hu
dc.language.iso	en
dc.subject	coaching pszichológia, megoldásközpontú brief coaching, pozitív pszichológia, teljesítmény, jóllét, énhatékonyság, szervezetfejlesztés
dc.subject	coaching psychology, solution-focused brief coaching, positive psychology, performance, well-being, self-efficacy, organisational development
dc.subject.discipline	Pszichológiai tudományok
dc.subject.sciencefield	Bölcsészettudományok
dc.title	A megoldásközpontú brief coaching pszichológiai intervenció hatékonyságának empirikus alapú, longitudinális vizsgálata – munkahelyi kontextusban
dc.title.translated	Empirical, Longitudinal Study on the Effectiveness of Solution-Focused Brief Coaching Psychological Interventions in a Workplace Context
dc.type	PhD, doktori értekezés	hu