<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Viselhető szenzorral mért EEG dinamika követése kognitív funkciók vizsgálata során egyetemi hallgatók körében

Betöltés ...
Bélyegkép

Fájlok

Dátum

Folyóirat címe

Folyóirat ISSN

Kötet címe (évfolyam száma)

Kiadó

DOI

Absztrakt

A Magatartástudományi Intézet új hazai fejlesztésű kombinált szenzoros pszichofiziológiai mérőrendszert (FIPOK) szerzett be, amely pszichofiziológiai mérések segítségével lehetővé teszi egyéni kognitív teljesítmény és stressz-szint vizsgálatát relaxáció, illetve feladatvégzés közben. A rendszer az agyi elektromos aktivitást 4 elektródás, fejpántra rögzített, vezeték nélküli EEG szenzorral méri, miközben a vizsgált személy számítógépen kérdőívet tölt ki, továbbá kognitív funkciókat vizsgáló gamifikált feladatokat végez. A nyers EEG jelekből megfelelő feldolgozás után az alfa-agyhullámok aránya számítható a teljes agyhullámtartományhoz viszonyítva. Vizsgálatunk célja a rendszer tesztelése és referenciaértékek meghatározása volt. A tesztelésben a Debreceni Egyetem különféle szakokon tanuló, 18-29 éves hallgatói vettek részt önkéntesen és név nélkül a 2023/24-es tanév szorgalmi időszakában (N=78, nők: 48%). A vizsgálati protokollban relaxációt követően az alanyok demográfiai adatainak felvétele és önbevalláson alapuló distressz-kérdőív kitöltése szerepelt, ezt követte 12 gamifikált feladat elvégzése, amelyek után ismételt relaxáció történt mintegy 60 perc alatt. A vizsgálatban egyszerre négy fő vehetett részt. A rendszer összes adatát szűrés, tisztítás és feldolgozás után adatbázis formájában kaptuk meg elemzésre a fejlesztő mérnököktől. Az eddigi eredmények szerint a feladatteljesítés előtti (9,58%, SD:  0,31) és utáni (9,62%, SD: 0,25) relaxáció során mért alfahullám-arány átlaga nem különbözött szignifikánsan a minta egészében (p=0,407). Nem volt nemi különbség a nyugalmi állapot mértékében a vizsgálat előtti (p=0,277) és utáni relaxáció során sem (p=0,945). Az alfahullám-arány átlagai a vizsgálat előtti és utáni relaxáció során szignifikáns összefüggést mutattak egymással (p=0,002), de egyik sem korrelált az önbevallás szerinti distressz mértékével (p=0,230 ill. p=0,635). A vizsgálat előtti relaxáció alfahullám-arány-átlaga nem mutatott összefüggést a feladatteljesítés eredményességével. A mérőrendszer jól használható digitális készségekkel rendelkező személyek körében. A mérési eredmények számos módon felhasználhatók. Tanulási nehézségekkel küzdő egyetemisták számára hasznos lehet a kognitív jellegű problémák pontos azonosítása; megítélhető stresszkezelési technikák alkalmazási hatékonysága; az eredmények segíthetik a pályaorientációs tanácsadást. Mindezekhez a referencia adatbázis bővítése szükséges további mérések révén.

Leírás

Forrás

Jóváhagyás

Áttekintés

Kiegészítve

Hivatkozik rá

Jogok és engedélyezések

Hozzáférhető a 2022 decemberi felsőoktatási törvénymódosítás értelmében.