Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Neveléstudományok Intézete hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1302)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az orosz-ukrán háború hatásai a kárpátaljai magyar diákok tanulmányi motivációjára, társas kapcsolatairaLenkovics, Evelin; Kovács - Nagy, Klára; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a kárpátalján élő magyar diákok tanulmányi motivációjával, valamint társas kapcsolatainak alakulásával foglalkozik az orosz-ukrán háború kitörését követően. Foglalkozik a mindennapi tevékenységek alakulásával, tanulmányok változásával. Feltárásra kerültek a lelki hatások is. Megismerhető belőle a mindennapi iskolás élet változása, valamint összehasonlításra kerül a COVID alatti időszakkal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A testvértelepülések vizsgálata a Heves vármegyei településekenMárkus, Marianna; Angyal, László; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a testvértelepülési rendszer műkösését vizsgálja Heves Vármegyében. Elhelyezi a témát történeti korszakokban, nemzetközi kitekintést ad más országok rendszerének működésére. Ismertetői alkalmasak arra, ahogy a témát nem ismerők számára megismertesse a tevékenységet. Az együttműködési kapcsolatokkal rendelkezők számára lehetőségeket vázol a fejlődésre, jógyakorlatokat mutat be. A Heves vármegyére vonatkozó statisztikai adatok vizsgálata szubjektíven nyújt támogatást vagy éppen cáfolja meg a prekoncepciós elgondolásokat. A dolgozat bemutatja a vármegyében pozitív példaként említhető együttműködéseket, de a hiányosságokra is felhívja a figyelmet. Forrásteremtési tanácsokat ad, konkrétumok bemutatásával, ami azonnali segítséget nyújthat a települések számára. Az elsődlegesen megfogalmazott elgondolások nem egyértelműen nyertek igazolást, a dolgozat valós képet nyújt a vármegye testvértelepüléseinek együttműködéseiről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Szülők mesélési szokásai és a mese nevelő hatásainak ismertsége debreceni szülők véleménye alapjánTóth, Petra; Bacskai, Katinka; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a mesék nevelő, és fejlesztő szerepét vizsgálom, óvodáskorú gyereket nevelő szülők szemszögéből. A szülők nevelési szokásainak egyik dimenziója a mesélés, és az esti mesék. A mesélés, meseolvasás hatással van a későbbi tanulmányi karrierre (OECD 2012), de befolyással van a gyermek fantáziájának (Bettelheim 2018) és érzelmi stabilitásának alakulására is (Kádár 2012), emiatt a kisgyermekkor egyik legfontosabb gyermeknevelési/gondozási tevékenysége. Az anyák és az apák nevelési szokásai közti különbségek a mai világban átalakulóban vannak. Magyarország a konzervatív értékek kialakulásának kedvez, ami a házimunkát, ez által a gyereknevelést, főként az anyák feladatának tekinti. A modernebb értékrenddel rendelkező szülők az otthoni munkamegosztásra is törekednek, így a gyermeknevelésből, ez által a mesélésből is egyformán kiveszik a részüket. Ehhez kapcsolódva, az első kutatási kérdésünk, hogy melyik szülő mesél többet? Kutatásunk rávilágított arra, hogy mivel a mesélés része a gyermeknevelésnek, az erősen konzervatív értékrenddel rendelkezőknél az anyák foglalkoznak inkább a meséléssel, addig a modernebb értékrendekkel rendelkezőknél ugyan ez arányosabban oszlik el a két fél között. A szülők gyermekük előtt tanúsított viselkedése, nagyban hozzájárul értékátadási rendszerükhöz, ehhez hozzáfűződik következő kutatási kérdésünk. Mesélnek e a szülők, értékátadás célzatával? Kutatásunk rávilágított arra, hogy a szülők értékeiknek megfelelően választanak meséket gyermeküknek, azonban ez legtöbbször nem tudatos. Napjainkban a népmesék szerepe képlékeny. Már kevésbé van jelen a társadalmi kohéziós feladata, de vajon relevánsak még most is? Ehhez kapcsolódva következő kutatási kérdésünk, hogy milyen a mostani óvodás generáció hozzáállása a népmesékhez? Kutatásunkban előtérbe került, hogy a mostani óvodás generációt már nem kötik le a népmesék. Utolsó kutatási kérdésünk a mese formáihoz kapcsolódik. Az, ha a gyermek mesékkel kerül kontaktusba, minden esetben hasznos valamilyen szinten a számára. Ezzel kapcsolatban arra kérdeztünk rá, hogy milyen formában találkoznak legtöbbet a gyermekek mesékkel. Eredményeink szerint, ebben a kérdésben összefüggés vélhető felfedezni a szülők előzetes tapasztalatai vannak a mesékkel kapcsolatban. Akiknek gyerekként olvastak, azok felnőttként mesét olvasnak gyerekeiknek, akiknek mondtak, szintén mondanak, akik televízióból, vagy egyáltalán nem találkoztak mesékkel, azok gyermekeikkel is televíziót néznek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kulturális központok célcsoporteléréseFarkas, Rebeka; Juhász, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom fókuszában a kulturális, közművelődési intézmények és szervezetek célcsoportelérésének lehetséges módszerei és eljárásai állnak a rendezvényszervezés és a marketingkommunikáció vonatkozásában. Kutatásomban az Agora és az Agora Pólus projektekben részt vett 13 intézmény tevékenységét vizsgálom, mert úgy gondolom, ezek szakmai csúcsintézményként tevékenységükkel élen járnak. A teljes és átfogó kép elnyeréséért a Kulturális Statisztikai Adatszolgáltató Rendszer 2022. évi 1438 – Közművelődési Statisztika eredményeinek elemzése mellett az agorák Facebook-oldalait és bejegyzéseit vizsgáltam 2024. január 1. és 2024. február 1. között. Emellett az agorák elméleti hátterének megismeréséért – a fellelhető szakirodalmak tanulmányozásán túl – félig strukturált interjút készítettem Németh János István kultúrakutatóval, aki a kezdetektől részese volt az intézmények működésének. A vizsgált központok marketing és rendezvényszervezési eljárásainak széles körű bemutatása érdekében további három félig strukturált interjút készítettem három kiemelkedő eredményeket felmutató agora vezetői pozícióban munkálkodó kollégájával. Dolgozatom célja az agorák működésének és jó gyakorlatainak bemutatásával az, hogy egy olyan adaptálható módszertárt foglaljak össze, ami a közművelődési és a kulturális területen munkálkodó szakemberek számára példaértékű gyakorlatokat és kezdeményezéseket tartalmaz a gyakorlati munkát megalapozó elméleti háttér ismertetése mellett.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Időmérleg vizsgálatKerekes, Péter; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témájának az időmérleg vizsgálatot választottam, amelyet a közoktatásban és a szakképzésben dolgozók körében végeztem. Kutatásom célja a pedagógusok, oktatók és vezetői beosztásban dolgozók napi feladatainak és tevékenységeinek felmérése volt. A szakirodalmi áttekintés során számos időmérleggel kapcsolatos kutatást találtam, azonban az utolsó pedagógusokat célzó vizsgálat több mint 15 évvel ezelőtt valósult meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ Zrt. által 2008-ban. Mindezek mellett a saját kutatásom a vezetőket is vizsgálja, akik esetében mindössze egyetlen egyszer történt magyarországi felmérés, 2002-ben az Általános Iskolai Igazgatók Országos Szövetsége által. A kapott adatokat a modern leadership elméletek közé tartozó, Mintzberg-féle vezetői szerepek alapján elemzem. Ugyanakkor egy új szerep bevezetése is szükségessé válik annak érdekében, hogy minden tevékenységtípust be lehessen sorolni a megfelelő kategóriába. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a három vezetői szerep, azaz a személyközi, az információs, a döntési és az újonnan bekerülő tanári szerepek, illetve az ezekhez tartozó alszerepek milyen arányban oszlanak el a vezetők és beosztottak tevékenységrendszerében. Az elméleti áttekintés első részében tisztázásra kerül, mit takar az időmérleg, milyen kutatási célzattal végeztek korábban ilyen vizsgálatokat. Hazai és nemzetközi tekintetben milyen felmérések készültek és milyen eredményeket szolgáltattak, akár társadalmi, akár a közoktatás szempontjából. A második részben a leadership elmélettel foglalkozok, ahol rövid történeti áttekintést teszek a klasszikustól egészen a modern leadership elméletig. Az empirikus kutatás eszközeként, az általam összeállított időmérleg-naplót használom, amely a napi tevékenységek rögzítésén túl egyéb adatok gyűjtésére is szolgál, mint a résztvevő partnerek, a tevékenységek kimenetele, az adott helyzet vagy probléma lezárásának mértéke, illetve a vezetői döntés szükségessége.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkaerő-piaci reintegráció lehetőségei és nehezségeiGábor, Dorottya; Engler, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a kisgyermekes munkavállalók reintegrációs folyamatát vizsgáltam, olyan kérdésekre keresve a választ, mint milyen kihívások, nehézségek merültek fel a visszatérés folyamán, miként támogathatja a női foglalkoztatottjait a humánerőforrás- menedzsment a munkavégzés és a karrier területén, munka-család összeegyeztetését befolyásoló faktorokat. Az empirikus kutatás során félig strukturált egyéni interjúkat készítettem, 13 interjúalany megkeresésével. A megkérdezett személyek interjúalanyok már visszatértek a munka világába, emellett kisgyermeket nevelnek. A kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy nem minden női munkavállaló él meg reintegrációs nehézséget. Ez nagyban függ attól, hogy az illető milyen szektorban dolgozik, milyen végzettséggel rendelkezik, milyen munkakörben dolgozik. A munka és a család összeegyeztetését tekintve, a legproblematikusabb terület a gyermekelhelyezés, illetve a gyermekbetegség miatt történő távolmaradás. Szintén fontos eredmény, hogy a humánerőforrás menedzsment jellemzően több támogatási eszközzel él mind a munkavégzés során, mind a karrier fejlődés szempontjából. Ilyen támogatási eszközök például az atipikus foglalkoztatás, továbbképzések.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A humán erőforrás menedzsment által kiképzett munkaerő cégen belüli fejlődéseKrizsán, Kitti; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom elkészítésében a legnagyobb hangsúlyt a munkavállalók cégen belüli fejlődésére, motivációjára helyeztem. Az elméleti munkám során, lehetőségem nyílt feltérképezni a munkavállalók különböző társadalmi kategóriákba való besorolását a munkaerőpiacon. Ilyen például a nők helyzete a munkaerőpiacon, a fiatal pályakezdők helyzete, az idősödő korosztály helyzete, valamint a férfiak helyzete a munkaerőpiacon. Lehetőségem nyílt betekintést nyerni a karrierlehetőségek területére a nagyvállalatok szempontjából, megismerni az embert, mint a cégek legértékesebb erőforrását valamint a képzési, fejlődési lehetőségeket az általam választott cég keretein belül. Kutatásom során szerettem volna megismerni a cég lehetőségeit a munkavállalók szemszögéből, valamint a motivációt a fejlődés útján, a karrierlehetőségeket illetve a HR szakemberek által nyújtott lehetőségek módját. Kutatásom során sikerült megismernem a cég működési kereteit, az interjúalanyok sajátos tapasztalatait, valamint a felnőttkori tanulás folyamatait a vállalaton belül.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hallássérültek helyzete a felnőttoktatás- és képzés, valamint a munkaerő-piac szempontjából MagyarországonMolnár, Melitta Nelli; Dr. Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatásom központi témája a hallássérülés, mint a fogyatékosságok egyik ismert típusa köré épül, emellett pedig azokra a személyekre, akik érintettek a témában, ebben az esetben a siketekre és a nagyothallókra. Sokan feltételezik azt, hogy egy fogyatékossággal élő személy igyekszik a háttérben élni mindennapjait ebben az alapvetően hallás vezérelte világban, azonban ezt a tévhitet igyekszem ezúttal még inkább megcáfolni. A kutatásom során a célom az volt, hogy feltárjam az érintettek véleményét, tapasztalatait és javaslatait a felnőttkori tanulás, valamint a munkaerő-piac kapcsán. A dolgozatom során mindemellett kitérek a hallássérülés általános tudnivalóira, illetve a felnőttkori tanulás és munkaerő-piac hallássérültekre vonatkozó szegmenseire és lehetőségeire. A célcsoportom minden, Magyarországon jogilag felnőtt korú személyt felölel, aki hallássérültként éli mindennapjait, őket pedig a két legfőbb egyesület, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) és a Magyar Cochleáris Implantáltak Egyesülete (MACIE) révén igyekeztem minél nagyobb számban felkeresni. A célom eléréséhez a kvantitatív, tehát kérdőíves megoldást választottam, melyet az előbb említett egyesületek, illetve számos más egyéb érintett intézmény/személy részére elektronikus formában juttattam el. A kutatásom hipotézise egyfelől az, hogy a hallássérültek fiatalkori motiválatlanságuk vagy információhiányuk okán nem vennének részt felnőttoktatásban- és/vagy képzésben, másfelől pedig, hogy az érintettekkel szemben legtöbb esetben előítéletek születnek a munkahelyükön függetlenül attól, hogy fizikai vagy szellemi munkát végeznek. A kapott adatok alapján míg az előbbi hipotézisem nagyobb részben megcáfolásra, úgy az utóbbi megerősítésére került.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Munkahelyi egészségfejlesztésTóth, Petra; Márkus, Edina; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja megvizsgálni, hogy milyen lehetőséget nyújtanak a munkáltatók Magyarországon a munkavállalók számára, amelyek csökkenthetik a munkahelyi stressz mértékét. A szakdolgozatomban azt elemeztem, hogy milyen tréning és képzés alapú, illetve milyen nem tréning és képzés alapú lehetőségek állnak a munkavállalók rendelkezésére a munkahelyi egészségfejlesztés tekintetében. Ehhez ismertettem a mentálhigiéné fogalmát, kiemeltem az egészségfejlesztés és a stresszorok fogalmát, különös tekintettel a munkahelyi stresszorok típusaira. Ismertettem a kiégés, illetve a prevenció és intervenció fogalmát, a pontos értelmezés érdekében. A fogalmi hátteren kívül a hazai és nemzetközi szakirodalom meghatározó szempontjainak áttekintését is fontosnak tartottam. Ezután saját kutatásom folyamatát és eredményeit mutattam be. Ennek középpontjában az állt, hogy mennyire jellemző, hogy Magyarországon a munkáltatók biztosítanak stresszkezelési módszereket a munkavállalóknak, és ha igen, akkor ezek mennyire hatékonyak – hosszú- és rövidtávon egyaránt. A kérdőívet online formában töltötték ki, összesen 137 személy. A kutatás célja az volt, hogy választ kapjak a kutatási kérdéseimre, amelyek az alábbiak voltak. Vizsgáltam, hogy milyen lehetőségeket nyújtanak a munkahelyek a dolgozóknak az egészségük fejlesztésére és a stresszintjük csökkentésére. Továbbá, hogy milyen típusú képzések a leghatékonyabbak a dolgozók stresszkezelési képességeinek javítására, és ezek közül melyek azok, amelyek hosszútávon fejtik ki hatásukat, és melyek azok, amelyek pillanatnyi felszabadulást nyújtanak. Egyértelművé vált számomra, hogy a munkáltatók nem nyújtanak kellő mennyiségű lehetőséget a munkavállalóknak a tréning és képzés alapú stresszkezelésre, azonban a válaszadók nagyobb részének biztosít a munkahelye nem tréning és képzés alapú mentálhigiénés módszereket. A kérdőív elemzése során azt tapasztaltam, hogy a munkahelyi stressz kezelésére a csapatépítő tréning bizonyul a leghatékonyabbnak, illetve ez a munkahelyek által leggyakrabban biztosított módszer. Hosszútávon a kommunikációs tréning bizonyult a leghasznosabbnak, rövidtávon pedig a konfliktuskezelő tréning, amelynek lehetséges okait a kutatás eredményeinek értékelése során kifejtek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kulturális reformkor?Forgó, Emese; Herczegh, Judit Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA világ rengeteget változott a 20. század második fele óta, de különösképpen az ezredforduló után. Megjelent az internet és a technológia forradalma és nem volt olyan területe az életnek, amit ne érintett volna a digitalizáció. Ez alól természetesen a mindennapi élet és a kultúra sem volt kivétel, hiszen az az összes intézményével és működési elvével együtt érintett volt a témában. Az elmúlt 10 évben megjelent a médiának egy teljesen új fajtája: a tartalomgyártók. Majd ezt követően hamarosan megjelentek a véleményvezérek, az influenszerek is, akik sok esetben maguk a tartalomgyártók voltak korábban. Az a fajta befolyás és példaérték pedig, amit korábban a színészek, zenészek és a televíziós szereplők kaptak, átvándorolni látszik az online térbe, a tartalomgyártók irányába. Teljesen új és elkülöníthető csoportosulásokká, szubkultúrákká váltak a tartalomgyártók követőtáborai. Ezzel párhuzamosan pedig egyre nagyobb számban jelentek meg a szabadidejükben videójátékokkal játszó egyének, vagyis a gamerek. A kettő csoport között (gamerek és követők) észrevételeim szerint sokszor van átfedés is. De pontosan mit is mondhatunk manapság kultúrának? Hogyan alakult át a kulturális intézményrendszer a 4. ipari forradalom óta? Kik manapság a véleményvezérek? Hogyan és mikor jelentek meg a tartalomgyártók és influenszerek? Hogyan alakították át az eddig megszokott struktúrákat? Na és milyen típusú-mértékű befolyással rendelkeznek? Mindezen kérdésekre keressük a választ. A végén pedig remélhetőleg sikerül egy átfogó képet alkotnunk a változások irányáról és mértékéről.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A karrier fontossága az életút folyamánHimer, Boglárka Eleonóra; Márkus, Edina Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom központi témája az egyén és a karrier kapcsolata. Célom feltárni, hogy a mai világban az embereknek milyen a hozzáállásuk a karrierhez és az életükben milyen szerepet tölt be a karrier. A vizsgált probléma, a megfogalmazott kutatási kérdéseimhez kapcsolódó elméleti szakirodalom feltárása után empirikus vizsgálatot végeztem a kérdések megválaszolására. A dolgozat fókuszában a 18 és 65 év közötti személyek állnak, akik között felmérem, hogy mik a tapasztalataik a pályakezdéssel kapcsolatban, a környezet mennyire befolyásolja a karrierjüket, milyen karrierutakat jártak be és milyen fontos számukra a karrier az életben. A kutatáshoz 3 hipotézist fogalmaztam meg, a három feltett hipotézisem közül 2 beigazolódott és 1 részben igazolódott be. A kutatás folyamán feltártam a pályakezdés problémáit, választ kaptam arra, hogy az egyének karrierjét mennyire befolyásolja a környezet. Ezen felül megvizsgáltam a különböző karrierutakat, valamint, hogy a karrier az egyének számára inkább létfenntartás vagy önmegvalósítás és az mennyire fontos az életükben. Az eredmény minden kutatási kérdésben tisztán mérhető volt és a válaszok mentén átfogó képet kaptam az egyének hozzáállásáról a karrierhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Iránytű a felnőttoktatásbanSzéles, Nóra; Fintor, Gábor János; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban szó esik a pályatanácsadás történeti előzményeiről, a pályaorientáció fogalmának kialakulásáról, majd ennek folytatásaként a Nemzeti alaptanterv megjelenéséről és hatásáról napjainkig. Ezután a témát körül ölelő fogalmakat járom körül, majd rátérek a pályaválasztás elméleteire is. Ezt követően kettő korábbi hazai kutatást és az NFSZ statisztikáit mutatom be, végül pedig rátérek empirikus kutatásom bemutatására, következtetéseire és összefoglalására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Edzőképzés helyzete MagyarországonBerza, Fanni; Márkus , Edina; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban az edzőképzés helyzetét mutatom be, azon belül is a röplabda szakedzőképzés jelenét és múltját. Maga a hivatás fejlesztése és eredményes képviselete fontos szerepet kapott az ország sportkultúrájának megalakulásában, ezért a kezdetektől törekedtek a megfelelő tudásátadásra. Ami leginkább megjelenik a dolgozatban, mind az elméleti, mind a kutatási részben, az a továbbképzés és fejlesztés kérdése. A vizsgált kérdéseim többnyire arra fókuszálnak, hogy a kezdetleges viszonyok és az évek alatt leküzdött akadályok megoldására létrehozott intézkedések milyen mértékben jelennek meg a mai képzésekben. A röplabda edzőképzésre rátérve, szintén az alapoktól kezdtem a kutatásomat. A történeti áttekintés elengedhetetlen volt abból a szempontból, hogy miként is alakult ki hazánkban a röplabda-sport iránti elköteleződés, és az, hogy hogyan indult el a szakemberek képzése Magyarországon.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztési lehetőségei, előrehaladásuk mutató a szakképzésbenPálné Csapó, Mónika; Kovács , Karolina Eszter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témájául a különleges bánásmódot igénylő tanulók fejlesztési lehetőségeinek bemutatását, valamint előrehaladásuk mutatóinak vizsgálatát választottam az új típusú szakképzési rendszerben. A mai oktatási rendszer egyik leghangsúlyosabb alapelve az egyéni bánásmód biztosítása a tanulók számára. Különösen igaz ez a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókra. A téma időszerűségét és fontosságát igazolja, hogy ezeknek a tanulóknak a száma növekvő tendenciát mutat a középiskolákban is, különös tekintettel a szakképzésre. 2020-tól az új szakképzési törvény bevezetésével alapvető változások következtek be a magyar szakképzési rendszerben, mert ekkortól vezették be a munkaerőpiaci igényekhez igazodó, a gyakorlati szemléletet erősítő duális képzési rendszert, amelyben a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak is helyt kell állniuk. Szakdolgozatom célja annak a vizsgálata és felderítése volt, hogy milyen a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók helyzete, az ő támogatásuknak a lehetősége a középiskolában-elsősorban a technikumban és a szakképző iskolában- a 2020-ban bevezetett új szakképzési rendszerben. Arra kerestem a választ, hogy milyen módszerek és alternatívák állnak az oktatók rendelkezésére a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztésére, az egyéni bánásmód érvényesítésére. Arról kívántam képet adni, hogy mennyire képesek ezek a tanulók megfelelni a középiskolai követelményeknek, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a tanulmányaik során, és hogy mennyire sikeres a tanulmányi előmenetelük? Képesek-e a pedagógiai kedvezményeik figyelembevétele mellett eljutni az érettségig vagy a szakmai vizsgáig, és mennyire tudják sikeresen teljesíteni azt? Kutatásomat a saját intézményemben végeztem a kollégák közötti kérdőíves felmérés, valamint a dokumentumelemzés és a statisztikai forráselemzés segítségével. Kutatásom legfontosabb következtetése az lett, hogy a sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók sikeres életpályához segítése a szakképzési rendszer egyik nagy kihívása, és ehhez olyan holisztikus, átfogó szemléletmódra, tanulási-tanítási keretre van szükség, amely mindvégig az egyéni szükségletek és a szakmai elvárások összehangolásán és a folyamatban résztvevő valamennyi szereplő kölcsönös együttműködésén és elhivatottságán alapszik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanulmányi és a nem tanulmányi eredményesség összefüggése a családon belüli konfliktusokkalMotel, Petra Blanka; Ceglédi, Tímea; DE--Bölcsészettudományi KarA nevelés során elválaszthatatlan egymástól a család és az iskola. Nem véletlenül nevezik a családot az elsődleges szocializációs közegnek, az iskolát pedig a másodiknak. A gyermekek tanulmányi sikerességéhez és céljaiknak elősegítéséhez nélkülözhetetlen e két terület együttműködése (Kozma, 2001; Pusztai, 2015). A családban azonban vannak olyan élethelyzetek, amelyek megnehezítik a gyermekek boldogulását a tanulmányaik során. Ilyen akadályozó tényezők többek között a családi konfliktusok sokasága (Bander, és mtsai., 2015). A konfliktusokat csoportosíthatjuk a részvevők szerint, így beszélhetünk szülők közötti, testvérek közötti és szülő-gyermek közötti konfliktusokról (Pilinszki, Szabó, & Héra, 2015). Az iskolai eredményesség kapcsán pedig nemcsak a tanulmányi eredményesség mutatóit érdemes megvizsgálnunk, hanem ugyanekkora figyelmet kell fordítanunk a nem tanulmányi eredményesség mutatóira is. Utóbbi kategóriába tartozik: a képzésekre szánt időtartam, az iskolához fűződő viszony, a versenyeken való részvétel, illetve a továbbtanulási tervek (Pusztai, 2008). Kutatásunkban a családon belüli konfliktusok hatását vizsgáltuk a tanulmányi és nem tanulmányi eredményességre vonatkozóan. A Családon Belüli Konfliktusok és Eredményesség Kutatás 2023-2024 telén zajlott le. Online, önkitöltős kérőíveket alkalmaztunk és a felsőoktatási intézmények hallgatóit céloztuk meg. A kérdőívünk megosztása után, a továbbításoknak köszönhetően hólabda mintavétellel dolgozhattunk (N=101). Az eredményeink feldolgozásához az SPSS statisztikai programot használtuk. Eredményeink alapján a tanulmányi eredményességre egyik családon belüli konfliktustípus sem gyakorol jelentős hatást. A nem tanulmányi eredményességi mutatók esetében, már árnyaltabb képet kaptunk. A testvérkonfliktusok vizsgálata során található a leglazább kapcsolat. A szülők közötti és a szülő-gyermek konfliktusok esetében viszont vannak olyan nem tanulmányi eredményességi mutatók, amelyeket a konfliktusok gyakorisága képes befolyásolni, mint pl.: a jövőbeni tervek vagy a versenyeken való részvétel. A legerősebb reakciót talán a szülő-gyermek konfliktusok váltják ki, de ez nem minden mutató esetében érzékelhető markánsan.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Muzeális intézmények modernizációjaHamza, Boglárka Katalin; Herczegh, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarKözösségszervezőként kiemelten fontos számomra, a magyar kultúra megőrzése és továbbadása generációkon átívelve. Ennek egyik legfontosabb színtere a múzeumok világa, amelyek őrzik és továbbadják a történelmet és a hagyományokat. Napjainkban megfigyelhető egy modernizációs átalakulás a világban, mely a múzeumokat is érinti. Az elmúlt években volt szerencsém számos múzeumi látogatásra és megfigyeltem, hogy eltérők az alkalmazott modernizációs lehetőséget, ennek a háttere felkeltette az érdeklődésem. Egyetemi tanulmányaim alatt tanulhattam a muzeális intézmények működéséről, jogi hátteréről, ezáltal még jobban nőtt az érdeklődésem a téma iránt. Kutatásom célja a hazai múzeumok történelmének megismerése és ismertetése, a modernizációs törekvések terjedése, a múzeumpedagógia alapjainak feltérképezése és ezek hatása a látogatói arányokra és az interneten fellelhető social média platformokra terjed ki. Fontosnak vélem, hogy a társadalom ismerje a múzeumok által nyújtott szolgáltatásokat legyen az modern vagy elavultabb és ezen belül szeretném, ha jobban megbecsülnék a kultúra és a muzeális intézmények területén dolgozó szakembereket, hiszen fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy minél különlegesebb élményben részesítsék társadalmunkat a magyar hagyományokat megőrizve.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kulturális alapú gazdaságfejlesztés HajdúszoboszlónZagyva , Luca; Herczegh , Judit Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja, hogy a világjárvány utáni felemelkedőben lévő turisztikai és kulturális helyzetet bemutassam specifikusan egy adott témára vonatkozón. Ezt leszűkítve, Hajdúszoboszló kulturális alapú gazdaságfejlesztésének helyzetére. A gazdaságfejlesztésen belül többek között a kultúra és turizmus viszonyát szeretném kifejteni úgy, hogy bemutatom milyen hatást gyakorol a kultúrára a turizmus, valamint a kultúra a turizmusra. Illetve fontos tényezőként a gazdasági befolyást is megvizsgálva. Emellett a kulturális turizmus meglétét és fontosságát, valamint a gyógyturizmus jellemzőit fejtem ki a kutatás során. Ezek mentén haladva a fő kutatási problémáim, hogy Hajdúszoboszlón a kulturális alapú gazdaságfejlesztés, mint közművelődési alapszolgáltatások egyike, milyen mértékben kerül kihasználásra, illetve a kultúra és a turizmus mennyire tud összhangban egymás mellett érvényesülni a mindennapokban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hajdúböszörmény kulturális intézményi hálózata, fókuszban a civil szervezetekkelSzarvas-Szabó , Katalin; Juhász, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarHajdúböszörményben meghatározóak a civil szervezetek, kulturális területen több is működik belőlük. A hagyományok őrzésében és az értékteremtésben fontos a szerepük. A városi kulturális hálózatban szerepüket a tevékenységük által mutatom be. Először a civil szféra jogi és fogalmi meghatározását határoltam be. Majd környékbeli városok, így Hajdúnánás és Debrecen kulturális civil szervezetire vonatkozó elemzéseket ismertetek. Bemutatom a hajdúböszörményi kulturális civil szervezeteket, az önkormányzat feladatvállalását. SWOT analízis segítségével pontosítom a kulturális célú civil szervezetek jellemzését. Az összegzésben alátámasztom, hogy jelentőségük meghatározó a város kulturális életében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A népzene iránti érdeklődés fenntarthatóságának színterei a modern kultúrában.Nagy, Viktória Kíra; Herczegh, Judit Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a népzene színtereit kutatja, melyből kiderül melyik színtér segíti elő legjobban a népzene fenntarthatóságát. A népzene évszázadok óta része az életünknek, azonban manapság egyre inkább kezd ködbe veszni. A magyar kultúra egy alappillére, amely segíti a múltba való visszatekintést, és az identitástudat erősítését, fejlesztését. Fontos, hogy milyen szerepet tölt be az életünkben, hiszen ad egy kulturális intelligenciát, egy olyan tudást, amit a hagyományőrzésben kamatoztatni tudunk majd.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A középiskolás diákok érzelmi intelligenciájának szerepe a reziliencia és tanulmányi eredmények kialakulásábanKis, Virág; Kovács, Karolina Eszter; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban ismertetem az érzelmi intelligencia és a kevert érzelmi intelligencia modellek elméleti hátterét. A legismertebb modelleket röviden bemutatom. A Bar-On érzelmi intelligencia elméletet és tesztet részletesen ismertetem, mert ez képezte kutatásom egyik fő komponensét. Kitérek az érzelmi intelligencia mérésének problematikájára, melyet a teljesítménytesztek és az önbeszámolós tesztek különbségei és ezen tesztek sokszínűségére okoz. Részletezem az érzelmi intelligencia, az emocionális és szociális kompetenciák mérésének kritikáit. Kutatásomat középiskolás diákok körében végeztem, ahol vizsgáltam, hogy a tanulók érzelmi intelligenciája, rezilienciájuk mértéke (mennyire képes visszatérni a személy az eredeti, normál állapotába egy őt ért stresszhelyzetet követően) és tanulmányi eredményük között található-e pozitív kölcsönhatás. A kitöltött tesztek elemzése és értékelése után a következő eredményeket kaptam: A magasabb érzelmi intelligencia szinthez és magasabb reziliencia szinthez jobb tanulmányi eredmény társul. A technikumi képzésben tanuló diákok magasabb reziliencia szinttel és érzelmi intelligenciával rendelkeznek, mint a szakképző osztályokba és a kétéves érettségire felkészítő osztályokba járók. Az anya és az apa iskolázottsága pozitívan befolyásolja gyermekeik érzelmi intelligencia szintjét, magasabb végzettségű szülők gyermekei magasabb EQ-val rendelkeznek. A reziliencia teszten elért pontszámok nem mutattak pozitív korrelációt a stresszmenedzsment skálán kapott értékekkel egyik képzéstípus esetén sem, viszont közepes erősségű kapcsolat mutatható ki a diákok reziliencia szintje és az alkalmazkodásuk mértéke között. Végezetül ismertetem a potenciális korlátozásokat, melyek befolyásolhatják a kutatás eredményét: a vizsgálatok csak összefüggéseket mutatnak ki, nem ok-okozati kapcsolatokat, a személyiségjegyek, szociális háttér, iskolai környezet és a társadalmi kívánhatóság hatása formálhatja a kapott eredményeket.