A korai idegennyelv elsajátításának elmélete és gyakorlata óvodáskorban

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorNémeth, Nóra Veronika
dc.contributor.authorBorbás, Ágnes
dc.contributor.departmentDE--Bölcsészettudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2017-04-18T10:21:29Z
dc.date.available2017-04-18T10:21:29Z
dc.date.created2017-04-11
dc.description.abstractEz a dolgozat a korai idegennyelv elsajátításának bemutatását, vizsgálatát, különösképpen az óvodásokra tűzte ki célul. A téma aktualitását többek között az adja, hogy mára igen kitolódott az idegennyelv tanulás elkezdésének az időpontja, méghozzá az óvodás életkor irányába. Négy feltételezésünk volt a szakdolgozat során. Ezen feltételezéseinket empirikus kutatás segítségével kutattuk. Kérdőíveket készítettünk, melyben olyan óvodás gyermekek szüleit kérdeztük, akiknek gyermeke idegennyelv „oktatásban” vesz részt. A kérdőívre 139 használható kitöltés érkezett. A feltételezéseink közül az első az volt, hogy a szülők a kor társadalmi és gazdasági elvárásai miatt tartják fontosnak a korai idegennyelv tanulást. Ezen feltételezésünk a kérdőívek alapos kiértékelése után bebizonyosodott, hiszen a válaszadók nagy százaléka azt olvasta, jobb minél hamarabb elkezdeni a nyelvtanulást. A második feltételezésünk szerint a szülők azt gondolják, a korai nyelvelsajátítás segíti a gyermeket a sikeresebb (iskolai) nyelvtanulásban, minőségileg és mennyiségileg is. Ez a felvetésünk szintén beigazolódott, a válaszadóknak az a céljuk, hogy gyermekük minél hamarabb elsajátítsa az idegennyelvet, és előnyben legyen része a továbbtanulás során. A harmadik feltételezésünkben azt állítottuk, a szülők azért döntenek gyermekük nyelvtanulása mellett, mert elegendő háttér információval rendelkeznek a témával kapcsolatban pedagógiai és pszichológiai aspektusban is. Ezen feltételezésünk nem bizonyosodott be, mert a kérdőív kérdéseiből az derül ki, hogy kevéssé érdeklődnek a válaszadók a feltevésben megfogalmazott aspektusokban. Utolsó feltételezésünk úgy hangzott, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező szülők preferálják jobban a gyermekük nyelvtanulását. Ezen feltevésünk egyértelműen igazolódott a kérdőívek kiértékelése után, mert a válaszadók 55%-a rendelkezik egyetemi végzettséggel. A kutatás eredményeképpen elmondható, hogy azon tények ellenére, hogy egy szülő magas iskolai végzettséggel rendelkezik, nem jelenti azt, hogy azért biztosítja gyermeke számára az idegennyelv tanulást, mert alapos tudása van annak pszichológiai és pedagógiai vonatkozásairól. Elsődleges céljuk a nyelvtanulással a gördülékenyebb nyelvelsajátítás remélése iskolában és majd később az önálló életben is.hu_HU
dc.description.correctorBK
dc.description.courseNeveléstudományi MAhu_HU
dc.description.degreeMSc/MAhu_HU
dc.format.extent51hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/238154
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectkorai idegennyelvhu_HU
dc.subjectnyelvtanulás
dc.subjectóvodai nyelvtanulás
dc.subjectszenzitív periódus
dc.subjectnyelvelsajátítás
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Neveléstudományhu_HU
dc.titleA korai idegennyelv elsajátításának elmélete és gyakorlata óvodáskorbanhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)