Humán Tudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Bölcsészettudományi Kar
Humán Tudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Pusztai Gabriella)
Bölcsészettudományi doktori tanács
D48
tudományágak:
- filozófiai tudományok
- neveléstudományok
- pszichológiai tudományok
- szociológiai tudományok
Doktori programok:
- Filozófia
(programvezető: Dr. Angyalosi Gergely) - Neveléstudomány
(programvezető: Dr. Pusztai Gabriella) - Pszichológia
(programvezető: Dr. Münich Ákos) - Szociológia és társadalompolitika
(programvezető: Dr. Kovách Imre)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételSzabadon hozzáférhetőLupus in fabula – A Piroska és a farkas kontextuális olvasataVajon kibékíthetetlen konfliktus van-e a farkas és a nő között? Az európai kultúrtörténetben a farkas sok tekintetben emberszerűnek tűnik, bár – akárcsak a mesékben – leginkább negatív természetünket szimbolizálja: kapzsiságot, éhséget és a társadalmi együttélés képtelenségét. Freud pszichoanalízise nyomán – Angela Carter munkája feltárja, hogy bennük – a farkasban és a nőben – több a közös vonás, mint első pillantásra gondolná. Kultúrtörténetükben sok tekintetben hasonlóak, különösen a társadalmi felfogás szempontjából. A magányos farkas kivívja az ember elismerését. Az egyed, ami képes a társulásból kirekesztve, egyedül szembenézni a zord környezettel, elismerésre méltó. Még akkor is, ha félelmetes. Veszélyt jelent ugyanis a nyájra, annak is a fiatal tagjaira, a zsenge mezőgazdasági állatokra és – sok esetben ha beteg – az emberre is. A magányos farkas jelenségét egyszerre romantizáljuk és foglaljuk horrorisztikus keretek közé. Egyszerre jelképe a szabadságnak és a romlottság miatti társadalmi marginalizálódásnak; egyszerre szenvedő remete és szexuális ragadozó. Az emberek előszeretettel használják jelképként a farkast, ha valamilyen szexuális tartalmat eufemizálnak. Ez persze távol esik attól a ténytől, hogy a farkas alapvetően monogám élőlény – bár ez nem olyan kőbe vésett törvény a vadonban, mint az emberek társadalmában. Valószínűleg egyetlen farkast sem fogtak perbe a viktoriánus kori Angliában házasságtörés alapos vádjában – kicsapongó nőt már annál inkább. Amennyire a magányos farkas veszélyt jelent a nyáj fiatal bárányaira, legalább annyira jelent veszélyt a farkasember a társadalom egyik alappillérére – a monogám házasságra és a szexuális erkölcsre. Charles Perrault 1697-ben papírra vetett egy történetet, ami nagy karriert futott be később – igaz, számos pontban változásokon ment keresztül. Bár léteznek korábbi írások is, amikben a farkasoké és a fiatal lányoké a főszerep, nem véletlen, hogy Perrault Piroska és a farkasa az a mese, aminek az általa leírt, vagy a Grimm-testvérek által elmesélt változatát ismerik manapság a legtöbben. Nincs számadat arról, hogy vajon hány modern elmesélése létezik ennek az ismert történetnek, de az vitathatatlan, hogy sok modern és kortárs író is vissza-visszanyúl ehhez a történethez alapanyagként, vagy éppen hogy újra elmesélje – kicsit változtatva rajta.
- TételSzabadon hozzáférhetőNyelvvizsga hiányában diplomát nem szerző hallgatók vizsgálata a szocioökonómiai háttér és a nyelvspecifikus kulturális tőke tükrében a kelet-magyarországi régióbanDisszertációnkban a nyelvvizsgahiány kérdéskörét vizsgáltuk a hallgatótársadalom egy speciális szegmensére, az abszolvált, de nyelvvizsga hiányában diplomájukhoz nem jutó hallgatók csoportjára fókuszálva. Értekezésünkben választ kerestünk egyrészt arra, hogy a demográfiai és szocioökonómiai változók (szülők iskolázottsága, gazdasági és lakóhelyi státusa), illetve a nyelvspecifikus kulturális és társadalmi tőke milyen hatással van a nyelvvizsga megszerzésének esélyére. Továbbá arra is kerestük a választ, hogy a középiskola típusa és a tanulmányi eredményesség milyen mértékben befolyásolja a nyelvtanulás sikerességét és a felsőoktatási tagozat típusa, a képzési terület és a hallgató egyetemi finanszírozása hatással van-e a nyelvvizsgaszerzés esélyére. Ezen kívül választ kívántunk találni arra is, hogy milyen nyelvtanulási stratégiák vannak, s ezek közül melyek növelik a nyelvvizsga megszerzésének esélyét. Mindkét adatbázisunk esetén online adatfelvételi módszert használtunk kérdőív formájában, leginkább zárt kérdéseket tartalmazó (alternatív, szelektív és skála) Evasys rendszerben elkészített kérdőívünkben. A kérdőív teljeskörűen kiküldésre került a Nyíregyházi és Debreceni Egyetem azon végzettjeinek számára, akik abszolválás után nem szereztek diplomát nyelvvizsga hiányában, illetve akik hallgatóként már rendelkeztek a kimeneti követelményként elvárt nyelvvizsgával. A visszaküldők képezték a két adatbázist. Az 560 elemszámú adatbázisunkra való utalásként a Nyelvvizsga hiányában diplomát nem szerzők 2019-2021 elnevezést használtuk, a 820 elemszámmal rendelkező nyelvvizsgázottak adatbázisa pedig a Sikeres nyelvtanulók 2021 nevet kapta. Emellett országos kitekintés céljából értekezésünkben a FIR 2017 adatbázist használtuk. Ez az adatbázis 96459 fő adatait gyűjtötte össze. A 43505 fő abszolvált hallgatóból 32715 fő nem rendelkezik nyelvvizsgával. Új eredményként emelhetjük ki, hogy a sikeres nyelvvizsgázók átlagosan magasabb társadalmi tőkével rendelkeznek, hiszen a nyelvvizsgázottak magasabb iskolai végzettségű szülőkkel rendelkeznek, akikre magasabb kulturális tőke jellemző. A nyelvspecifikus kulturális és társadalmi tőke vizsgálata során is alátámasztásra került annak hatása a nyelvvizsgázottságra. Az édes/nevelőanya és az édes/nevelőapa esetében is felülreprezentálva jelentek meg a nyelvvizsgázottak körében a valamilyen nyelvtudással rendelkező szülők. A barátok nyelvtudását illetően megállapítottuk, hogy mind a legjobb barát, mind pedig a barátok tekintetében felülreprezentáltak a közép vagy magas szintű nyelvtudásúak a nyelvvizsgázottak esetén, míg a nyelvvizsgával nem rendelkezőknél jellemzőbb a semmilyen nyelvtudással nem rendelkező barát. A tanulmányi életút eredményeink szerint hatással van a nyelvvizsgázottsága. Korábban kevesen mutattak rá, hogy az alacsonyabb státusú és alacsonyabb kulturális tőkével rendelkező szülők gyermekei – akik körében alacsonyabb a nyelvvizsgázottság is – jellemzőbben szakközépiskolába jártak, tehát saját eredményként emelhetjük ki, hogy a szakképzésből kikerülőknek kisebb az esélye a nyelvvizsga megszerzésére. A jogi, műszaki és bölcsészettudományi képzési területek felülreprezentáltan jelennek meg az államilag finanszírozott képzésben a nyelvvizsgázottak körében, míg ugyanezen területek felülreprezentáltak a költségtérítéses, nyelvvizsgával nem rendelkező hallgatók csoportjában. A nyelvtanulási módszereket tekintve összességében megállapíthatjuk, hogy a sikeresekre valószínűsíthetően hatással volt a digitalizáció. Továbbá a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők indirekt hatása itt is megmutatkozik, hiszen ők magasabb kulturális tőkével rendelkeznek és nagyobb arányban beszélnek idegennyelvet, mint az alacsonyabb iskolázottságú szülők, tehát gyermekeik is nagyobb valószínűséggel érdeklődnek az idegennyelvű könyvek és filmek iránt. A nyelvoktatás történetében nem vették figyelembe a társadalmi és kulturális tényezőket, amik a mi kutatásunkban azonban jelentős szerepet kaptak. A tanulók és a hallgatók kulturális és társadalmi diverzitása miatt nem hagyható tehát a családokra a motiválás, az idegennyelvi környezet megteremtése és egyéb nyelvtanulást támogató tényező biztosítása. A nyelvoktatással foglalkozó kutatásoknak és fejlesztéseknek ezentúl nem csak a középosztálybeli tanulókra kell fókuszálniuk.
- TételSzabadon hozzáférhetőNevelőszülős családok a gyermekvédelembenA család mint társadalmi intézmény a tudományos és a hétköznapi diskurzus egyik jelentős témája, hiszen az egyének fejlődésében és integrációjában jelentős szerepet játszik. A családban történő nevelkedés azonban kockázattá is válhat, a különböző makro- és mikroszintű tényezők eredményeként a gyermekek családon belüli helyzete eltérő lehet. A disszertáció komplex szemléletben tárja fel azt a családi miliőt, mely a családjukból kiemelt gyermekek és fiatalok gondozásában vállal elengedhetetlen szerepet. A nevelőszülős családok egyszerre részei a gyermekvédelem intézményrendszerének, ugyanakkor normatív elvárások színterei is, melyek sajátos működési mechanizmusokat hívnak életre. A kutatás során ezt a családi miliőt a családszociológia elméleti kereteibe ágyazva, valamint a gyermekvédelem praxisának kontextusában vizsgáltuk. A kvalitatív kutatás az Észak-Alföld régió két megyéjében zajlott, melynek keretében három célcsoportban (nevelőszülők, utógondozói ellátásban élő fiatalok és szakértők) 47 félig strukturált interjút készítettünk. A nevelőszülős családok életét különböző dimenziókban vizsgáltuk, a családi élet jellegzetességeire a családnarratívákon és a nevelőszülői motivációkon keresztül tértünk ki, továbbá a gondozásban élő gyermek és a nevelőszülő családon belüli státuszával kapcsolatban számos dilemmát azonosítottunk. Az általunk vizsgált nevelőszülős családok leírhatóak a klasszikus családszociológiai funkciók szerint, a családi alrendszerek jelentős változásokon mennek át a gondozásban lévő gyermekek családba történő integrálása során. A vizsgálatunk alapján megerősítésre került a családi reziliencia képességének szerepe a kihívásokkal, stresszorokkal szembeni megküzdés egyik kulcstényezőjeként, ahogyan azt a szakirodalom is leírja. A különböző reziliencia fázisok és a családok kapcsolati integráltsága között kapcsolatot fedeztünk fel, a család belső stabilizálására irányuló reziliencia fázisokhoz és kapcsolati jellemzőkhöz jellemzően nem párosultak megfelelő külső támogatási rendszerek, így a kirekesztettség kockázata ezen családok esetében jelentős lehet. Vizsgáltuk továbbá a nevelőszülős családokban élő fiatalok továbbtanulását befolyásoló segítő és akadályozó tényezőket, valamint a továbbtanulási mintázatokat, melyek megerősítik a szakirodalom által leírt individuális, családi és iskolai színtér jelentős hatását az iskolai életpályára vonatkozóan. A kutatás egyrészről hozzájárulhat a családszociológiai kutatások bővüléséhez az általunk vizsgált nevelőszülős családi miliő feltárása által, ugyanakkor a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek számára újszerű információkat, valamint a család igényeihez és szükségleteihez illesztett fejlesztési alternatívákat kínálhat, melynek elsődleges szempontja a gyermekek nevelőszülős családba történő integrálásának elősegítése és a gondozási folyamat megfelelő támogatása. Family as a social institution is a major topic of academic and everyday discourse, as it plays a significant role in the development and integration of the members of the society. However, growing up in a family can also become a risk, as a result of different macro- and micro-level factors, therefore children's position within the family varying. This dissertation undertakes a complex exploration of a family milieu that assumes a crucial role in the care of children and young people who can not live in their birth families. Foster families are not only the part of the institutional system of child protection but also a site of normative expectations which results specific mechanisms. In the research, this family milieu was examined within the theoretical framework of family sociology and in the context of child protection practice. The qualitative research was conducted in two counties of the Northern Great Plain region, with 47 semi-structured interviews with three target groups (foster parents, young people in aftercare and experts). The life of foster families was explored in different dimensions. The characteristics of family life were explored through family narratives and foster parents' motivations, and a number of dilemmas were identified in relation to the status of the child in care and the foster parent. The foster care families we studied can be described according to classical family sociological functions, with family subsystems undergoing significant changes as children in care are integrated into the family. Our study confirmed the role of the capacity for family resilience as a key factor in coping with challenges and stressors, as described in the literature. We found a link between different stages of resilience and the network of families. The stages of resilience and relational characteristics that were typically associated with internal family stabilisation attended with not being matched by adequate external support systems, and thus the risk of exclusion for these families may be significant. We also investigated the factors that help and hinder the further education of young people in foster families, as well as patterns of further education, which confirm the significant impact of individual, family and school contexts on school career paths described in the literature. On the one hand, this research can contribute to family sociology by exploring the foster family milieu, and on the other hand, it can offer professionals working in the field of child protection new information and development alternatives adapted to the needs and demands of the family, with the primary objective of facilitating the integration of children in foster care and providing appropriate support for the care process.
- TételSzabadon hozzáférhetőTanulói eredményesség a mobilitási aspirációk tükrébenAz iskolai oktatásnak többféle célja van, melyek közül az ismeretátadás és a társadalmi integrációs szerepkör kiemelten fontosnak tekinthető. Az iskolai eredményességkutatások hosszú múltra tekintenek vissza, ezzel párhuzamosan a vizsgálatba bevont szempontok, azok számossága és összetettsége rendkívül sokrétű. A mobilitási aspiráció – azaz, hogy a tanuló magasabb iskolai végzettséget szeretne-e megszerezni a szülei legmagasabb iskolai végzettségéhez képest vagy sem – vizsgálati szempontként való beemelése a hazai nevelésszociológiai vizsgálatokban eddig kevés szerepet kapott. A nagymintás empirikus vizsgálatok egyik nagy hátránya, hogy az iskolaszerkezetben rejlő alapvető egyenlőtlenségeket csak módszertani torzítások mellett képesek kezelni, a másik pedig, hogy a nem mintavételen alapuló tanulói, iskolai háttérre és tanulói eredményességre vonatkozó adatokat egyaránt tartalmazó adatbázisok nem közölnek a tanulói szándékra, a tanulói motivációra vonatkozó ismereteket. Kutatásom célja egy olyan empirikus, komplex tanulói eredményességvizsgálat lefolytatása, amely egyrészt a mobilitási aspirációt, mint az egyéni tanulási szándékra vonatkozó mutatót magyarázatként tartalmazza; másrészt amely a minta rétegzettségét figyelembe veszi és az egyéni és kontextushatásokat egymástól elkülönítve kezeli. Kutatásomban a tanulói eredményességet annak összetettsége okán három aspektusban ragadom meg. Egyrészt vizsgálom a 2011. évi Országos kompetenciamérésen (OKM) hatodik évfolyamban elért matematika tesztpontszámok alakulását, másrészt az ebben az évfolyamban mért reziliencia, harmadrészt a lemorzsolódás esélyeinek változását követem figyelemmel attól függően, hogy a tanulók rendelkeznek-e státusszerző mobilitási aspirációval vagy sem. A reziliens tanulók lehatárolását a korábbi kutatásoktól eltérő módszerrel végeztem el, lehetővé téve relatív teljesítménytöbbletük megragadását. Lemorzsolódóknak azokat tekintettem, akik a 2011. évi hatodik évfolyamos kompetenciamérésen részt vettek, de a későbbi években (2019-ig) már nincs 10. évfolyamos bejegyzésük az OKM tanulói adatbázisaiban. Az eredményességmodellek magyarázóváltozóit a szakirodalmi áttekintésen alapuló szintézismodell alapján operacionalizáltam. A másodelemzést a hagyományos regressziós megközelítésekkel szemben hierarchikus lineáris és hierarchikus logisztikus regressziós modellek vizsgálatával végeztem el. A vizsgálat első lépéseként a modelleket a mobilitási aspirációt jelölő változó nélkül, majd második lépésben annak figyelembevételével alakítottam ki. A modellek stabilnak mutatkoztak, ugyanakkor az eredményeket árnyalja, hogy a figyelembe vett tényezőcsoportok nem minden dimenzióját lehet a felhasznált adatbázis korlátai miatt vizsgálni. A matematika kompetenciateszt-eredményeket vizsgáló modellben a legerősebb hatáserősséget az osztály és az iskola átlagos kulturális tőkéje, a szülők iskolázottsága és a tanulók extrakurrikuláris tevékenységekben való részvétele mutatta. A reziliens tanulóvá válás esélyét nagyrészt ugyanazok a paraméterek befolyásolják, mint a jó tesztteljesítményt. A lemorzsolódás esélyeit tekintve több szempont hatását lehet kiemelni: a tanuló ismételt-e évet az első hat évfolyam valamelyikén, volt-e tanulási kudarctapasztalat a családban (mindkettő növeli a kockázatot); milyen a szülők iskolázottsága, milyen a tanuló osztályának átlagos kulturális tőkeszintje (minél magasabb, annál kisebb az esély), illetve jár-e valamilyen iskolai tehetséggondozásra (ha igen, az csökkenti a kockázatot). Előzetes feltételezésem szerint az iskola kedvező pedagógusi humánerőforrás adottságai kedvező tanulói eredményességgel kapcsolódnak össze, ez azonban egyik vizsgált eredményességi dimenzió esetében sem igazolódott. 2011-ben a hatodik évfolyamos tanulók 38 százaléka státuszőrző, 58 százaléka pedig státuszszerző mobilitási aspirációval rendelkezett. A mobilitási aspirációk nagyfokú konzisztenciát mutattak a későbbi években is, azaz viszonylag korán rögzül, és nagyrészt az egylépcsős mobilitás mintáját mutatja. A reziliensek körében a státusszerző mobilitási aspiráció az átlagnál nagyobb, a lemorzsolódók körében az átlagossal megegyező mértékű. Általában igaz, hogy a mobilitási aspirációs szándékok megvalósulnak, ugyanakkor a státuszszerzés megvalósulása bizonytalanabb. A státusszerző mobilitási aspiráció eredményességmodellekbe való beépítése minden esetben azt mutatta, hogy a szempont szignifikáns hatást gyakorol az eredményességre: amennyiben a tanuló rendelkezik státusszerző ambíciókkal, úgy matematika teszteredménye jobb lesz, nagyobb eséllyel válik reziliens tanulóvá és kisebb eséllyel morzsolódik le. A mobilitási aspiráció modellbe építése megváltoztatja a többi magyarázóváltozó befolyását is: a státuszőrző aspirációval rendelkezők esetében az intézményi adottságok, a státusszerző aspirációval rendelkezőknél a személyes és családi tapasztalat hatása domborodik ki jobban, mindez pedig jelzi a hazai iskolarendszer méltányossági deficitét is. School education has a variety of aims, of which knowledge transfer and social inclusion are of paramount importance. Research on school effectiveness has a long history. Also, the range, number and complexity of the aspects included in its study are extremely diverse. The inclusion of mobility aspirations, i.e. whether a pupil wishes to obtain a higher level of education compared to the level of education attained by his/her parents, as an investigative criterion has so far played a minor role in sociological studies of education in Hungary. One major disadvantage of large-sample empirical studies is that they can only address fundamental inequalities in school structure with methodological biases. Another disadvantage is that unsampled databases containing data on pupils, school background and pupil achievement do not provide insights into students’ intention and motivation. My research aims to conduct an empirical, complex study of student achievement that, on the one hand, includes mobility aspiration as an explanatory indicator of individual learning intention; and, on the other hand, that takes into account the stratification of the sample and treats individual and contextual effects separately. My research focuses on three aspects of student achievement due to its complexity. Firstly, I examine the trends of the mathematics test scores of 6th-grade students based on the National Assessment of Basic Competencies (NABC) 2011 database. Secondly, I track the change in resilience in this grade, and thirdly, I investigate the change in the dropout rates depending on whether or not students have aspirations for status mobility. The determination of resilient students is carried out using a different method than in previous research, allowing to capture their relative performance gain. I considered early school-leavers as those who participated in the 6th-grader database of the National Assessment of Basic Competencies (NABC) but no longer had a 10th-grade entry in the NABC student databases in later years (until 2019). I operationalised the explanatory variables of the achievement models based on a synthesis model based on a literature review. I conducted the secondary analysis by examining hierarchical linear and hierarchical logistic regression models instead of traditional regression approaches. In the first step of the analysis, the models were constructed without the variable of mobility aspiration and in the second step with its inclusion. The models were found to be robust, but the results are nuanced as not all dimensions of the factor groups considered can be examined due to the limitations of the database used. In the model examining mathematics competency test scores, the strongest effects were found for the average cultural capital of the class and school, parental education and student participation in extracurricular activities. The probability of becoming a resilient learner is largely influenced by the same parameters influencing good test performance. In terms of dropout rates, the impact of several aspects can be highlighted: whether the pupil repeated a year in one of the first six grades, whether there is a family history of learning failure (both of which increase the risk); the educational level of the parents, the average cultural capital level of the pupil's class (the higher, the lower the risk), and whether the pupil attends some school-based talent management (which, if so, reduces the risk). My preliminary hypothesis was that a school's favourable teacher human capital would be associated with favourable student achievement, but this was not confirmed for any of the achievement dimensions examined. In 2011, 38 % of the 6th-graders had status-keeping aspirations, and 58 % had status-seeking aspirations. Mobility aspirations also showed a high degree of consistency in later years, i.e. they are fixed relatively early and largely show a pattern of one-step mobility. Status mobility aspirations are higher than average among resilient students and similar to average among dropped-out students. In general, mobility aspirations are realised indeed, but the realisation of acquiring status is more uncertain. In all cases, the inclusion of status-seeking mobility aspirations in the achievement models showed that this aspect has a significant effect on achievement. If a student has status-seeking aspirations, one’s mathematics test score will be better, and one is more likely to become a resilient learner and less likely to drop out. The inclusion of mobility aspiration in the model also changes the influence of the other explanatory variables: for those with status-keeping aspirations, the effect of institutional endowments is more pronounced, while for those with status aspirations, the effect of personal and family experience is more pronounced, indicating the equity deficit of the domestic school system.
- TételSzabadon hozzáférhetőÚjító pedagógusok szakmai tőkéje és eredményessége hátrányos helyzetű régiók középfokú oktatási intézményeibenA társadalmi átalakulás az utóbbi évtizedekben számos olyan kihívással szembesítette az oktatási rendszereket, amelyek a hagyományos szervezeti, tartalmi és módszertani megoldásokkal már nem vagy csak nagyon nehezen kezelhetők. Az iskolák a világon mindenütt új utakat keresnek nevelési programjaik fejlesztése és a tanulók eredményességének javítása érdekében. Hazánkban a rendszerváltást követő pedagógiai útkeresés jegyében nagyjából az ezredfordulóig számos, elsősorban reform és alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó intézmény fordított figyelmet arra, hogy tapasztalatait, innovatív erejét másokkal megossza. Ez a tendencia az ezredfordulót követően jelentősen megerősödött a közoktatás minden intézményében. Napjainkban az oktatási intézmények működésében fellelhető annak az igénye, hogy a belső újításokat, tartalmakat nem csupán az intézmény falain belül kívánják hasznosíthatóvá tenni, hanem igyekeznek azokat elterjeszteni különböző formákban. Kutatásunkban arra fókuszálunk, hogy az alulról keletkezett oktatási innovációk milyen hatásra jöttek létre, létrejött-e a tudásmegosztás az oktatási rendszer különböző ágensei között, és milyen eredményességi mutatókkal igazolhatók a hatásuk. Vizsgálatunkat gimnáziumokban és szakmát adó intézményekben végeztük az ország hátrányos helyzetű Észak-Magyarország és Észak-Alföld régió négy megyéjében annak érdekében, hogy mintázatokat alakítsunk ki az innovációs hajlandóságot mutató és nem mutató intézmények között és az ott dolgozó pedagógusok körében. Igazoltuk, hogy a hátrányos helyzetű tanulóit sikeresebben fejlesztő iskolákat magas innovációs hajlandóság jellemzi. A szakmai tőkeelméletre alapozott kutatásunkban arra törekszünk, hogy megfigyeljük, milyen törekvései vannak egy hátrányos helyzetű régió középfokú intézményeinek a tanulói eredményesség növelése érdekében, illetve milyen erők hozzák létre és terjesztik ezeket az innovációkat. Kutatásunk újdonsága, hogy korábban még nem történt oktatási innovációs adatbázisok adatait tudományos módszerekkel elemző olyan kutatás, amely során az OKM telephelyi adatbázissal összefüggésben a témára vonatkozó vizsgálódást végezzenek. Kutatásunk módszertani eredménye, hogy az oktatási innovációs adatbázis és az OKM telephelyi adatbázis felhasználásával összevont adatbázist hoztunk létre, s ennek elemzése képezte disszertációnk egyik pillérét. Az adatok hátterében lévő mélyebb összefüggéseket élettörténet interjúk segítségével igyekeztünk feltárni. Erősebb tantestületi és szakmai tőkével találkoztunk azokban az intézményekben, ahol oktatási innovációk kerültek bejegyeztetésre. Azokban az intézményekben, ahol éltek az oktatási innovációk bejegyeztetésének lehetőségével, számos eredményességi mutató javulásával találkozunk, mint a motiváció, a fegyelem, a szövegértés, és elmozdulást érezhetünk az iskola befejezését követő képzésekben való részvétel iránt is, amelyek a tanuláshoz való hozzáállás, a munkakultúra kisebb-nagyobb átalakulását sejtetik. A strukturált interjúk alkalmat adtak arra, hogy az életút narratívák segítségével a mélyebb összefüggések feltáruljanak. Az élettörténetek rekonstruálása rámutatott arra, hogy az elsődleges szocializáció során a család tagjai által közvetített pozitív vagy negatív érték- és elvárás rendszer meghatározó az életutakban mindkét régió mindkét iskolatípusához köthető pedagógusok esetében: pozitív irányba befolyásolta a pályaválasztást, és helytállásra ösztönözte a munkahelyeiken az interjúalanyokat, ugyanakkor nem befolyásolta az innovációs hajlandóságot. A helyi társadalom erős kötései meghatározóak az életutakra, ugyanakkor ez a terület sincs hatással az innovációs hajlandóságra. Az általános és a középiskolához köthető közösségi létben megélt passzív magatartás nem jelenti azt, hogy valaki kevésbé lesz kezdeményező az oktatási innovációk terén a későbbiekben a pedagógus pályán, ugyanakkor a felsőoktatásban gazdag kapcsolati tőkével rendelkező interjúalanyok körében több esetben azonosítottunk innovatív magatartást a pedagógus pályán. A munkahelyi kapcsolatrendszer erős vagy gyenge kötései meghatározó erővel bírnak a pálya alakulására. A disszertáció új tudományos eredménye, hogy a tanári tevékenység jól láthatóan nem szűkíthető le csupán a tananyag átadására, hanem folyamatosan alkotó, kritikus gondolkodást igénylő tevékenységek láncolatából, közösségeken belüli és azokon túlmutató kooperációk sorozatából tevődik össze. Az oktatási folyamat komplex rendszerének jelentős mozgató erői az innovatív pedagógusok. Az ő rendszer és intézményi szintű támogatásuk, segítésük elengedhetetlen a térségi, helyi problémák kezelésében, a tanulói eredményesség fokozásában. In recent decades, the social transformation has confronted educational systems with such a challenge that traditional organizational, content and methodological solutions can no longer be handled, or only with great difficulty. Schools all over the world are looking for new ways to improve their educational programs and improve student achievement. In our country, in the spirit of the search for a pedagogical path following the change of system, until the turn of the millennium, many institutions, primarily using reform and alternative pedagogical methods, paid attention to sharing their experiences and innovative power with others. This trend significantly strengthened after the turn of the millennium in all institutions of public education. Nowadays, in the operation of educational institutions, there is a need to make internal innovations and contents useful not only within the walls of the institution, but also to try to spread them in different forms. In our research we focus on the impact of educational innovations created from below, whether knowledge sharing has been achieved between the various agents of the education system, and what effectiveness indicators can be used to verify their impact. We conducted our study in high schools and vocational institutions in the four counties of the country's disadvantaged Northern Hungary and Northern Great Plains regions in order to establish patterns between the institutions that show and do not show a willingness to innovate and among the teachers working there. We proved that schools that develop their disadvantaged students more successfully are characterized by a high willingness to innovate. In our research based on professional capital theory, we aim to observe the aspirations of secondary institutions in a disadvantaged region in order to increase student achievement, and what forces create and spread these innovations. he novelty of our research is that there has never been a research analyzing the data of educational innovation databases using scientific methods, nor has there been an example of an investigation on this topic being carried out in OKM's on-site databases. The methodological result of our research is that we created a combined database using the educational innovation database and the OKM on-site database, and its analysis formed one of the pillars of our dissertation. We tried to reveal the deeper connections behind the data with the help of life history interviews. We encountered stronger faculty and professional capital in those institutions where educational innovations were registered. In those institutions where they took advantage of the opportunity to register educational innovations, we see an improvement in many performance indicators, such as motivation, discipline, reading comprehension, and we can feel a shift towards participation in training courses after leaving school, which are less about the attitude to learning, the work culture -a bigger transformation is hinted at. The structured interviews provided an opportunity to reveal the deeper connections with the help of life journey narratives. The reconstruction of the life stories showed that the positive or negative value and expectation system conveyed by the family members during the primary socialization was decisive for the life paths of the teachers associated with both types of schools in both regions: it influenced the career choice in a positive direction and encouraged the interviewees to settle down in their workplaces, but at the same time it did not affect the willingness to innovate. The strong bonds of local society are decisive for life paths, but at the same time, this area has no effect on the willingness to innovate. The passive behavior experienced in the community life associated with primary and secondary school does not mean that someone will be less proactive in the field of educational innovations later on in the teaching career, but at the same time, we identified innovative behavior in the teaching career in several cases among the interviewees with rich relationship capital in higher education. The strong or weak bonds of the workplace relationship system have a decisive influence on the development of the career. The new scientific result of the dissertation is that the teacher's activity clearly cannot be limited to the delivery of the curriculum, but consists of a chain of continuously creative activities that require critical thinking, a series of cooperations within and beyond communities. Innovative teachers are significant driving forces of the complex system of the educational process. Their support and assistance at the system and institutional level is essential in dealing with regional and local problems and increasing student achievement.