Szakdolgozatom első részében a kelet – közép – európai rendszerváltásról szeretnék szólni nagy vonalakban, hogyan alakult át Európa képe ebben az időszakban. Vázlatosan megemlítem a magyarországi változásokat, előtérbe helyezve az 1989. évi XXXI törvényt az Alkotmány módosításáról. A második fejezetben a társadalom szerkezeten van a hangsúly. Hogyan alakult az állami szektorból a magánszektorba való elmozdulás, miként változott egyes társadalmi rétegek helyzete a rendszerváltás után. Kiemelem a jövedelmi egyenlőtlenségek alakulását és megemlítek többfajta elméletet, a rendszerváltás győztesei és vesztesei kapcsán. Folytatásként a hazai szociálpolitikát vizsgálom, hogyan alakult a szocialista korszakban és a kilencvenes évek elején milyen reformok voltak szükségesek ahhoz, hogy önálló ágazattá váljon. Felhívom a figyelmet a gyermekesek, munkanélküliek és idısek helyzetére. Nagyobb hangsúlyt fektetek a munkanélküliek helyzetére, mint az egyik legnagyobb társadalmi problémára. Említést teszek a szociális munka szerepéről, miként alakult az államszocializmus idején és milyen feladatok hárultak rá a rendszerváltás időszakában. Kik voltak azok a személyek, és milyen szervezetek segítették a szociális munka hazai fejlődését. Végezetül saját kutatásaimról írok, ami egyben dolgozatom hipotézise is. Nevezetesen, egy Borsod megyei kistelepülés szemszögéből nézve vizsgálom, miként alakult egyes társadalmi csoportok helyzete a rendszerváltás előtt és után.