A magyarországi juhágazat sikertelenségének okai között szerepel a nem megfelelő fajtahasználat, a rossz technológiai színvonal, az ebből adódó alacsony hozamok. Tovább mélyíti a problémát a kedvezőtlen felvásárlási árak és a szűk piaci lehetőség, valamint a hazai feldolgozó ipar teljes hiánya. Ezek következménye az alacsony jövedelmezőségi színvonal, csökkenő ágazati méret és az ezekkel együtt járó, ágazati jelentőség csökkenés. Hipotézisem szerint a vizsgált juhászatokban a naturális hozamokat és a gazdasági eredményeket a következő határozták meg tényezők jelentősen: juhászatok fajtahasználata, a fajták hasznosítási módja, az üzemek mérete, a használt technológia intenzitása, a használt technológia műszaki színvonala, a humán erőforrás gazdálkodás és az állategészségügyi helyzet. Az eredményeim alapján a dolgozat hipotézisei részben helytállóak voltak. Az eredményeim alapján megállapítottam, hogy az egy anyajuhra vetített árbevétel tekintetében a legkedvezőbb nyájnagyság minden fajtacsoport esetén a 300-600 anyajuh egyedre tehető. Vizsgálataim azt igazolták, hogy a nem megfelelő technológia színvonal miatt nincs kihasználva a fajták genetikai potenciálja a juhágazatban, ezért a tej- és bárányhozam elmarad a lehetséges színvonaltól. Az intenzív termelési rendszer alkalmazása esetén az elérhető árbevétel nagysága 30-35%-kal meghaladja a félintenzív és extenzív juhászatok árbevételeit. A juhászat átlagos összesített technológiai színvonala és az átlagos egy anyajuhra jutó árbevétel között a kapcsolat közepesen erős volt. Az egy dolgozóra jutó leterhelés és az elérhető árbevétel kapcsolatát vizsgálva megállapítottam, hogy az egy anyajuhra vetített átlagos árbevétel a 200-400 egyed/dolgozó szinten adja a legkedvezőbb eredményt. A termelésből származó árbevétel és a termelési költségek összevetése alapján megállapítottam, hogy a juhászatok termelési színvonala nem volt alkalmas jövedelemtermelésre, de a támogatások igénybe vétele a tevékenységek mérlegét pozitívvá tudta tenni. A tradíció mellett a támogatások tarthatják fent a hazai juhászatot. Véleményem alapján az ágazatot úgy lehetne hosszútávon segíteni, hogy szakmailag elfogadott ágazati stratégia alapján komplex, a termékpályát végigkísérő támogatási és működtetési rendszert alakítunk ki, ami közvetlenül a juhágazatot célozza meg.

The failure of the sheep branch in Hungary could originate from the unproper use of varieties and the low technology level resulting low yields. The complete lack of processing industry, unfavourable prices and purchasing background makes the problem even worse. These circumstances resulted a low profitability level and a decreasing size and significance of the branch. According to my hypothesis in the examined sheep farms the natural yields and the economical results were determined by the following factors: use and utilization of varieties, size of the factory, intensity level of the technology, technology level human resources and the state of animal wellfare. My hypothesis was partly true based on my results. Based on my investigation I established that the optimal flock size to be between 300-600 ewe/flock in point of the income per ewe. My investigations confirmed that because of the unproper technology level the genetic potential is not exploited in the sheep branch therefore milk and lamb yields are below the possible level. I established that applying intensive technology the possible income will exceed with 30-35% that of the half-intensive and extensive sheep farms. Investigating the relationship of the average summerized technological level and the average income per ewe I established that there is a moderately strong correlation between the two factors. Investigating the relationship of the work strain/employee and the attainable income I established that the optimal work strain of shepherds was between 200-400 ewe/individual. Comparing the income from production to the production costs I established that the production level of the sheep farms was not profitable but requiring grants set the overall balance of the activities positive. Beside traditions grants could maintain the sustainability of the national sheep branch. In my oppinion the native sheep sector can be helped on a long period if the branch strategy (based on esseyes of experts) will be an complex plan. This complex activity plan must contain the whole product line and the subventions directly must help the goals of the sheep branch strategy.