Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Neveléstudományok Intézete hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1302)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az orosz-ukrán háború hatásai a kárpátaljai magyar diákok tanulmányi motivációjára, társas kapcsolatairaLenkovics, Evelin; Kovács-Nagy, Klára; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a kárpátalján élő magyar diákok tanulmányi motivációjával, valamint társas kapcsolatainak alakulásával foglalkozik az orosz-ukrán háború kitörését követően. Foglalkozik a mindennapi tevékenységek alakulásával, tanulmányok változásával. Feltárásra kerültek a lelki hatások is. Megismerhető belőle a mindennapi iskolás élet változása, valamint összehasonlításra kerül a COVID alatti időszakkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testvértelepülések vizsgálata a Heves vármegyei településekenMárkus, Marianna; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a testvértelepülési rendszer műkösését vizsgálja Heves Vármegyében. Elhelyezi a témát történeti korszakokban, nemzetközi kitekintést ad más országok rendszerének működésére. Ismertetői alkalmasak arra, ahogy a témát nem ismerők számára megismertesse a tevékenységet. Az együttműködési kapcsolatokkal rendelkezők számára lehetőségeket vázol a fejlődésre, jógyakorlatokat mutat be. A Heves vármegyére vonatkozó statisztikai adatok vizsgálata szubjektíven nyújt támogatást vagy éppen cáfolja meg a prekoncepciós elgondolásokat. A dolgozat bemutatja a vármegyében pozitív példaként említhető együttműködéseket, de a hiányosságokra is felhívja a figyelmet. Forrásteremtési tanácsokat ad, konkrétumok bemutatásával, ami azonnali segítséget nyújthat a települések számára. Az elsődlegesen megfogalmazott elgondolások nem egyértelműen nyertek igazolást, a dolgozat valós képet nyújt a vármegye testvértelepüléseinek együttműködéseiről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tanulás szikkel-lélekkelNagy, Noémi; Márkus, Edina Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarA XXI. század egyik legfontosabb kihívása a Föld élhetőségének hosszútávú fenntartása. A környezeti nevelés egyre nagyobb jelentőséggel bír: nem csak a gyermekek, de a felnőtt generáció számára is. Hortobágy számtalan lehetőséget kínál a természet megismerésére, új élmények szerzésére. Helyi lakosként tapasztalom az érkezők tömegét, amely felkeltette érdeklődésem, így felmértem a Hortobágy területén zajló környezeti nevelés témakörét. Dolgozatom célja megismerni a hortobágyi környezeti nevelési programokon résztvevők legfőbb motivációs tényezőit, előforduló akadályozó elemeket, az utazás előtt figyelembe vett szempontokat, a látogatás gyakoriságát, valamint a környezettudatos életmódra való törekvést. Célkitűzésem továbbá a környezeti nevelést szolgáltató szervezetek tájékozottságának vizsgálata, milyen információkkal rendelkeznek vendégeikről, hogyan viszonyulnak ezen tevékenységükhöz. A szakirodalom alapján áttekintettem a magyarországi környezeti nevelés hátterét, céljait és módszereit, valamint áttekintettem a tanulási motiváció és akadályozó tényezők kapcsán írottakat. Primer kutatásom során kérdőív segítségével 111 látogatót kérdeztem meg 4 bemutatóhelyszín területén. A Hortobágyon környezeti nevelést szolgáltató szervezetek vezetőivel és dolgozóival összesen 10 interjút készítettem. Vizsgálatom segítségével szerettem volna felmérni a felnőttek környezeti nevelését, illetve rávilágítani annak fontosságára. Az eredmények hasznosnak bizonyulnak a szolgáltató szervezetek számára, a tevékenységük formálásánál számításba vehetik az adatokat. Dolgozatom elősegítheti a későbbi, hasonló témakörben végzett vizsgálatokat is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kulturális reformkor?Forgó, Emese; Herczegh, Judit Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA világ rengeteget változott a 20. század második fele óta, de különösképpen az ezredforduló után. Megjelent az internet és a technológia forradalma és nem volt olyan területe az életnek, amit ne érintett volna a digitalizáció. Ez alól természetesen a mindennapi élet és a kultúra sem volt kivétel, hiszen az az összes intézményével és működési elvével együtt érintett volt a témában. Az elmúlt 10 évben megjelent a médiának egy teljesen új fajtája: a tartalomgyártók. Majd ezt követően hamarosan megjelentek a véleményvezérek, az influenszerek is, akik sok esetben maguk a tartalomgyártók voltak korábban. Az a fajta befolyás és példaérték pedig, amit korábban a színészek, zenészek és a televíziós szereplők kaptak, átvándorolni látszik az online térbe, a tartalomgyártók irányába. Teljesen új és elkülöníthető csoportosulásokká, szubkultúrákká váltak a tartalomgyártók követőtáborai. Ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb számban jelentek meg a szabadidejükben videójátékokkal játszó egyének, vagyis a gamerek. A kettő csoport között (gamerek és követők) észrevételeim szerint sokszor van átfedés is. De pontosan mit is mondhatunk manapság kultúrának? Hogyan alakult át a kulturális intézményrendszer a 4. ipari forradalom óta? Kik manapság a véleményvezérek? Hogyan és mikor jelentek meg a tartalomgyártók és influenszerek? Hogyan alakították át az eddig megszokott struktúrákat? Na és milyen típusú-mértékű befolyással rendelkeznek? Mindezen kérdésekre keressük a választ. A végén pedig remélhetőleg sikerül egy átfogó képet alkotnunk a változások irányáról és mértékéről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hallássérültek helyzete a felnőttoktatás- és képzés, valamint a munkaerő-piac szempontjából MagyarországonMolnár, Melitta Nelli; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásom központi témája a hallássérülés, mint a fogyatékosságok egyik ismert típusa köré épül, emellett pedig azokra a személyekre, akik érintettek a témában, ebben az esetben a siketekre és a nagyothallókra. Sokan feltételezik azt, hogy egy fogyatékossággal élő személy igyekszik a háttérben élni mindennapjait ebben az alapvetően hallás vezérelte világban, azonban ezt a tévhitet igyekszem ezúttal még inkább megcáfolni. A kutatásom során a célom az volt, hogy feltárjam az érintettek véleményét, tapasztalatait és javaslatait a felnőttkori tanulás, valamint a munkaerő-piac kapcsán. A dolgozatom során mindemellett kitérek a hallássérülés általános tudnivalóira, illetve a felnőttkori tanulás és munkaerő-piac hallássérültekre vonatkozó szegmenseire és lehetőségeire. A célcsoportom minden, Magyarországon jogilag felnőtt korú személyt felölel, aki hallássérültként éli mindennapjait, őket pedig a két legfőbb egyesület, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) és a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete (MACIE) révén igyekeztem minél nagyobb számban felkeresni. A célom eléréséhez a kvantitatív, tehát kérdőíves megoldást választottam, melyet az előbb említett egyesületek, illetve számos más egyéb érintett intézmény/személy részére elektronikus formában juttattam el. A kutatásom hipotézise egyfelől az, hogy a hallássérültek fiatalkori motiválatlanságuk vagy információhiányuk okán nem vennének részt felnőttoktatásban- és/vagy képzésben, másfelől pedig, hogy az érintettekkel szemben legtöbb esetben előítéletek születnek a munkahelyükön függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi munkát végeznek. A kapott adatok alapján míg az előbbi hipotézisem nagyobb részben megcáfolásra, úgy az utóbbi megerősítésére került.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkaerő-piaci reintegráció lehetőségei és nehezségeiGábor, Dorottya; Engler, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a kisgyermekes munkavállalók reintegrációs folyamatát vizsgáltam, olyan kérdésekre keresve a választ, mint milyen kihívások, nehézségek merültek fel a visszatérés folyamán, miként támogathatja a női foglalkoztatottjait a humánerőforrás- menedzsment a munkavégzés és a karrier területén, munka-család összeegyeztetését befolyásoló faktorokat. Az empirikus kutatás során félig strukturált egyéni interjúkat készítettem, 13 interjúalany megkeresésével. A megkérdezett személyek interjúalanyok már visszatértek a munka világába, emellett kisgyermeket nevelnek. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy nem minden női munkavállaló él meg reintegrációs nehézséget. Ez nagyban függ attól, hogy az illető milyen szektorban dolgozik, milyen végzettséggel rendelkezik, milyen munkakörben dolgozik. A munka és a család összeegyeztetését tekintve, a legproblematikusabb terület a gyermekelhelyezés, illetve a gyermekbetegség miatt történő távolmaradás. Szintén fontos eredmény, hogy a humánerőforrás menedzsment jellemzően több támogatási eszközzel él mind a munkavégzés során, mind a karrier fejlődés szempontjából. Ilyen támogatási eszközök például az atipikus foglalkoztatás, továbbképzések.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Közoktatási vezetők tevékenységeinek vizsgálata a mintzbergi szerepek viszonylatábanHajnal, Evelin; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarAz elmúlt másfél évtized számos új kihívást hozott a közoktatás szereplői, különösképp iskolaigazgatói számára. A rohamos ütemben változó világ, az ezzel tempót tartó jogszabályváltozások, trendek, piaci igények és a pedagógus társadalmat érintő negatív események egyre nagyobb terhet rónak az egyszemélyes felelősségvállalókra. A vizsgálat fő célja a közoktatási vezetők tevékenységi rendszerének feltérképezése, a mintzbergi szereptipológia vonatkozásában. A kutatást félig strukturált interjúval végeztem, 8 fő közoktatási vezető pozíciót betöltő alany segítségével. Elméleti kutatásomból kiderül, hogy kit nevezhetünk aktuálisan igazgatónak a hatályos jogszabályok értelmében, empirikus kutatásom eredménye összefoglalja a megkérdezett vezetők tevékenységeit a mintzbergi szerepek értelmében, illetve kitér a vezetői leterheltségre is. A vizsgálat során arra a következtetésre jutottam, hogy a Mintzberg által meghatározott tíz vezetői szerep igazgatói munka során előkerülő belső aránya az információs szerepek értelmezésén kívül személyenként jelentősen eltér, tisztán kirajzolódó tendenciák nem mutatkoznak, a vezetői leterheltség pedig nagymértékben jellemzi a hazai közoktatási vezetőket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az internet hatása a középiskolai közösségekreTerék, Klaudia; Máté-Szabó, Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája az internet hatása a középiskolai közösségekre, ezen belül kutatásom során érintem az általános internethasználati szokásokat, az internet negatív hatásait és veszélyeit, valamint az internet és oktatás-tanulás kapcsolatát. A téma azért aktuális, mert a Z generációs fiatalok már beleszülettek a digitalizációba és az internethasználat fontos részét képezi életüknek. Dolgozatomban az internet kialakulásától kezdve boncolgatom ezt a témakört, illetve kiemelt részt kap a Z generáció jellemzése, és a generáció online térben történő megjelenése, hiszen a középiskolás tanulók a Z generációba tartoznak, és természetesen hordozzák ennek a generációnak a sajátosságait. A kutatás kérdőíves módszerrel, kvantitatív megközelítési eljárással készült, összesen 115 kitöltés érkezett. Öt hipotézist állítottam fel, ezek alapján elemeztem kutatásom eredményét. A kutatásból kiderül, hogy a kitöltők jelentős többsége kapcsolattartásra, beszélgetésre, közösségi oldalak böngészésére, illetve zenehallgatásra használja az internetet. Emellett azt is sikerült megállapítani, hogy a kutatásban részt vevő tanulók szívesebben tartják offline, személyesen a kapcsolatot az osztálytársaikkal. Az internetes veszélyekkel kapcsolatban az eredményeket megvizsgálva az is kiderült, hogy a kitöltők többsége tisztában van az interneten megjelenő veszélyekkel, és többségük meg is tapasztalta ezeket a veszélyeket és az internet negatív hatásait. Az oktatás és tanulás tekintetében az eredmények azt mutatják, hogy a kutatásban részt vevők nyitottak az IKT eszközök felé és jobban kedvelik az ilyen eszközökkel színesített tanórákat, de az otthoni tanulás során kevésbé használják őket. Tanárszakos hallgatóként és leendő tanárként mindenképp fontosnak tartom, hogy ismerjük a középiskolások internethasználati szokásait, emellett pedig igyekezzünk a tudatos internethasználat felé terelni a tanulókat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Graffiti a kultúrában – Művészet vagy vandalizmus?Szabó, Virág - Tekla; Herczegh, Judit Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarAz emberiség már az ősemberek idejében is használta a falakat kommunikációs eszközként. Napjainkban a szövegek mellett a képi ábrázolás is megjelenik, ezzel ajtót nyitva a művészetek egy új ága, a graffiti felé. Vannak, akik ezt a jelenséget vandalizmusnak, firkáknak gondolják és vannak, akik a graffitiket a művészetek és az önkifejezés egy formájaként nevezik meg. Szakdolgozatomban azt kutatom, hogy jelenleg az emberek művészetnek vagy vandalizmusnak látják inkább a graffitit. A kutatásomat három hipotézis mentén vizsgáltam, bemutattam a világszintű és hazai alkotók jellemzőit és munkáit. Ezen felül pedig graffitizőkkel és egy rendőrnyomozóval is interjút készítettem, hogy az alkotói és jogi oldalt is jobban megismerhessem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az országos kompetenciamérés szövegértés területének fejlesztési lehetőségei a Létavértesi Irinyi János Általános IskolábanJákóbné Szilágyi, Éva; Kindrusz, Pál; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a kompetenciamérés szövegértés területének fejlesztési lehetőségeinek feltárására irányul. Az elméleti részben az országos kompetenciamérésről, az olvasás és szövegértés hátteréről valamint a szövegértés kontextusába tartozó dimenziókról (kritikus kognitív készségekről, olvasási szokásokról, stratégiákról, gondolkodásról, figyelemről, affektív területekről) olvashatunk. A második nagy egységtől kezdődően a szövegértés és a feltételezett befolyásoló területek méréseihez kapcsolódóan a minta bemutatása, a szövegértés teszt elemzése, a mérési dimenziók leíró statisztikai elemzése, a mérések eredményei majd az összefüggésekre irányuló és a hipotézisek vizsgálatai találhatók. Az eredmények alapján a mérésben résztvevő tanulók szövegértésének fejlesztéséhez vezető út a kritikus kognitív alapkészségek, a figyelem és a gondolkodás kiemelt fejlesztése. A dolgozat a téma sokrétűsége és egyedi mintája miatt kifejezetten a Létavértesi Irinyi János Általános Iskola felső tagozatos tanulóinak szövegértési fejlesztési lehetőségeire utal, de iránymutatásul szolgálhat más intézmények számára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Munkahelyi egészségfejlesztésTóth, Petra; Márkus, Edina; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja megvizsgálni, hogy milyen lehetőséget nyújtanak a munkáltatók Magyarországon a munkavállalók számára, amelyek csökkenthetik a munkahelyi stressz mértékét. A szakdolgozatomban azt elemeztem, hogy milyen tréning és képzés alapú, illetve milyen nem tréning és képzés alapú lehetőségek állnak a munkavállalók rendelkezésére a munkahelyi egészségfejlesztés tekintetében. Ehhez ismertettem a mentálhigiéné fogalmát, kiemeltem az egészségfejlesztés és a stresszorok fogalmát, különös tekintettel a munkahelyi stresszorok típusaira. Ismertettem a kiégés, illetve a prevenció és intervenció fogalmát, a pontos értelmezés érdekében. A fogalmi hátteren kívül a hazai és nemzetközi szakirodalom meghatározó szempontjainak áttekintését is fontosnak tartottam. Ezután saját kutatásom folyamatát és eredményeit mutattam be. Ennek középpontjában az állt, hogy mennyire jellemző, hogy Magyarországon a munkáltatók biztosítanak stresszkezelési módszereket a munkavállalóknak, és ha igen, akkor ezek mennyire hatékonyak – hosszú- és rövidtávon egyaránt. A kérdőívet online formában töltötték ki, összesen 137 személy. A kutatás célja az volt, hogy választ kapjak a kutatási kérdéseimre, amelyek az alábbiak voltak. Vizsgáltam, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak a munkahelyek a dolgozóknak az egészségük fejlesztésére és a stresszintjük csökkentésére. Továbbá, hogy milyen típusú képzések a leghatékonyabbak a dolgozók stresszkezelési képességeinek javítására, és ezek közül melyek azok, amelyek hosszútávon fejtik ki hatásukat, és melyek azok, amelyek pillanatnyi felszabadulást nyújtanak. Egyértelművé vált számomra, hogy a munkáltatók nem nyújtanak kellő mennyiségű lehetőséget a munkavállalóknak a tréning és képzés alapú stresszkezelésre, azonban a válaszadók nagyobb részének biztosít a munkahelye nem tréning és képzés alapú mentálhigiénés módszereket. A kérdőív elemzése során azt tapasztaltam, hogy a munkahelyi stressz kezelésére a csapatépítő tréning bizonyul a leghatékonyabbnak, illetve ez a munkahelyek által leggyakrabban biztosított módszer. Hosszútávon a kommunikációs tréning bizonyult a leghasznosabbnak, rövidtávon pedig a konfliktuskezelő tréning, amelynek lehetséges okait a kutatás eredményeinek értékelése során kifejtek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tanórán kívüli tevékenységek rendszere spanyol, francia és magyar iskolákbanOrosz, Csilla; Kovács-Nagy, Klára; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban azt vizsgálom, hogy mit jelentenek és milyen formái vannak az extrakurrikuláris tevékenységeknek magyar, spanyol és francia állami és magániskolákban, illetve, hogy miben különböznek az adott intézmények és oktatási rendszerek az említett szempontból. Kutatásom célja vizsgálni, hogy melyik országban mennyire tudatosan hajtják végre az országos szabályozásokban megfogalmazott tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó iránymutatásokat, hogy mik ezen tevékenységek a fő céljai és szerepei az iskolákban, hogyan szerveződnek ezek, illetve hogy miként vannak hatással ezen foglalkozások a diákok életére, személyiség-, és kompetenciafejlődésére, valamint tanulmányi eredményére a pedagógusok szerint. A szakdolgozatomban megjelenik az extrakurrikuláris tevékenység fogalma, a vizsgált országok rendszerének illetve a tanórán kívüli foglalkozásokhoz kapcsolódó szabályozásainak, az extrakurrikuláris tevékenységek a tanulmányi eredményekkel és a szociális kompetenciákkal való összefüggéseinek bemutatása. Kutatási kérdéseim megválaszolásához kvalitatív módszert, interjús vizsgálatot választottam. Összesen hat (2-2-2) intézményt kerestem fel, mind a három országból egy-egy állami és magániskolát. Az elemzés két szempont alapján történt: az első az országok, a második pedig az iskolatípusok összehasonlítása. Az eredményeim alapján mind a három nemzet és iskolatípusban központi szerepet kapnak a művészeti foglalkozások és a kulturális programok. Mind a három nemzet hangsúlyt fektet a sporttevékenységekre, tudományterületekkel, illetve idegen nyelvvel kapcsolatos foglalkozásokra, kirándulásokra, nemzeti ünnepek megemlékezéseire, valamint diákegyesületek működésére. Az állami és a magániskolák interjúalanyai úgy gondolják, hogy az extrakurrikuláris tevékenységek pozitívan befolyásolják a diákok tanulmányi eredményét, személyiség-, és bizonyos kompetenciáik fejlődését, ezáltal pedig a kutatás alátámasztotta az erre a kérdéskörre vonatkozó feltárt szakirodalmak nagy részét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kritérium-orientált, diagnosztikus mérési rendszerTóth, Róbert; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja, hogy bemutassam a rendszer működését és a hozzá tartozó elméleti hátteret. A jövő intézményvezetőjének mindent ismernie kell, ami az intézményében történik és elvárható, hogy jobban tudja, mint az a kolléga, akire a feladatot bízza.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők helyzete a munkaerőpiacon gyermekvállalás előtt és utánFórizs, Nikolett; Juhász, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarA nők munkaerőpiaci szerepvállalása az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult. A felsőoktatási végzettségük emelkedésével és a társadalmi normák változásával egyre többen töltenek be aktív szerepet a munkaerőpiacon. A gyermekvállalás azonban továbbra is komoly kihívást jelenthet a nők karrierjében. A nők egyre magasabb szintű képzettséggel rendelkeznek és számos területen sikeresen versenyeznek a férfiakkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők helyzete a felnőttkori tanulás kiteljesedésébenBusák, Zsófia; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom középpontjában a felnőtt nők állnak, és az ő helyzetüket mértem fel az egész életen át tartó tanulási folyamatban. A diploma munkám során áttekintettem a nők tanulási helyzetének történetét, a felnőttkori tanulási elhatározásokat, és a női karriert érintő és gátló tényezőket, amelyek befolyásolják a női munkavállalót az önfejlesztés folyamatában. Kutatásom által világos képet kaptam a női munkavállalókat érintő hátráltató tényezőkről. Emellett átfogó képet kaptam a felnőttkori tanulási és önfejlesztési szándékokról és az egyént érintő motivációs tényezőkről. A női munkavállalókat érintő üvegplafon és labirintus jelenségre is külön figyelmet fordítottam mind a szakirodalmi áttekintés és a kutatás során. A kezdeti feltételezéseim a vizsgált kutatási témában bebizonyosodtak, ezek ellenére, ha egy női munkavállaló megtervezi életpályáját és az önfejlesztési szándék általi belső motiváció fennmarad, minden akadályozó tényező ellenére is képes megteremteni a család/munka/tanulás összhangját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lehetőségek és akadályok a nevelőszülők és pedagógusok közötti együttműködésbenKocsis, Nóra; Csók, Cintia; DE--Bölcsészettudományi KarA társadalomba való beilleszkedés elsődleges színtere a család, s a másodlagos szocializációs színtér az iskola. Az oktatásszociológia nézőpontjából vizsgálva, a család és az iskola intézményének találkozása az említett szocializációs színterek kereszteződését jelenti (Kozma, 2001; idézi Bacskai, 2020). Joyce Epstein már az 1980-as években foglalkozott a szülők elkötelezettségével, s ennek módszertani fejlesztésével (Epstein, 1986; Epstein, 1987). Pusztai (2020) szerint a szülői tevékenység sokrétű fogalomként értelmezhető, jellemzően a szülő-gyermek közötti kölcsönös viszonyra utal. A kutatók ezt a nevelői erőforrást főként a gyermek iskolai előrehaladásának, otthoni tanulásának nézőpontjából vizsgálják, s ezáltal a szülő az iskolában zajló munka külső támogatójaként lép fel. Jelen kutatásban a nevelőszülők és az iskola közötti együttműködés sajátos jellemzőire fókuszálunk, s a gyermekvédelem és a köznevelés metszetében vizsgáljuk a nevelőszülői bevonódás jellemzőit, a nevelőszülők és a pedagógusok közötti partneri kapcsolat támogató és akadályozó tényezőit. Az utóbbi időben megnövekedett a nevelőszülői ellátással foglalkozó kutatások száma (Erdei, 2019; Rácz, 2021), ugyanakkor a nevelőszülők és a pedagógusok közötti kapcsolattartás továbbra is kevésbé kutatott területnek számít Magyarországon. Kvalitatív kutatásunk újszerűsége abban rejlik, hogy a család-iskola relációja szempontjából egy speciális, ritkán vizsgált szülőcsoporttal foglalkozunk Hajdú-Bihar vármegyében, s az elemzés második szakaszában a pedagógusi narratívák is feltárásra kerülnek. Az alapvető kutatási kérdéseink a következők: (1) Hogyan jellemezhető a nevelőszülős családok és az iskola kapcsolata? (2) Milyen formában valósul meg a nevelőszülők és pedagógusok közötti kapcsolattartás és együttműködés? (3) Milyen tényezők támogatják vagy gátolják a partneri kapcsolat kiépítését a nevelőszülők és a pedagógusok között? A fókuszcsoportos adatfelvételek félig strukturált interjúvázlatok alapján készültek. A kutatás résztvevői nevelőszülők (N=15) és pedagógusok (N=10). Az interjúk kódolását és elemzését az Atlas.ti szoftver segítette. Az eredményeink között szerepel, hogy összességében véve rendszeres, napi szintű, főként személyes jellegű a kapcsolattartás a nevelőszülők és a pedagógusok között. Támogató tényezőként megjelent a pedagógus toleráns, a speciális nevelési helyzetet figyelembe vevő attitűdje. Azonban számos olyan esetről is beszámoltak a nevelőszülők, amikor a pedagógusok részéről negatív fogadtatásban részesültek. A felek közötti együttműködés elősegítése érdekében a pedagógusok igényt tartanának továbbképzésre (nevelőszülői családok, nevelőszülő-iskola kollaboráció), s hasznosnak vélnék a folyamatos jellegű szupervízió alkalmazását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanulmányi és a nem tanulmányi eredményesség összefüggése a családon belüli konfliktusokkalMotel, Petra Blanka; Ceglédi, Tímea; DE--Bölcsészettudományi KarA nevelés során elválaszthatatlan egymástól a család és az iskola. Nem véletlenül nevezik a családot az elsődleges szocializációs közegnek, az iskolát pedig a másodiknak. A gyermekek tanulmányi sikerességéhez és céljaiknak elősegítéséhez nélkülözhetetlen e két terület együttműködése (Kozma, 2001; Pusztai, 2015). A családban azonban vannak olyan élethelyzetek, amelyek megnehezítik a gyermekek boldogulását a tanulmányaik során. Ilyen akadályozó tényezők többek között a családi konfliktusok sokasága (Bander, és mtsai., 2015). A konfliktusokat csoportosíthatjuk a részvevők szerint, így beszélhetünk szülők közötti, testvérek közötti és szülő-gyermek közötti konfliktusokról (Pilinszki, Szabó, & Héra, 2015). Az iskolai eredményesség kapcsán pedig nemcsak a tanulmányi eredményesség mutatóit érdemes megvizsgálnunk, hanem ugyanekkora figyelmet kell fordítanunk a nem tanulmányi eredményesség mutatóira is. Utóbbi kategóriába tartozik: a képzésekre szánt időtartam, az iskolához fűződő viszony, a versenyeken való részvétel, illetve a továbbtanulási tervek (Pusztai, 2008). Kutatásunkban a családon belüli konfliktusok hatását vizsgáltuk a tanulmányi és nem tanulmányi eredményességre vonatkozóan. A Családon Belüli Konfliktusok és Eredményesség Kutatás 2023-2024 telén zajlott le. Online, önkitöltős kérőíveket alkalmaztunk és a felsőoktatási intézmények hallgatóit céloztuk meg. A kérdőívünk megosztása után, a továbbításoknak köszönhetően hólabda mintavétellel dolgozhattunk (N=101). Az eredményeink feldolgozásához az SPSS statisztikai programot használtuk. Eredményeink alapján a tanulmányi eredményességre egyik családon belüli konfliktustípus sem gyakorol jelentős hatást. A nem tanulmányi eredményességi mutatók esetében, már árnyaltabb képet kaptunk. A testvérkonfliktusok vizsgálata során található a leglazább kapcsolat. A szülők közötti és a szülő-gyermek konfliktusok esetében viszont vannak olyan nem tanulmányi eredményességi mutatók, amelyeket a konfliktusok gyakorisága képes befolyásolni, mint pl.: a jövőbeni tervek vagy a versenyeken való részvétel. A legerősebb reakciót talán a szülő-gyermek konfliktusok váltják ki, de ez nem minden mutató esetében érzékelhető markánsan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pedagógusi nevelési értékek hatása az óvodáskorú gyermekek okoseszköz használatáraCservenák, Krisztina; Bencze, Ádám; DE--Bölcsészettudományi KarAz óvodáskorú gyermekek digitális médiahasználatának és okoseszközökkel való interakciójának növekedése a pedagógiai és szociális környezetben új kihívásokat vet fel. Jelen tanulmány célja, hogy vizsgálja az óvodapedagógusok nevelési értékeinek és pedagógiai gyakorlatainak hatását az okoseszköz használatára az óvodai környezetben. A kutatás során strukturált online kérdőíves lekérdezést alkalmaztunk a Debrecenben dolgozó óvodapedagógusok körében annak érdekében, hogy átfogó képet kapjunk véleményükről és tapasztalataikról az okoseszközök használatáról az óvodapedagógiai gyakorlatban. Az eredmények alapján célunk javaslatokat tenni az óvodapedagógusok számára az okoseszközök hatékonyabb és tudatosabb felhasználására az óvodai nevelésben, valamint hozzájárulni az okoseszközök integráció folyamatának elősegítéséhez az óvodai környezetben. Célunk még, hogy megtudjuk, hogy a debreceni óvodapedagógusok, mit gondolnak az okoseszközökről az óvoda keretein belül, milyen hatást gyakorolnak a gyermekekre, hogyan integrálják őket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szülők mesélési szokásai és a mese nevelő hatásainak ismertsége debreceni szülők véleménye alapjánTóth, Petra; Bacskai, Katinka; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a mesék nevelő, és fejlesztő szerepét vizsgálom, óvodáskorú gyereket nevelő szülők szemszögéből. A szülők nevelési szokásainak egyik dimenziója a mesélés, és az esti mesék. A mesélés, meseolvasás hatással van a későbbi tanulmányi karrierre (OECD 2012), de befolyással van a gyermek fantáziájának (Bettelheim 2018) és érzelmi stabilitásának alakulására is (Kádár 2012), emiatt a kisgyermekkor egyik legfontosabb gyermeknevelési/gondozási tevékenysége. Az anyák és az apák nevelési szokásai közti különbségek a mai világban átalakulóban vannak. Magyarország a konzervatív értékek kialakulásának kedvez, ami a házimunkát, ez által a gyereknevelést, főként az anyák feladatának tekinti. A modernebb értékrenddel rendelkező szülők az otthoni munkamegosztásra is törekednek, így a gyermeknevelésből, ez által a mesélésből is egyformán kiveszik a részüket. Ehhez kapcsolódva, az első kutatási kérdésünk, hogy melyik szülő mesél többet? Kutatásunk rávilágított arra, hogy mivel a mesélés része a gyermeknevelésnek, az erősen konzervatív értékrenddel rendelkezőknél az anyák foglalkoznak inkább a meséléssel, addig a modernebb értékrendekkel rendelkezőknél ugyan ez arányosabban oszlik el a két fél között. A szülők gyermekük előtt tanúsított viselkedése, nagyban hozzájárul értékátadási rendszerükhöz, ehhez hozzáfűződik következő kutatási kérdésünk. Mesélnek e a szülők, értékátadás célzatával? Kutatásunk rávilágított arra, hogy a szülők értékeiknek megfelelően választanak meséket gyermeküknek, azonban ez legtöbbször nem tudatos. Napjainkban a népmesék szerepe képlékeny. Már kevésbé van jelen a társadalmi kohéziós feladata, de vajon relevánsak még most is? Ehhez kapcsolódva következő kutatási kérdésünk, hogy milyen a mostani óvodás generáció hozzáállása a népmesékhez? Kutatásunkban előtérbe került, hogy a mostani óvodás generációt már nem kötik le a népmesék. Utolsó kutatási kérdésünk a mese formáihoz kapcsolódik. Az, ha a gyermek mesékkel kerül kontaktusba, minden esetben hasznos valamilyen szinten a számára. Ezzel kapcsolatban arra kérdeztünk rá, hogy milyen formában találkoznak legtöbbet a gyermekek mesékkel. Eredményeink szerint, ebben a kérdésben összefüggés vélhető felfedezni a szülők előzetes tapasztalatai vannak a mesékkel kapcsolatban. Akiknek gyerekként olvastak, azok felnőttként mesét olvasnak gyerekeiknek, akiknek mondtak, szintén mondanak, akik televízióból, vagy egyáltalán nem találkoztak mesékkel, azok gyermekeikkel is televíziót néznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közművelődési célú intézmények és szervezetek kommunikációja NagyrábénVeress, Dorina; Márkus, Edina Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témaválasztásánál elengedhetetlen volt számomra, hogy olyan témával foglalkozzak, amelyet aktuálisnak gondolok. Egyetemi tanulmányaim és a kulturális életben való munkám révén világossá vált számomra, hogy a közművelődés területén mennyire fontos a kommunikáció és a marketing. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy milyen változások történtek az elmúlt 15 évben a közművelődési célú intézmények és szervezetek kommunikációját illetően Nagyrábén. Munkám során elsőként a téma megértését szolgáló, kulcsfontosságú fogalmakat ismertetem, majd a marketingkommunikáció és a szervezeti kommunikáció szakirodalmi munkái révén igyekszem a kutatás elméleti hátterét kialakítani. Dolgozatomban megjelenik a Hajdú-Bihar vármegyei település, Nagyrábé, valamint a nagyközség közművelődési intézménye, a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár. Az intézmények és szervezetek kommunikációs felületeit dokumentumelemzés és tartalomelemzés módszerével tekintettem át. A nagyrábéi kulturális élet szempontjából meghatározó kulcsszereplőket és szakembereket félig strukturált interjús vizsgálattal, a fogyasztók tapasztalatait és véleményét pedig kérdőív segítségével elemeztem. Hipotéziseim eredményként megállapítható, hogy a település életében az online médiafelületek igénybevétele mellett továbbra is szerepet kap a hagyományos, papír alapú információközlés, illetve a személyes kapcsolattartás. Az interjúalanyok álláspontja szerint a község intézményei megfelelő módon, míg a civil szervezetek kevésbé járulnak hozzá a kulturális élet információáramlásához. A médiafelületeken történő információszerzés a generációk között már nem mutat éles különbséget. A művelődési intézmény igyekszik az online felületek bevonására, azonban nem figyelhető meg ezzel párhuzamosan növekedés a fiatal korosztály programokon és rendezvényeken történő részvételével. Felmerült a kényelem, az érdeklődés hiánya, a kulturális igény/igénytelenség kérdésköre és az infrastruktúra fejletlensége. Utolsó felvetésemként a fejlesztési javaslatok elemzésekor megállapítottam, hogy a szakemberek és a fogyasztók hasonlóképpen vélekednek.