Szakdolgozatomban főleg az anya-lány kapcsolatra helyeztem a hansúlyt Elfiede Jelinek regényének "A zongoratanárnő" hősnőjének pszichoanalitikai elemzésével. Kronológiai és logikai sorrendben igyekeztem sorra venni azokat az eseményeket Erika életében, melyek a dacos kislányból voyeuristát, mazochistát és egy hosszútávú férfi-nő kapcsolatra alkalmatlan nőt hoztak létre. Fontosnak tartottam ebben a folyamatban az édesanya kiemelkedő szerepét bemutatni, és azt, hogy ebben az apa elvesztése is óriási jelentőséggel bír. Forrásként többek közt Janz Marlies és Stefan-Helge Kern írásait használtam fel.