Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Neveléstudományok Intézete hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1341)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pedagógiai munkát segítő szakemberek szerepe és jelentősége a tanár szakos hallgatók szemszögébőlFarkasné Kiss, Krisztina; Csók, Cintia; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat első része a pedagógiai munkát segítő szakemberek szerepének és feladatainak feltárásáról szól. Említésre kerül, milyen tényezők befolyásolják a gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus, iskolai szociális segítő jelenlétét az oktatási intézményekben, illetve az inkluzív oktatás fontossága a magyar köznevelési rendszerben. Említésre kerül, milyen nagy kihívást jelent a közoktatásban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók támogatása.. A kutatási rész azzal foglalkozik, hogy a tanárszakos hallgatók mennyire ismerik a pedagógiai munkát segítő szakembereket (iskolapszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, iskolai szociális segítő), fontosnak tartják-e a feladataik megismerését. A kutatás során érdekelt, hogy a tanárjelöltek felkészültek-e arra, hogy felismerjék, ha egy tanuló gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai ellátásra szorul.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az autizmus spektrum zavarral élő tanulók oktatásának kihívásai és lehetőségei a Debreceni Kinizsi Pál Általános IskolábanPiros, Zoltán; Dan, Beáta Andrea; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja az autizmus spektrum zavarral (ASD) élő tanulók oktatásával kapcsolatos pedagógiai kihívások és lehetőségek feltárása, különös tekintettel a pedagógusok és tanárszakos hallgatók felkészültségére, módszertani eszköztárára és támogatási szükségleteire. Kutatásom középpontjában három fő kérdés áll: a pedagógusok és végzős hallgatók felkészültségének mértéke; a hatékonynak bizonyuló pedagógiai stratégiák alkalmazhatósága; valamint a szükséges támogatási formák az ASD-s tanulók oktatásának hatékonyabbá tételéhez. Az empirikus vizsgálatot kérdőíves módszerrel végeztem a Debreceni Kinizsi Pál Általános Iskola pedagógusai és végzős hallgatói körében. Eredményeim azt mutatják, hogy bár az elméleti ismeretek alapvetően rendelkezésre állnak, a gyakorlati alkalmazás, valamint az autizmus-specifikus módszerek – különösen a strukturáltság és vizualitás – integrálása még kihívást jelent. Kiemelt szerepet kap a továbbképzések, szupervíziók és szakmaközi együttműködések erősítése, valamint a pedagógusok érzelmi és viselkedési támogatási kompetenciáinak fejlesztése. A kutatás rávilágít arra is, hogy az autista tanulók sikeres integrációja nemcsak a pedagógusok felkészültségén múlik, hanem az iskolai közösség szemléletmódján és együttműködésén is. A dolgozat eredményei hozzájárulhatnak a pedagógusképzés és továbbképzési rendszer fejlesztéséhez, elősegítve a befogadó és eredményes oktatási gyakorlatok elterjedését.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A különböző generációhoz tartozó pedagógusok információszerzési szokásainak vizsgálataGuba, Attila; Demeter- Karászi, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja, hogy feltérképezze, hogyan különböznek egymástól a különböző generációkhoz tartozó pedagógusok információszerzési szokásai, és ezek milyen tényezőktől függnek. A kutatás célja továbbá, hogy hozzájáruljon a generációk közötti megértéshez és együttműködéshez azáltal, hogy feltárja az információhasználati mintázatok mögötti attitűdöket és preferenciákat. A kutatás során különös figyelmet fordítottam a pedagógus tárdadalom jelenlegi helyzetére, bemutatom a jelenleg pedagógusként dolgozókat generációs jegyeik és életkori jellemzőik alapján, kiemelve azokat a nehézségeket, amelyek a különböző generációk együttműködése során megjelenhetnek. A kutatás során 64 leendő mentorpedagógus töltötte ki az online kérdőívet, mely kvantitatív adatelemzést tett lehetővé. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az információszerzési szokásokat nem befolyásolja sem a nem, sem az életkor, sem pedig a generációs hovatartozás vagy a szakmai tapasztalat. A válaszadó pedagógusok többsége nyitott a modern technológiák, köztük a mesterséges intelligencia használata iránt, noha a gyakorlati jártasságuk eltérő, így igény mutatkozik a tudatos és hatékony alkalmazást segítő képzések iránt. A sokoldalú alkalmazási lehetőségek ellenére a mesterséges intelligencia oktatási célú elterjedése még várat magára. A kutatás hozzájárulhat a generációk közötti megértés erősítéséhez, az információszerzési stratégiák tudatosításához, valamint a korszerű pedagógiai eszközhasználat elterjesztéséhez. Mindez kulcsfontosságú lehet a jövő tanári munkájának hatékonyabbá és korszerűbbé tételében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az osztályfőnöki szerepkör változásai az intézményi kommunikáció tükrébenSzabó, Tünde; Dr. Demeter-Karászi , Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat középpontjában az iskolai intézményi kultúra és az osztályfőnöki szerep kapcsolata áll. A tanulmány arra keresi a választ, hogyan értelmezhető az iskolai kultúra, mint szervezeti jelenség, és milyen hatással van az egyes szereplők – különösen az osztályfőnökök – kommunikációja és értékközvetítése az intézményi klímára. A kutatás kvalitatív módszertanon alapul, fókuszcsoportos interjú segítségével tárja fel az osztályfőnökök által tapasztalt nehézségeket, különös tekintettel a generációs különbségekből, a digitális világ térnyeréséből és a hagyományos pedagógiai minták érvényvesztéséből fakadó kihívásokra. A dolgozat célja, hogy bemutassa: az osztályfőnökök gyakran magukra maradnak problémáikkal, miközben kulcsszerepet töltenek be az iskolai közösségek működtetésében. Ennek enyhítésére egy tematikus munkaközösségi fórum bevezetését javasolja, amely a közös reflexiót és a jó gyakorlatok megosztását segíti elő. A javasolt gyakorlat célja a szakmai fejlődés támogatása és a pedagógusok közötti együttműködés megerősítése, amely a szakirodalmi háttér alapján az iskolai klíma és a tanári eredményesség alapvető feltétele.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mentorálás új kihívásaiJuhász-Héra, Andrea; Dr. Demeter-Karászi, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat középpontjában a mentori szerep vizsgálata áll, különösen a középiskolai tanítási gyakorlat során kialakuló kapcsolat tükrében, amely a pedagógusképzés gyakorlati szakaszának kulcseleme. A dolgozat célja az eddig született kutatási eredmények feltérképezése és szintetizálása, különös tekintettel a köznevelési gyakornok pedagógusok mentorálásának alakulására és az e területen bekövetkezett változásokra. Emellett arra törekszik, hogy feltárja azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a mentor és a gyakornok közötti együttműködés minőségét, valamint megvizsgálja, milyen hatással vannak erre a generációs különbségekből eredő szemléletbeli és kommunikációs eltérések. A kutatás nem empirikus vizsgálatra, hanem szakirodalmi elemzésre és gyakorló mentortanári tapasztalatokra épül. Kiemelt figyelmet kap a mentorálási folyamat során megjelenő kompetenciaelvárások rendszere, a kommunikáció és a bizalom szerepe, valamint a technológiai és pedagógiai szemléletmód közötti különbségek, amelyek befolyásolhatják az együttműködés eredményességét. A szakirodalom alapján megállapítható, hogy a sikeres mentorálás alapja a kölcsönös tiszteleten és reflektív párbeszéden nyugvó kapcsolat, amely képes áthidalni a tapasztalati és generációs eltérésekből fakadó kihívásokat. A dolgozat célja továbbá olyan gyakorlati javaslatok és módszertani ötletek megfogalmazása, amelyek elősegíthetik a hatékony mentorálást az egyetemi partneriskolákban, hozzájárulva ezzel a pedagógusképzés színvonalának fejlesztéséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető SOFT SKILLEK FEJLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKKEL AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁBANTarnainé Papp, Anita; Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA jövő oktatását a robotika, a mesterséges intelligencia, a programozás és a csapatmunka határozza meg, ahol a digitális eszközök aktív tanulási részvételt és rugalmas fejlődési lehetőségeket kínálnak. A soft skillek, mint a kommunikáció, problémamegoldás és alkalmazkodóképesség jelentősége egyre növekszik, ám fejlesztésük és mérésük még nem rendelkezik kiforrott módszertannal Magyarországon. A dolgozat, a digitális eszközök, különösen a robotika és programozás szerepét vizsgálja a soft skillek fejlesztésében. A LEGO robotokkal végzett projektalapú tanulás, valamint az FLL versenyek pozitívan befolyásolják, és nagymértékben tudják fejleszteni a tanulók soft skilljeit. A kutatás interjúk segítségével tárja fel a robotika szakkörös diákok tapasztalatait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mentorrá válás folyamataKenéz, Adrienn; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom megírásának célja a mentorrá válás folyamatának és a mentorálási tevékenységnek a vizsgálata. Több kérdésre is kerestem a választ, ennek érdekében interjúkat készítettem kilenc, középiskolában tanító, több éves tanári tapasztalattal rendelkező kollégával. Három közülük olyan tanár, akik jelenleg még csekély mentorálási tapasztalattal rendelkeznek, idén szerzik meg a gyakorlatvezető mentortanár szakvizsgát. Ők technikumban tanítanak, kettő férfi és egy nő. Két olyan kollégával is beszélgettem, akik néhány éve mentorok és négy olyannal is, akik sok éve, évtizedek óta vezetőtanárok gyakorlóiskolában, tehát jóval nagyobb tapasztalatuk van a mentorálás területén, mint a technikumban tanító kollégáknak. Közülük kettő férfi és egy nő. Hárman történelemből, ketten földrajzból, egy kolléganő magyar nyelv és irodalomból, egy angol nyelvből, egy pedig testnevelésből fogadnak jelölteket. Egy kolléganő még nem mentorált. Kutatásom több irányban is kiterjedt. Gyakorlatilag a többéves pályafutás kezdőpontjától a jelenig vizsgáltam a kollégák életpályáját.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pandémia hatása az IKT-eszközök használatára az oktatásbanVerdes-Sepely , Orsolya; Kovács , Karolina Eszter; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat azt a témát járja körül, hogy a pandémia mennyire gyakorolt hatást a digitális eszközök alkalmazására, illetve hogy a mentorok a tudásukat ezen a téren hogyan, milyen elvárások mentén adják át diákjaiknak. A kutatás hipotézise, hogy a pandémia kedvezően hatott az IKT-eszközök használatára, és hogy a mentorok elvárják a hallgatóktól, hogy használják ezeket az eszközöket. A felmérést kérdőív segítségével végeztem, a célcsoport a közoktatásban aktívan dolgozó pedagógusok, és a tanítási gyakorlatukat végző hallgatók voltak. A kutatás során arra a következtetésre jutottam, hogy alapvetően kedvezően befolyásolta a világjárvány a digitális eszközök alkalmazását, a pedagógusok az online oktatás alkalmával megismert felületeket és alkalmazásokat napjainkban is használják a tanítási folyamat során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mentortanár és a tanárjelölt kommunikációjának hatása az idegen nyelv-tanításraCsászi, Anikó; Dabney-Fekete, Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarA tanárképzés fontos láncszeme a közoktatásban folyó gyakorlati képzés, ahol a hallgatók az oktatási folyamat helyszínén közvetlen tapasztalatokat szereznek mentorok támogatása mellett. Jelen szakdolgozatom célja a mentortanár és a tanárszakos hallgatók közötti kommunikáció hatásának vizsgálata az idegennyelvi oktatásra. Egy működő iskola bemutatása mentén a pedagógiai programban leírt idegennyelvi oktatás keretei kerülnek szóba először. Az iskolánkban folyó mentori munka partneriskolai keretek (Lengyel – Szekeresné Nádudvary, 2024) között történik, melyben főként összefüggő gyakorlatra kerül sor. Számolni kell a hallgatók különféle hozzáállásával, motiváltságával. Mivel a tanári szerepek átalakultak, kérdéssé vált, hogy milyen szerepekre, feladatokra kell felkészíteni a jelölteket. Mindezek közben választ keresek arra is, hogy milyen minőségű és milyen gyakoriságú kommunikáció támogatja leginkább ezt a tevékenységet. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a mentor és a jelölt kettősében különböző generációk próbálnak együttműködni, mely szintén hatással van a közös munkára és ezáltal a tanulók iskolai teljesítményére. A mentor segítő tevékenysége változik az általa mentorált tanárjelölt képzési fázisaival, hogy épp hol tart a pályára lépéshez szükséges képzettség megszerzésének folyamatában. Azonban kiemelt szerepe van mindvégig a reflektálásnak, a konstruktív visszajelzésnek (Kriskó, 2021). A visszajelzések célja az, hogy elősegítse a hallgatók önreflexióját és általa a teljesítményük javulását. A kutatások sokféle kommunikációs eljárást tárgyalnak. Az asszertív kommunikáció az önérvényesítés kíméletes módja, mely közben nemcsak az egyik, hanem a másik fél szempontjait, érzéseit, szükségleteit és jogait, kötelességeit is számításba vesszük. Rosenberg (Rosenberg, 2003) szerint az erőszakmentes kommunikáció lépéseit követve lehet sikeres a felek kommunikációja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Különböző nyelveken? Generációk közötti kommunikáció a magyar közoktatásbanMajoros, Lívia; Demeter-Karászi, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom központjában az iskolai mindennapokban zajló generációk közötti kommunikáció áll, különös figyelmet szentelve a tanár–diák, tanár–tanár és mentor–tanárjelölt kapcsolatokra. A kutatás célja annak bemutatása, hogy bár a különböző generációk között valóban megfigyelhetők eltérő szokások, elvárások és kommunikációs stílusok, ezek nem feltétlenül jelentkeznek feszültségforrásként, hanem erőforrásként is szolgálhatnak az iskolai életben, amennyiben tudatosan és nyitottan kezeljük őket. A dolgozat elméleti hátterében röviden áttekintem a generáció fogalmát és annak szakirodalmi értelmezését, valamint a Baby Boomer, X, Y és Z generációk legfontosabb jellemzőit, kiemelve, hogy ezek miként befolyásolják az iskolán belüli kommunikációs stílusokat. Ezen keresztül feltérképezem, hogyan alakítják a különböző generációk az oktatói és diákok közötti interakciókat. A kutatás alapját saját tapasztalataim képezik, amelyeket a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolájában végzett tanítási gyakorlatom során szereztem. A megfigyeléseim során elsősorban arra fókuszáltam, hogyan alakul a kommunikáció a tanárok és diákok, a kollégák egymás közötti, valamint a mentorok és tanárjelöltek közötti kapcsolatokban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a sikeres kommunikáció alapja minden szereplő között az, hogy képesek vagyunk odafigyelni egymásra, és elfogadni a más-más háttérből, életkorból és tapasztalatból fakadó különbségeket. A dolgozatban bemutatott jó gyakorlatok — mint például a „Csacsog az osztály”, a „Tanárok egymás között” vagy a „Tanítás térképe” — célja, hogy elősegítsék a mindennapi kommunikáció valódi, személyes kapcsolatok építését, amelyek túlmutatnak a kötelező udvariassági körökön. Meggyőződésem, hogy ezek a kisebb lépések hosszú távon nemcsak az iskolák légkörét javítják, hanem hozzájárulnak a pedagóguspálya megújulásához is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szemléletformálás 11-12 éves korosztályban egy debreceni általános iskolábanSzőkéné Tóth, Gabriella; Enterszné Kocsis , Zsófia; DE--Bölcsészettudományi KarA látássérült gyermekek társadalmi elfogadása és integrációja kiemelt jelentőségű téma az inkluzív nevelés és az érzékenyítő pedagógiai programok területén. A kutatások szerint a gyermekek attitűdjei formálhatók, az érzékenyítő programok pozitív hatása kimutatható. Bár hazai viszonylatban számos gyakorlati útmutató (lásd: Farkasné Gönczi & Szemők, 2023) és szemléletformáló program elérhető1, mégis kevés hazai vizsgálat elemzi (pl.: Hüse, 2011, 2017), hogy milyen változások fedezhetők fel, ha a diákok részt vesznek hasonló kezdeményezéseken, s ezek hogyan befolyásolják a gyermekek szemléleté és segítő magatartását. A dolgozat célja, hogy feltárja, milyen előzetes ismeretekkel rendelkeznek a 11-12 éves tanulók a látássérült emberek életéről, valamint feltérképezze, hogy egy szemléletformáló program milyen mértékben változtatja meg a tanulók attitűdjét és a tudásukat. A kutatás kvantitatív módszereken alapul, egy 30 fős sportosztály körében végzett kérdőíves vizsgálat segítségével elemeztem a diákok kezdeti ismereteit és attitűdjeit, majd egy általam kialakított, négyalkalmas érzékenyítő programsorozat után újból felmértem az ismereteiket és a témával kapcsolatos érzéseiket. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a diákok kezdetben kevés ismerettel rendelkeztek a látássérült emberek életéről, és gyakran bizonytalanok voltak abban, hogyan segíthetnek nekik a mindennapokban. A szemléletformáló program hatása jelentős pozitív változás figyelhetünk meg: a tanulók tudatosabbá és empatikusabbá váltak, valamint növekedett segítő szándékuk. Az eredmények általánosíthatósága azonban korlátozott a minta kis méret miatt, ezért további kutatások szükségesek a hosszú távú hatások vizsgálatára. A pozitív eredmények rávilágítanak az érzékenyítő programok iskolai fontosságára, s arra, hogy a téma megkerülhetetlen a pedagógusképzésben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Társasjátékok szerepe a családi életre nevelésbenNyakóné Antal, Ágnes; Bencze, Ádám; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat célja a család és a családi életre nevelés fogalmának szakirodalmi megalapozása, valamint annak vizsgálata, hogy az oktatásban milyen szerepet tölt be ez a nevelési terület. A dolgozat középpontjában a Game of Life című társasjáték áll, melynek pedagógiai alkalmazhatóságát a kollégiumi nevelés kontextusában, konkrétan a családi életre nevelés céljainak támogatásában vizsgálom. A játék fejlesztő hatásainak feltárása során arra törekedtem, hogy megértsem, miként járulhat hozzá a családi élet különböző aspektusainak megértéséhez, modellezéséhez és a szociális készségek fejlesztéséhez. A kutatás eredményei alapján a társasjátékok a családi életre nevelés hatékony pedagógiai eszközei lehetnek, különösen a kollégiumi közegben, ahol a fiatalok közösségi élményeken keresztül sajátíthatják el az önállóság, a felelősségvállalás és a konfliktuskezelés készségeit. A játék szimulációs jellege lehetőséget ad arra, hogy a résztvevők megtapasztalják a stratégiai döntéshozatal és a szerencse kettősségét, amely jól modellezi a való élet kihívásait. A kutatás a szakirodalommal összhangban arra is rávilágított, hogy a társasjátékok hozzájárulnak a pénzügyi tudatosság, a hosszú távú tervezés és az együttműködés fejlesztéséhez, amelyeket a kollégiumi környezetben különösen fontosnak tartunk. Összegzésül, a társasjátékok integrálása a nevelési folyamatokba új, interaktív módszereket kínál a családi életre való felkészítésben. A dolgozat arra is felhívja a figyelmet, hogy a társasjátékok pedagógiai szerepének még szélesebb körű alkalmazása szükséges ahhoz, hogy azok teljes potenciáljukat kibontakoztassák a nevelési programokban. Remélhetőleg a jövőben egyre több oktatási intézmény és kollégium ismeri fel ezen játékok értékét, és integrálja őket a családi életre nevelés gyakorlatába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az IKT és a gamifikáció lehetőségei a történelem tanításbanDuró, Ferenc; Szabó, Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat középpontjában azoknak a digitális eszközöknek és módszereknek a bemutatása áll, amelyek lehetőséget nyújtanak a történelemórák korszerűsítésére, megújítására. A tanórai tapasztalataim és módszertani kísérletezéseim alapján azt vizsgálom, hogyan válhat a technológia a pedagógiai munka szerves részévé, nem pusztán kiegészítő elemként, hanem a tanulási folyamatot formáló tényezőként. A dolgozat külön fejezetekben tárgyalja azokat az applikációkat és webes platformokat, amelyek a tanulók bevonódását, önálló tanulását, illetve a tanórai együttműködést támogatják. Az eszközök bemutatását gyakorlati példák és személyes tapasztalatok színesítik, kitekintve arra is, hogyan illeszkednek ezek a jelenlegi kerettantervi elvárásokhoz és pedagógiai célokhoz. A digitális kompetencia fejlesztésén túl fontosnak tartom, hogy a tanulók kritikai gondolkodását, problémamegoldó képességét és együttműködését is erősítsük a technológiai eszközök célszerű alkalmazásával. Dolgozatom célja, hogy inspirációként szolgáljon mindazoknak a kollégáknak, akik nyitottak a pedagógiai megújulásra, és keresik a lehetőségeket arra, hogyan tehetik tanóráikat még inkább diákbaráttá, tartalmassá és emlékezetessé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Saját kidolgozású program az iskolai bántalmazás megelőzésére: intézményi és pedagógiai szintű implementációSzász-Wéber, Ágnes; Csók, Cintia; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat bemutatja a bullying elméleti hátterét, valamint a megelőzésére és csökkentésére irányuló hazai programokat. Ismertetésre kerülnek több éve alkalmazott saját fejlesztésű prevenciós módszerek. A dolgozat végül egy olyan intézményi eljárásrendet is bemutat, amely világos és követhető iránymutatást kínál a pedagógusok és iskolai dolgozók számára iskolai bántalmazás esetén.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pedagógusok szülői bevonódással kapcsolatos ismereteinek erősítése társasjáték által - egy iskola példájaKelemen, Judit Krisztina; Kocsis, Zsófia; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a pedagógusok szülői bevonódással kapcsolatos attitűdjeit és azok fejlesztési lehetőségeit vizsgálja egy kelet-magyarországi kisvárosi gimnázium példáján keresztül. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy az ott tanító pedagógusok mennyire tekintik fontosnak a szülőkkel való együttműködést, milyen formáit részesítik előnyben, valamint hogyan látják önmaguk szerepét a szülők bevonásában. A vizsgálat során kvalitatív módszereket (személyes reflexiók, társasjátékos helyzetelemzés) és kvantitatív adatgyűjtést (kérdőív) alkalmaztam. A kérdőív eredményei azt mutatják, hogy a pedagógusok alapvetően nyitottak a szülőkkel való kommunikációra, főként akkor, ha ezzel közvetlenül segítik a tanulók eredményességét. Ugyanakkor megosztott vélemények jelentkeznek a szülők iskolai döntéshozatalba vagy informális közösségi életbe való bevonásával kapcsolatban. A társasjáték (K.Ö.SZ.I. - Kommunikáció és Összhang a Szülők és az Iskola között), mint módszertani eszköz, lehetőséget nyújtott a pedagógusok számára saját attitűdjeik tudatosítására és a reflektív tanulásra.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az iskola és a család kapcsolata, valamint az arra ható tényezők - ahogyan a szülők látjákDr Polgáriné Szilágyi, Edit; Enterszné dr. Kocsis, Zsófia; DE--Bölcsészettudományi KarA szülői bevonódás fontosságát számos nemzetközi és hazai kutatás hangsúlyozza (Goodall & Montgomery, 2023, Huntsinger & Jose, 2009, Hussain et al., 2018, Jeynes, 2010, Imre, 2015, Kocsis et al., 2022, Kovács et al., 2022, Pusztai et al., 2024, Bean et al., 2006). A középiskolás fiatalok szüleinek körében megvalósuló kooperációról már kevesebb tanulmány született (Anguiano, 2004, Wang & Sheikh‐Khalil, 2014). Kutatásunkban egy– főként hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozó - vidéki középiskolában tanuló fiatalok (14-18 évesek) szüleivel készítettünk interjút társasjátékozás közben és azt követően. A célunk az volt, hogy képet kapjunk arról, milyen elvárásaik, tapasztalataik és érzéseik vannak a családok és az iskola közötti együttműködéssel kapcsolatban. Elemzésünk során kiderült, hogy a szülők szerint a bevonódás kialakítása és gondozása egyértelműen a pedagógus feladata, kimondottan az osztályfőnöké. Az édesanyák meghatározónak tartják az osztályfőnök-tanuló-szülők kapcsolatát, amelyben – véleményük szerint – az anyák és a gyerekek kompetencia-hiánya miatt az osztályfőnök kerül kulcsszerepbe. A későbbi tanári módszertant illetően hasznos eredményt jelenthet az is, hogy a szülők szerint a középiskolában ugyanolyan fontos a családok és az intézmény közötti kapcsolat, mint az alapfokú oktatás esetében. Ezzel kapcsolatban megtudtuk azt is, hogy nem támogatják a szülői értekezleteket formális jellegük miatt, elzárkóznak a családlátogatásoktól, ellenben több személyes megbeszélést tartanának célravezetőnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hatékonyan működő iskola feltételeiSzulyák-Sirola, Marcella; dr. Chrappán , Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat első nagy egysége az iskola, mint második szocializációs színtér. Az iskola értékközvetítő szerepének jelentősége, a benne dolgozók összehangolt munkájának jelentősége. A szakdolgozat bemutatja a tanár értékközvetítő szerepének fontosságát, és rámutat arra, milyen elengedhetetlen tényező az iskola életében az innovatív szemléletű pedagógus. A szakdolgozat tényként mutatja be a diák-pedagógus munkásságának eredményességét az egymáshoz igazodó fejlődés tekintetében. Ennek fontosságát támasztja alá a főigazgató úrral készített interjú. Ezt figyelembe véve szültetett meg az az elképzelés, hogy testvériskolai kapcsolat szülessen a Debreceni SZC Péchy Mihály Építőipari Technikum és a Győri SZC Lukács János Járműipari és Épületgépészeti Technikum és Kollégium intézmények között. Az elméletben megvalósított programtervben a két iskola bemutatása fontos tényező a program megvalósításának szempontjából. Mivel a Debreceni Szakképzési Centrum fontosnak tartja az együttműködést a Debreceni Egyetemmel, ebből a szempontból elengedhetetlen egy tanárjelölt hallgató programba bevonásának lehetőségének és az esetleges feladatainak átgondolása. A program és megvalósulását segítő tényezők feltárása a társadalmi hasznosság szempontjából.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szervezeti működés a mentorálásbanErdei, Mária; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarA mentorálás mint fejlesztési módszer kiemelkedő szerepet tölt be a hallgatók pályaszocializációjában, amely megalapozza a szakmai identitás kialakulását és elősegíti a munkavállalói elkötelezettség erősödését. Jelen dolgozat célja annak feltárása, hogy a mentorálás milyen hatást gyakorol a pályaszocializációs folyamatokra, különös tekintettel a hallgatói interjúk elemzésére és a releváns szakirodalom áttekintésére. A kutatás során arra törekedtem, hogy bemutassam, miként támogatja a mentorálás a gyakorlati tudás megszerzését, a szakmai kapcsolatok kiépítését, valamint a munkavállaláshoz szükséges kompetenciák fejlődését. Az interjúk tanúsága szerint a hallgatók túlnyomó többsége pozitívan értékeli a mentorálási programokat, amelyek nemcsak szakmai előmenetelüket, hanem személyes fejlődésüket is előmozdítják. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mentorálás jelentős mértékben hozzájárul a hallgatók pályaszocializációjához, ezért a szervezetek számára indokolt a mentorálási gyakorlatokba történő befektetés.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az együttnevelés egy lehetséges útjaKontráné Récsi, Krisztina; Bacskai; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat az inklúzió és az integráció fogalmával foglalkozik. Összegyűjti, hogy az inkluzív iskolának milyen jellemzői vannak. Bemutatja az inkluzív pedagógiában megjelent jó gyakorlatokat, a hazai integrációs törekvéseket. A Jó Gyakorlatok közül kiemelten fontos a Gyermekek Házában folyó pedagógiai tevékenység megismertetése, és az ott alkalmazott módszerek adaptálása a helyi pedagógiai gyakorlatban. Tartalmazza a dolgozat azt is, hogy az integrációban mi a pedagógus feladata. A szülő részéről milyen hozzáállást vár el az iskola az inkluzív nevelésben. Kitér a sajátos nevelési igényű tanulókkal való foglalkozás során alkalmazott módszerek bemutatására. A megismert jó gyakorlat adaptálása során mi a mentorpedagógus feladata.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A mentor szerepe a tanárjelölt felkészítésében a specifikus tanulási zavarokkal éló tanulók idegennyelv-tanítása soránGutiné Matos, Beáta; Dabney-Fekete, Ilona Dóra; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a mentorálás folyamatát és a specifikus tanulási zavarral küzdő tanulók idegennyelv tanulását vizsgálja, különös tekintettel a diszlexiára és az ehhez gyakran kapcsolódó ADHD-ra. Célunk annak feltárása, hogy a mentorálás hogyan segítheti a pályaelköteleződést, és milyen tényezők befolyásolják a mentorálás sikerességét. Tárgyaljuk a mentor személyiségének szerepét, a mentorálás szakaszait és gyakoriságát. Kitérünk arra, hogy mik az idegennyelv tanulásának akadályai, szó esik majd a 3 észlelési csatorna (auditív, vizuális, kinesztetikus) alkalmazásáról, valamint a memorizálás és szövegértés stratégiáiról. Az idegennyelv tanítása során kulcsfontosságú a multiszenzoriális oktatás, a digitális technológia, valamint a különböző tanulásszervezési módok alkalmazása. A jógyakorlatok megosztásának célja, hogy segítse az oktatókat, mentorokat valamint a tanárjelölteket a gyakorlati munkájukban.