Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Neveléstudományok Intézete hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1302)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az orosz-ukrán háború hatásai a kárpátaljai magyar diákok tanulmányi motivációjára, társas kapcsolatairaLenkovics, Evelin; Kovács - Nagy, Klára; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a kárpátalján élő magyar diákok tanulmányi motivációjával, valamint társas kapcsolatainak alakulásával foglalkozik az orosz-ukrán háború kitörését követően. Foglalkozik a mindennapi tevékenységek alakulásával, tanulmányok változásával. Feltárásra kerültek a lelki hatások is. Megismerhető belőle a mindennapi iskolás élet változása, valamint összehasonlításra kerül a COVID alatti időszakkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testvértelepülések vizsgálata a Heves vármegyei településekenMárkus, Marianna; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a testvértelepülési rendszer műkösését vizsgálja Heves Vármegyében. Elhelyezi a témát történeti korszakokban, nemzetközi kitekintést ad más országok rendszerének működésére. Ismertetői alkalmasak arra, ahogy a témát nem ismerők számára megismertesse a tevékenységet. Az együttműködési kapcsolatokkal rendelkezők számára lehetőségeket vázol a fejlődésre, jógyakorlatokat mutat be. A Heves vármegyére vonatkozó statisztikai adatok vizsgálata szubjektíven nyújt támogatást vagy éppen cáfolja meg a prekoncepciós elgondolásokat. A dolgozat bemutatja a vármegyében pozitív példaként említhető együttműködéseket, de a hiányosságokra is felhívja a figyelmet. Forrásteremtési tanácsokat ad, konkrétumok bemutatásával, ami azonnali segítséget nyújthat a települések számára. Az elsődlegesen megfogalmazott elgondolások nem egyértelműen nyertek igazolást, a dolgozat valós képet nyújt a vármegye testvértelepüléseinek együttműködéseiről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tanulás szikkel-lélekkelNagy, Noémi; Márkus, Edina Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarA XXI. század egyik legfontosabb kihívása a Föld élhetőségének hosszútávú fenntartása. A környezeti nevelés egyre nagyobb jelentőséggel bír: nem csak a gyermekek, de a felnőtt generáció számára is. Hortobágy számtalan lehetőséget kínál a természet megismerésére, új élmények szerzésére. Helyi lakosként tapasztalom az érkezők tömegét, amely felkeltette érdeklődésem, így felmértem a Hortobágy területén zajló környezeti nevelés témakörét. Dolgozatom célja megismerni a hortobágyi környezeti nevelési programokon résztvevők legfőbb motivációs tényezőit, előforduló akadályozó elemeket, az utazás előtt figyelembe vett szempontokat, a látogatás gyakoriságát, valamint a környezettudatos életmódra való törekvést. Célkitűzésem továbbá a környezeti nevelést szolgáltató szervezetek tájékozottságának vizsgálata, milyen információkkal rendelkeznek vendégeikről, hogyan viszonyulnak ezen tevékenységükhöz. A szakirodalom alapján áttekintettem a magyarországi környezeti nevelés hátterét, céljait és módszereit, valamint áttekintettem a tanulási motiváció és akadályozó tényezők kapcsán írottakat. Primer kutatásom során kérdőív segítségével 111 látogatót kérdeztem meg 4 bemutatóhelyszín területén. A Hortobágyon környezeti nevelést szolgáltató szervezetek vezetőivel és dolgozóival összesen 10 interjút készítettem. Vizsgálatom segítségével szerettem volna felmérni a felnőttek környezeti nevelését, illetve rávilágítani annak fontosságára. Az eredmények hasznosnak bizonyulnak a szolgáltató szervezetek számára, a tevékenységük formálásánál számításba vehetik az adatokat. Dolgozatom elősegítheti a későbbi, hasonló témakörben végzett vizsgálatokat is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Társas kapcsolatok alakulása az iskolábanMacsi , Beatrix Éva; Máté-Szabó, Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarA társas kapcsolatok az egész életünkön átívelnek, a mindennapjaink részét képzik, ezek a kapcsolódások nagy befolyással vannak a személyiségünk fejlődésében, főleg a serdülőkorban, ami egy eléggé érzékeny szakasz mindenféle szempontból. A szakdolgozatom fő témája a társas kapcsolatok alakulása és ennek a vizsgálata a szociometria módszerével egy középiskolai osztályban. A csoporton belül a spontán rokonszenvi alapon kialakult kapcsolati hálózat ábrázolása és az osztálytársak megítélése és elhelyezése a csoportban pozitív és negatív tulajdonságok alapján. A kutatásom célja, hogy ábrázoljam a kialakult kapcsolatokat és elemezzem azokat az ábrákat, amik a választott osztályt jellemzik. A felméréshez egy többszempontú szociometriai kérdőívet használtam és egy 11.-es középiskolai jól összeszokott osztályt vizsgáltam. A kutatásom során több meglepő következtetésre is jutottam a spontán kialakult rokonszenvi kapcsolatokat és az egyének elhelyezkedését és megítélését illetően együttesen vizsgálva, a szakirodalom megítélése szerint egy átlagos kapcsolati hálózatokkal rendelkező osztályról beszélünk. Az osztály egésze között vannak lazább kapcsolatok és a szorosan kialakult alakzatok nem zárkóznak el egymás társaságától, ami kifejezetten egy pozitív jellemző. Az osztályfőnök fontosságának a hangsúlyozásával és segítségével van lehetőség ezeket a kapcsolatokat fejleszteni, szorosabbá formálni, amihez rengeteg fejlesztési lehetőség áll a rendelkezésünkre.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A stadionok hangja: a magyar futball-szurkolói közösség elemzéseGulyás, Evelin; Máté-Szabó , Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a szurkolói-kultúrát és a honi futball-szurkolókat elemzem. Alapvetően, a szurkolást, mint társas, illetve közösségszervező tevékenységet állítottam a középpontba. A magyar futball-szurkolók elemzése előtt egy rövid történeti áttekintést tettem a magyar labdarúgásról, magáról a szervezett szurkolás megalakulásáról, a hazánkban jelen lévő szurkolói kultúráról. Emellett röviden bemutatom a különböző szurkolói archetípusokat is, végül azzal foglalkoztam miért lesz valaki szurkoló, milyen motivációi lehetnek a labdarúgó-mérkőzésekre látogató egyéneknek. Mindeközben figyelembe vettem a magyar labdarúgás alapproblémáját, az alacsony látogatottságot, s a Magyarországon jelen lévő klublabdarúgás és magyar-válogatott közötti ellentmondást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felnőttkori tanulás motivációiDiczkó, Csenge; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája a felnőttkori tanulás motivációja. A felnőttkori motiváció megtalálása kulcsszerepet játszik a tanulás sikerességében. Mivel megfelelő motiváció nélkül felnőttkorban nem fog megvalósulni a tanulás, mert sok a befolyásoló tényező. Például munka és család mellett kevesebb idő maradhat a tanulásra és megfelelő motiváció nélkül ez egy olyan hátrány lehet, ami miatt az egyén abba is hagyhatja tanulmányait. A dolgozatomban ezeket a mozgatórugókat kívánom feltárni, hogy mik is azok a motivációs tényezők, melyek eredményessé teszik a felnőttkori tanulást. Témám aktualitásának alapja a Life Long Learning, mely napjainkban már egyre fontosabbá válik. Azt gondolom, hogy egyre többen tartják fontosnak a tanulást felnőttkorban, és egyre több embernek kell akár munkája vagy egyéb más okok miatt ebben a korban is tanulnia.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nagyhalász közösségi életeKocsis, Gréta; Juhász, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásom Nagyhalász közösségi életéről szól. Felmértem, hogy jelenleg milyen helyzetben van ennek a kisvárosnak a közössége és annak élete, valamint az esetleges hiányokra próbáltam okokat keresni kulcsszemélyekkel készített interjúk segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szociometria és kultúra kapcsolatának vizsgálata egy ifjúsági csoport esetpéldáján keresztülSebők, Lajos; Máté-Szabó, Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban szociometriai felméréseket végzek három éven keresztül a Karcagi Nagykun Református Gimnázium jelenleg 11.B osztályos tanulóin. Az ifjúsági közösség csoportdinamikáját és kapcsolati hálóját 9. osztálytól kezdve egészen 11. osztályig terjedő periódusában vizsgálom. A kutatás kiemelt célkitűzései közé tartozik a közösség hosszútávú fejlődési folyamatainak mélyebb megértése, valamint azok a változások és dinamikák feltárása, melyek az évek során bekövetkeztek. Továbbá, hogy a közösség esetpéldáján keresztül feltárhassam a szociometria és kultúra kapcsolatát. A vizsgálat során kiemelt figyelmet szentelek az olyan dinamikák iránt, amelyek a tagok közötti kapcsolatok kialakulását, erősödését vagy éppen meggyengülését befolyásolják. A diákok csoporton belüli szerepének változásait, az egyes személyek társas készségeinek fejlődését és az azokra gyakorolt hatásokat elemzem, figyelembe véve az életkori és érzelmi fejlődés sajátosságait. Emellett a kutatásomban vizsgálom a már kialakult kapcsolatok kulturális irányultságát is. A diákok kulturális háttere és érdeklődési köre közötti hasonlóságok és különbségek vizsgálata során olyan kérdésekre keresek választ, mint például, hogy egy szoros rokonszenvi kapcsolat esetén, milyen mértékben azonos, vagy éppen eltérő a kulturális érdeklődés. A kulturális tényezők feltárása segíthet megérteni, hogy ezek a tényezők milyen módon befolyásolják a már kialakult barátságok és kapcsolatok dinamikáját, illetve milyen hatással vannak az osztály összetartó erejére. Az ifjúsági közösségek vizsgálatára egyre nagyobb teret kap a tudományos életben, mivel hatalmas potenciált látnak ezen közösségekben a kutatók. A fiatalság egy társadalom jövője, megfelelő szocializációjuk és fejlesztésük pedig elengedhetetlen egy jól működő társadalomban. Mint minden közösségben, így az ifjúsági csoportokban is megjelennek az adott közösségre jellemző kulturális mintázatok, szokások. Az iskola ezen tekintetben, mint kulturális, közösségi színtér funkcionál, és éppen ezen tényezőre alapozva érdemes megvizsgálni a kultúra és szociometria kapcsolatát. Ez a kutatás nem csupán elméleti értelemben járul hozzá az ifjúsági csoport dinamikájának jobb megértéséhez, hanem gyakorlati szempontból is segíthet az oktatási/kulturális intézményeknek abban, hogy hatékonyabb módszerekkel támogassák és fejlesszék a már létrejött, vagy kialakuló közösségeket, azok kulturális értelemben vett sokszínűségében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Lehetőségek és akadályok a neveőszülők és pedagógusok közötti együttműködésbenKocsis, Nóra; Csók, Cintia; DE--Bölcsészettudományi KarA társadalomba való beilleszkedés elsődleges színtere a család, s a másodlagos szocializációs színtér az iskola. Az oktatásszociológia nézőpontjából vizsgálva, a család és az iskola intézményének találkozása az említett szocializációs színterek kereszteződését jelenti (Kozma, 2001; idézi Bacskai, 2020). Joyce Epstein már az 1980-as években foglalkozott a szülők elkötelezettségével, s ennek módszertani fejlesztésével (Epstein, 1986; Epstein, 1987). Pusztai (2020) szerint a szülői tevékenység sokrétű fogalomként értelmezhető, jellemzően a szülő-gyermek közötti kölcsönös viszonyra utal. A kutatók ezt a nevelői erőforrást főként a gyermek iskolai előrehaladásának, otthoni tanulásának nézőpontjából vizsgálják, s ezáltal a szülő az iskolában zajló munka külső támogatójaként lép fel. Jelen kutatásban a nevelőszülők és az iskola közötti együttműködés sajátos jellemzőire fókuszálunk, s a gyermekvédelem és a köznevelés metszetében vizsgáljuk a nevelőszülői bevonódás jellemzőit, a nevelőszülők és a pedagógusok közötti partneri kapcsolat támogató és akadályozó tényezőit. Az utóbbi időben megnövekedett a nevelőszülői ellátással foglalkozó kutatások száma (Erdei, 2019; Rácz, 2021), ugyanakkor a nevelőszülők és a pedagógusok közötti kapcsolattartás továbbra is kevésbé kutatott területnek számít Magyarországon. Kvalitatív kutatásunk újszerűsége abban rejlik, hogy a család-iskola relációja szempontjából egy speciális, ritkán vizsgált szülőcsoporttal foglalkozunk Hajdú-Bihar vármegyében, s az elemzés második szakaszában a pedagógusi narratívák is feltárásra kerülnek. Az alapvető kutatási kérdéseink a következők: (1) Hogyan jellemezhető a nevelőszülős családok és az iskola kapcsolata? (2) Milyen formában valósul meg a nevelőszülők és pedagógusok közötti kapcsolattartás és együttműködés? (3) Milyen tényezők támogatják vagy gátolják a partneri kapcsolat kiépítését a nevelőszülők és a pedagógusok között? A fókuszcsoportos adatfelvételek félig strukturált interjúvázlatok alapján készültek. A kutatás résztvevői nevelőszülők (N=15) és pedagógusok (N=10). Az interjúk kódolását és elemzését az Atlas.ti szoftver segítette. Az eredményeink között szerepel, hogy összességében véve rendszeres, napi szintű, főként személyes jellegű a kapcsolattartás a nevelőszülők és a pedagógusok között. Támogató tényezőként megjelent a pedagógus toleráns, a speciális nevelési helyzetet figyelembe vevő attitűdje. Azonban számos olyan esetről is beszámoltak a nevelőszülők, amikor a pedagógusok részéről negatív fogadtatásban részesültek. A felek közötti együttműködés elősegítése érdekében a pedagógusok igényt tartanának továbbképzésre (nevelőszülői családok, nevelőszülő-iskola kollaboráció), s hasznosnak vélnék a folyamatos jellegű szupervízió alkalmazását.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek kapcsolati beágyazottsága a nevelők és nevelőszülők értelmezésébenHarsányi, Gabriella; Csók , Cintia; DE--Bölcsészettudományi KarA gyermekvédelmi gondoskodásban nevelkedő gyermekek és fiatalok helyzete a hazai és nemzetközi diskurzusok visszatérő eleme. Kutatásunk középpontjában a lakásotthoni elhelyezés és a nevelőszülői ellátás összehasonlító vizsgálata áll. Fő kutatási kérdésünk, hogy milyen különbségek mutatkoznak a gyermekvédelmi szakellátás rendszerébe való bekerülés okai között, valamint hogyan jellemezhető a vér szerinti szülőkkel való kapcsolattartás, az iskolai pályafutás (pedagógusok, kortársak szerepe) és az utógondozás gyakorlata a lakásotthoni nevelők és a nevelőszülők perspektívájából. Tovább cél, hogy feltárjuk a gyermekvédelmi szereplők közötti együttműködés jellemző vonásait. A kutatás célcsoportja a Hajdúnánás területén dolgozó lakásotthoni nevelők és nevelőszülők (N=10), akiket hólabda mintavétel útján értünk el. A félig strukturált interjús kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az iskolaigazgatókkal, pedagógusokkal és iskolatársakkal kialakított kapcsolatokban éles eltérések fedezhetőek fel a két ellátási forma között, miközben a gyakrabban észlelt iskolai problémák tekintetében is markáns eltérések mutatkoznak. Kutatásunk gyakorlati haszna, hogy árnyaltabb képet tudunk alkotni a lakásotthoni nevelők és a nevelőszülők által észlelt kihívásokról, továbbá a gyermekvédelmi szakemberek nevelési gyakorlatait és tapasztalatait is mélyebben megismerjük.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az országos kompetenciamérés szövegértés területének fejlesztési lehetőségei a Létavértesi Irinyi János Általános IskolábanJákóbné Szilágyi, Éva; Kindrusz, Pál; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a kompetenciamérés szövegértés területének fejlesztési lehetőségeinek feltárására irányul. Az elméleti részben az országos kompetenciamérésről, az olvasás és szövegértés hátteréről valamint a szövegértés kontextusába tartozó dimenziókról (kritikus kognitív készségekről, olvasási szokásokról, stratégiákról, gondolkodásról, figyelemről, affektív területekről) olvashatunk. A második nagy egységtől kezdődően a szövegértés és a feltételezett befolyásoló területek méréseihez kapcsolódóan a minta bemutatása, a szövegértés teszt elemzése, a mérési dimenziók leíró statisztikai elemzése, a mérések eredményei majd az összefüggésekre irányuló és a hipotézisek vizsgálatai találhatók. Az eredmények alapján a mérésben résztvevő tanulók szövegértésének fejlesztéséhez vezető út a kritikus kognitív alapkészségek, a figyelem és a gondolkodás kiemelt fejlesztése. A dolgozat a téma sokrétűsége és egyedi mintája miatt kifejezetten a Létavértesi Irinyi János Általános Iskola felső tagozatos tanulóinak szövegértési fejlesztési lehetőségeire utal, de iránymutatásul szolgálhat más intézmények számára is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pályaorientációs döntéseket meghatározó tényezők vizsgálata egy községi általános iskolábanPopik-Kis , Boglárka; Kindrusz, Pál; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a pályaorientációs döntés megszületésének vizsgálatát végzem el jelenlegi munkahelyem, egy községi általános iskolában. Szeretném feltárni a pályaválasztási döntés befolyásoló tényezőit és azt, hogy az iskola, hogyan lehet ebben minél hatékonyabb. Mindezt a mérés-értékelés pedagógus szakvizsga képzésen elsajátított statisztikai módszerekkel. Az általam végzett kutatás eredményeképpen pedagógusként, később osztályfőnökként hasznos információkat eredményezhet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nevelőtestületi klímamérés a Tímár- féle PKP- jelű eszközzelEgri, Hajnalka; Tusori, Eszter; DE--Bölcsészettudományi KarEgy szervezet kultúrája szoros összefüggést mutat a szervezet klímájával. A benne alkotó egyének személyiségei, a szervezeten belüli kapcsolatok, a hierarchikus rendszer, a közösen megalkotott, elfogadott statégiai célok, a hiedelmek és különösen a vezető szerepe nagymértékben befolyásolják a szervezeti légkört. A dolgozatban nevelőtestületi klímamérés vizsgálati elemzéséről olvashatunk, amely a Tímár- féle PKP-jelű mérési eszközzel lett kidolgozva. A légkörvizsgálat kiegészül a Thomas-Kilmann konfliktusteszttel, amely a mért két intézmény pedagógusainak konfliktuskezelési startégiáját tárja fel, szoros kölcsönkapcsolatot jelezve a klíma eredményével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közművelődési célú intézmények és szervezetek kommunikációja NagyrábénVeress , Dorina; Márkus, Edina Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témaválasztásánál elengedhetetlen volt számomra, hogy olyan témával foglalkozzak, amelyet aktuálisnak gondolok. Egyetemi tanulmányaim és a kulturális életben való munkám révén világossá vált számomra, hogy a közművelődés területén mennyire fontos a kommunikáció és a marketing. Kutatásomban azt vizsgáltam, hogy milyen változások történtek az elmúlt 15 évben a közművelődési célú intézmények és szervezetek kommunikációját illetően Nagyrábén. Munkám során elsőként a téma megértését szolgáló, kulcsfontosságú fogalmakat ismertetem, majd a marketingkommunikáció és a szervezeti kommunikáció szakirodalmi munkái révén igyekszem a kutatás elméleti hátterét kialakítani. Dolgozatomban megjelenik a Hajdú-Bihar vármegyei település, Nagyrábé, valamint a nagyközség közművelődési intézménye, a Kossuth Lajos Művelődési Ház és Könyvtár. Az intézmények és szervezetek kommunikációs felületeit dokumentumelemzés és tartalomelemzés módszerével tekintettem át. A nagyrábéi kulturális élet szempontjából meghatározó kulcsszereplőket és szakembereket félig strukturált interjús vizsgálattal, a fogyasztók tapasztalatait és véleményét pedig kérdőív segítségével elemeztem. Hipotéziseim eredményként megállapítható, hogy a település életében az online médiafelületek igénybevétele mellett továbbra is szerepet kap a hagyományos, papír alapú információközlés, illetve a személyes kapcsolattartás. Az interjúalanyok álláspontja szerint a község intézményei megfelelő módon, míg a civil szervezetek kevésbé járulnak hozzá a kulturális élet információáramlásához. A médiafelületeken történő információszerzés a generációk között már nem mutat éles különbséget. A művelődési intézmény igyekszik az online felületek bevonására, azonban nem figyelhető meg ezzel párhuzamosan növekedés a fiatal korosztály programokon és rendezvényeken történő részvételével. Felmerült a kényelem, az érdeklődés hiánya, a kulturális igény/igénytelenség kérdésköre és az infrastruktúra fejletlensége. Utolsó felvetésemként a fejlesztési javaslatok elemzésekor megállapítottam, hogy a szakemberek és a fogyasztók hasonlóképpen vélekednek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A drámapedagógiai módszerek alkalmazása az oktatásban, nevelésbenSzéplaki, Gréta; Máté-Szabó, Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarKülönböző aspektusokból vizsgáltam meg a drámapedagógiát, mint fogalmat, hogy egyes kutatók, hogyan is értelmezik azt. A folytatásban arról szól a dolgozatom, hogy a játék, hogyan alakul át drámapedagógiává, játékos tanítássá. Vizsgálatomban helyet foglalt még a drámapedagógia helyzete hazánkban, honnan is indult el ez az irányzat és hova jutott el napjainkban. Idővel magyar drámapedagógia már nem utánozta a külföldi példákat, saját nemzetközi drámapedagógiát volt képes megalkotni. Ehhez kapcsolódóan kitértem a nemzetközi vonatkoztatásra is, az angol drámapedagógiára, ahol kezdetét vette a módszer kialakulása. A drámapedagógia, mint tanulási folyamatot írtam körbe a továbbiakban. A tanárok, akik a drámapedagógiai módszert alkalmazták rövid időn belül rájöttek, hogy ebben az eljárásban hatalmas lehetőségek rejlenek. Végül az elméleti részemnek a bemutatását a NAT és a drámapedagógia kapcsolatával zártam le. Kutatásomban a drámapedagógiai módszerek, alkalmazását vizsgáltam az oktatásban, nevelésben. A kutatásom a tanári végzettséggel rendelkezőkre és tanárjelöltekre összpontosítva végeztem el. Internetes kérdőívet választottam a vizsgálat elkészítéséhez, amit 105 egyén, tanár vagy tanárjelölt töltött ki. Az adatfelvétel 2024.március 5-14. között zajlott. A kutatásom eredményei összeségében jól elemezhetővé tették a dolgozatomat. A hipotéziseim közül volt, ami igaznak bizonyult, és volt, ami nem igazolódott be. Véleményem szerint a drámapedagógia eszköze a legideálisabb, arra hogy kreatívvá tegyük az óráinkat, hiszen rengeteg módon fel tudjuk használni a különböző tanórák folyamán.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az önkéntesség egyénre és társadalomra gyakorolt hatása MagyarországonBalla, Blanka Anna; Máté-Szabó, Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja megvizsgálni a kulturális önkéntesség hatásait, valamint a mögöttes motivációkat, illetve feltárni a kapcsolatát az iskolai közösségi szolgálattal. Ehhez elsősorban elvégzem az önkéntesség fogalmi meghatározását, majd hazai kutatások segítségével rendszerezem a motivációk típusait. Ezt követően utána járok az önkéntesség hatásainak, majd a kulturális önkéntesség jelentőségét tárom fel. A szakirodalom segítségével az iskolai közösségi szolgálat kapcsolatát vizsgálom az önkéntességgel. Ezek után saját kutatásom eredményeit ismertetem, melynek középpontjában a kulturális önkéntesség mögötti motivációk feltárása, valamint hatásainak az egyén, a társadalom és az intézményrendszer szemszögéből történő megismerése áll. Mit tartanak az emberek önkéntes munkának? Mi motiválja az önkénteseket? Van-e az iskolai közösségi szolgálatnak és az önkéntességnek pályaorientáló hatása? Fejleszti-e az embereket az önkéntesség? Milyen hatással van a társadalmunkra, a közművelődésre, a kulturális intézményrendszerre? Hogyan próbálják az intézmények vonzóbbá tenni a kulturális önkéntességet? Kutatásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ. Tíz fő kulturális önkéntessel és öt fő kulturális intézményi dolgozóval sikerült interjút csinálnom. Az önkéntesek motivációi széles skálán mozognak, de leginkább egoistának mondhatók. A hatások az egyének szempontjából nagyon kedvezőek, társadalmi szinten még viszont kiforratlanok. A szakirodalom adatai és a megkérdezett kulturális szakemberek válaszai alapján pedig úgy gondolom, hogy az önkéntesség pótolhatatlan hajtóereje a kulturális intézményrendszernek Magyarországon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A kisgyermeket nevelő édesanyák tanulási motivációjának vizsgálataÁrva, Vivien; Máté-Szabó, Barbara; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a kisgyermekes édesanyák tanulási motivációját, nehézségeit és lehetőségeit vizsgálom. Fontosnak tartom, hogy az embereknek minden életszakaszukban lehetőségük legyen az oktatásban való részvételre, így ennek kapcsán egy különleges célcsoportot szeretnék megvizsgálni. Nem csak a felnőtt tanulókat szerettem volna vizsgálni, mert azt túl általánosnak véltem, így esett a választásom a kisgyermekes édesanyákra. Olyan kisgyermekes édesanyákkal készítettem félig strukturált interjúkat, akiknek legalább egy gyermekük 4 év alatti, mikor tanulmányaikat folytatták. Kutatásom első részében említést teszek a felnőttkori tanulás fontosabb fogalmait, akadályozó tényezőket, felnőttképzés funkcióit és a nők helyzetét az oktatásban. Vizsgálatom során félig strukturált interjúkat készítettem nyolc kisgyermekes édesanyával. Négy felnőttképzésben és négy felsőoktatásban tanult vagy még jelenleg is tanuló nőt kérdeztem meg. Dolgozatomban összehasonlítom a két csoportot, hogy van e szerepe annak, hogy milyen képzési területet választottak az alanyaim. Főbb kutatási területeim között szerepel a tanulással járó nehézségek, az anyák családi háttere azon belül is azt vizsgálom, hogy gyermek elhelyezésében segítettek e, illetve támogatták e őket. Valamint a motiváció tématerületet is körbejárom, tanulással járó költségeket és végül a jövőképükről is említést teszek. Kutatásom eredménye sikeresnek bizonyult mivel hipotéziseim többsége teljesült.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkajog és HR kapcsolata: az atipikus foglalkoztatási formákBenkó, Balázs Bence; Szabó, József; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom feltárja a munkajog és a emberi erőforrás közötti kapcsolatot. Ezen felül az atipikus foglalkoztatási formák típusait mutatja be. Kutatási munkám az atipikus foglalkoztatási formákkal kapcsolatosan készült, kérdőív formájában. Kutatásomban vizsgáltam az atipikus foglalkoztatási formák népszerűségét, elégedettséget a már korábban atipikus munkák végzők között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nők a munkaerőpiaconKunkli, Renáta; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom a nők munkaerőpiaci helyzetéről szól. Vizsgálom a nőket érintő diszkriminációt, esélyegyenlőséget, vezető beosztás nőket, munkanélküliséget. Vizsgálom azokat a befolyásoló tényezőket, amik nehezítik a munkaerőpiacra való beilleszkedésüket, az elhelyezkedés esélyeit, fizetésbeli különbségeket, továbbá, hogy a családdal rendelkező vagy család tervezés előtt álló nőknél miként mutatkozik meg a diszkrimináció.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szabadidő kulturális eltöltése MagyarországonTar, Viktor; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom lényege rávilágítani Magyarország kulturális sajátosságaira, a magyar emberek szabadidős és rekreációs szokásaira, emellett a főbb rekreációs tevékenységeket részletezem és mutatom be benne az olvasó számára.