Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Neveléstudományok Intézet 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1490)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Freinet-pedagógia ezredforduló utáni népszerűségének vizsgálataPeres, István Péter; Ceglédi, Tímea; Vincze, Tamás András; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a Freinet-pedagógia népszerűségét vizsgáltam az ezredforduló után. Ezt a témában íródott hazai és külföldi záródolgozatok alapján végeztem. Abból a közismert tényből indultam ki, miszerint a reformpedagógiák, azon belül is a Freinet pedagógia iránt való érdeklődés manapság stagnál vagy éppen csökken az 1990-es évek nagy felfutásához képest. Ennek igazolására vagy cáfolására a hazai terület mellett francia és német egyetemek könyvtáraiban kerestem a témában íródott záródolgozatokat (ide tartoznak az alap- vagy mesterképzésen született szakdolgozatok, valamint a doktori disszertációk is, továbbá a bolognai rendszer bevezetése előtt készült hazai szakdolgozatok). Azért esett erre a választás, mert a záródolgozatok száma utalhat a téma iránti érdeklődés intenzitására. Az ezredfordulónál meghúzott határ a közelmúlt vizsgálata miatt volt fontos. A hazai aspektus egyértelmű, a francia terület az eredet miatt, a német terület pedig az oktatási rendszer reformpedagógiák iránti nyitottsága miatt került be a mintába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A tanulás „árnyékos” oldalaKakuk, Boglárka; Dabney-Fekete, Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarNapjaink globalizált oktatási környezetében az iskolarendszerek működését egyre erőteljesebben befolyásolják a versenyképességi és továbbtanulási elvárások, amelyek a tanulói teljesítmény maximalizálását helyezik előtérbe (Mori és Baker, 2010; Yung és Yuan, 2018). E folyamat egyik markáns jelensége az árnyékoktatás, amely – az egyetemesen elfogadott definíció alapján – a formális iskolarendszert kiegészítő, piaci alapon működő oktatási forma (Gordon Győri, 2006; Zhang és Bray, 2020; Hegedüs és Csépes, 2025). Kutatásunk a magyar és japán iskolakultúrasajátosságainak, valamint az árnyékoktatás hasznosságának és gyakoriságának az összehasonlítása céljából jött létre. A kutatásunkban feltártuk, hogy (1) miben különbözik, illetve hasonlít a magyar és japán iskolakultúra középiskolai szinten; (2) hogyan alakul a magyar és a japán hallgatók árnyékoktatásban való részvétele és annak megítélt hatása a tanulmányi teljesítményükre; (3) illetve, hogy a magyar és japán hallgatók visszaemlékezéseik alapján milyen hatással volt az iskolakultúraa motivációjukra az oktatás iránt. Empirikus vizsgálatunk kvalitatív módszerrel zajlott. Életvilág-interjúkat készítettünk a Debreceni Egyetem (University of Debrecen) hallgatói (N = 20; japán = 10; magyar =10) körében hólabda és kényelmi mintavételi eljárással. Az interjúk feldolgozása tematikus kódolással és összehasonlító elemzéssel történt, amelyet OECD-, MEXT-, és KSH-adatok másodelemzésével és szakirodalmi áttekintéssel egészítettünk ki. Eredményeink szerint Japánban az árnyékoktatás intézményesült, strukturált és széles körben elfogadott formában van jelen, míg Magyarországon inkább informálisabb, egyéni döntések mentén szerveződik. A magyar résztvevők körében a jelenség terminológiai tisztázatlansága is megfigyelhető. Mindkét csoportban az árnyékoktatásban részt vevők tanulmányi teljesítményük javulását hangsúlyozták. Mindkét mintában az iskolaiethosz nagyban befolyásolja a diákok motivációját. A vizsgálat nem reprezentatív, ugyanakkor hozzájárul az árnyékoktatás kulturális beágyazottságának értelmezéséhez, valamint rámutat arra, hogy az iskolai klíma és a kiegészítő oktatás kapcsolata országonként eltérő strukturális mintázatot mutat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az apák és anyák iskolai bevonódása az iskola szerepét is figyelembe véve egy nagymintás regionális kutatás tükrébenCsák, Zsolt; Demeter-Karászi, Zsuzsanna; DE--Bölcsészettudományi KarA szülői bevonódás témája számos aspektusból kutatott a nemzetközi szakirodalomban, és az utóbbi időben, hazánkban is születtek friss kutatások. A szülői – legyen az anya vagy apa – iskolai bevonódás pozitív hatással lehet a gyermek eredményességére. Ennek ellenére az apák és anyák bevonódásának különbségeit viszonylag kevesen helyezték a középpontba. Konkrétan az apák iskolai bevonódásáról Magyarországon rendelkezésre állnak kvalitatív interjús kutatási eredmények, és a nemzetközi eredmények alapján az apák iskolai bevonódása potenciális erőforrást jelent a gyermek számára. Dolgozatunkban az MTA-DE-CSATOKK kutatócsoport szülőkkel végzett kérdőíves vizsgálatának adatbázisán (N=1002) másodelemzését végzünk és megvizsgáljuk az apák és anyák iskolai bevonódása közötti különbségeit, de dolgzatunk további újdonsága az iskolai kezdeményező szerepének vizsgálata is. Regressziós elemzésünk függő változója az iskolai bevonódást mutató itemek mentén készült főkomponens, és a magyarázó változók között kiemelten vizsgáltuk a szülő neme (apa-anya), illetve az iskola szerepét mutató faktorok hatását. Eredményeink szerint – összhangban a fejlett országokban készült kutatási eredményekkel – az apák alacsonyabb iskolai bevonódása figyelhető meg a kontrollváltozók hatásának kiszűrését követően, továbbá az iskola kezdeményező szerepe a szülők iskolai bevonódásának lényegi tényezője volt. A szülők iskolai bevonódását jelentősen növeli, ha az iskola rendszeres, hasznos és jól értelmezhető információkkal látja el a szülőket, ha a formális eseményeken túl, informális eseményeket is rendez, hangsúlyt fektetve a közösségformálásra és a kötetlenebb kapcsolattartásra. Az elemzéseink alapján, Magyarországon érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni a gyermekkel közös iskolai informális eseményekre, mint a farsang vagy sportnapok, melyeken mindkét szülő szívesen vesz részt, valamint biztosítani kellene az iskolai döntésekbe való nagyobb beleszólási lehetőséget a szülőknek, hogy jobb tanár-szülő kapcsolat alakulhasson ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A méhészet, mint környezetpedagógiai elem megmutatkozása a hazai és nemzetközi oktatásbanKiss, Benjámin; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a felnövekvő generációk természettől való elidegenedésének problémáját vizsgálja, fókuszba állítva a méhészet környezetpedagógiai integrációjának lehetőségeit és hazai akadályait. Bár a méhészeti projektek élménypedagógiai szempontból kiemelkedően alkalmasak a tanulók transzverzális kompetenciáinak, mint a kooperáció vagy a felelősségvállalás fejlesztésére, az iskolai megvalósítást a modern „kockázati társadalom” defenzív intézményi kultúrája jelentősen hátráltatja. A jelenség mélyebb megértése érdekében kvalitatív empirikus kutatás történt, melynek során tíz gyakorló pedagógussal lettek felvéve félig strukturált mélyinterjúk, az adatokat pedig a Grounded Theory módszertanával és az ATLAS.ti szoftver hálózati elemzéseivel került feldolgozásra. Az eredmények rávilágítanak, hogy a hazai oktatási rendszerben a méhészet beemelésének elsődleges gátját nem a tárgyi feltételek hiánya, hanem az egészségügyi kockázatoktól (allergia, méhszúrás) való szubjektív félelem és az ebből fakadó túlzott szülői, illetve adminisztratív kontroll jelenti. A dolgozat három markáns pedagógusi attitűdtípust azonosít, és rámutat, hogy a gyermekekben lévő rovarfóbia feloldásának legfontosabb eszköze az oktató személyes, hiteles modellkövető magatartása a mikrokörnyezetben. A kutatás legfőbb gyakorlati hozadéka egy hiánypótló, háromlépcsős implementációs mátrix kidolgozása, amely az adminisztratív transzparencián, a helyi érzékenyítésen és a makrotársadalmi bevonódáson alapul. A szakdolgozat végkövetkeztetése szerint a méhészeti projektek és a valódi tapasztalati tanulás csak a defenzív pedagógiai falak áttörésével, valamint a szülők és külső szakemberek (méhészek) felelősségmegosztásával épülhet be tartósan a jövő iskolájába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Társasjátékok, mint tanulást támogató eszközök 4. osztályosok körébenBraun, Ágnes; Enterszné Kocsi, Zsófia; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás célja annak feltárása volt, hogy a társasjátékok, mint tanulást támogató eszközök hogyan jelennek meg a tanulók tanulási motivációjához, együttműködéséhez és tanulási élményeihez kapcsolódóan. A vizsgálat akciókutatás keretében valósult meg egy 4. osztályos tanulócsoport (N=27) részvételével. A tíz alkalomból álló foglalkozássorozat során különböző típusú társasjátékok kerültek alkalmazásra, köztük kártyajátékok (pl. Sushi Go!, Bandido), kockajátékok (pl. Story Cubes), valamint klasszikus társasjátékok (pl. Dixit, Concept Kids). Az adatgyűjtés többszöri kérdőíves adatfelvétellel történt, amelyet pedagógiai megfigyelések egészítettek ki. Az előzetes adatok alapján a tanulók társasjátékozáshoz való viszonya közepes szintet mutatott, valamint az otthoni társasjátékozás viszonylag ritkán jelent meg. A foglalkozássorozatot követően a válaszokban változás volt megfigyelhető mind a kedveltség, mind a játékgyakoriság tekintetében. A pedagógiai megfigyelések során a közös játékhelyzetekben az együttműködés és a kommunikáció rendszeresen megjelent. Az eredmények alapján elmondható, hogy a társasjátékalapú foglalkozások során a tanulók aktívan vettek részt a tevékenységekben, és a játékhelyzetekhez pozitív élmények kapcsolódtak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy a társasjátékok alkalmazása jól beilleszthető az általános iskolai pedagógiai gyakorlatába.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hajdúböszörmény kulturális élete és rendezvényeiTóth , Bettina; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom Hajdúböszörmény város kulturális életének vizsgálatára irányul. Elsőként a kultúra fogalmát vizsgálom meg különböző szerzők értelmezései alapján, majd a kulturális intézményrendszer történeti gyökereit és fejlődését mutatom be. Ezt követően Hajdúböszörmény város hajdú múltját fejtem ki részletesebben, továbbá kitérek a város kulturális intézményeire, azok szolgáltatásaira és programkínálatára, majd elemzem a város 2025-ös programkínálatát havi bontásban. Az empirikus kutatás keretében a lakosság véleményét és elégedettségét vizsgálom kérdőíves módszerrel. Végezetül a kutatási eredmények alapján javaslatokat fogalmazok meg a város kulturális életének fejlesztésére. A szakdolgozatom célja, hogy egy átfogó képet adjon Hajdúböszörmény kulturális életéről, valamint iránymutatást adjon a döntéshozók és a kulturális szféra szakemberei számára.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szervezeti kommunikáció hatása a munkavállalói motivációra és pályán maradásra egy közművelődési intézménybenKovács, Cintia; Szabóné Tóth, Judit Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a szervezeti és vezetői kommunikáció működését vizsgálom egy közművelődési intézményben, különös tekintettel annak munkavállalói motivációra és pályán maradásra gyakorolt hatására. A témaválasztásomat a humánerőforrás-menedzsment iránti érdeklődésem, valamint a közművelődési szektor sajátos működésének megismerése indokolta. A vizsgálat során arra kerestem a választ, hogy a kommunikáció különböző formái miként járulnak hozzá a szervezeti működés hatékonyságához, illetve milyen szerepet töltenek be a munkavállalók elköteleződésének alakulásában. A kutatás kvalitatív módszertanra épül, amelynek keretében félig strukturált interjúkat készítettem az intézmény munkatársaival. Az elemzés során a vezetői kommunikáció jellemzőit, a belső kommunikáció formáit és csatornáit, valamint a kapcsolati kommunikáció szerepét vizsgáltam. A módszertan lehetővé tette a résztvevők egyéni tapasztalatainak és véleményének mélyebb feltárását, ezáltal átfogóbb képet nyújtva a szervezeti folyamatokról. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bizalomra épülő, támogató és rugalmas vezetői kommunikáció jelentős mértékben hozzájárul a munkavállalói motiváció és elégedettség alakulásához. A többcsatornás belső kommunikáció biztosítja az információk hatékony áramlását, míg a pozitív munkatársi kapcsolatok erősítik az együttműködést és a szervezeti kohéziót. A vizsgálat rámutatott arra is, hogy a munkavállalók számára kiemelt jelentőséggel bír a bizalmi légkör, az önálló munkavégzés lehetősége, valamint a támogató szervezeti kultúra jelenléte. A kommunikáció a pályán maradás szempontjából közvetett szerepet tölt be, elsősorban a kedvező munkahelyi légkör kialakításán keresztül. A pályán maradást inkább belső motivációs tényezők, különösen a hivatástudat és a szakma iránti elkötelezettség határozzák meg, azonban a megfelelő kommunikációs környezet hozzájárul ezek fenntartásához. Összességében a kutatás rámutat arra, hogy a szervezeti kommunikáció tudatos fejlesztése a humánerőforrás-menedzsment egyik fontos eszköze lehet a munkavállalók motivációjának és megtartásának támogatásában, különösen a közművelődési szektor sajátos működési feltételei között.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az időskori tanulás és foglalkoztatás szerepe az aktív időskor megvalósulásában Napkor településenKéninger, Vivien; Herczegh, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat az időskori tanulás jelenségét vizsgálja a gerontagógia szemléleti keretében, különös tekintettel az aktív idősödés támogatására. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy az idősek miként viszonyulnak a tanuláshoz életük későbbi szakaszában, milyen motivációk ösztönzik őket az ismeretszerzésre, illetve, hogy milyen szerepet tölt be a tanulás a mindennapi jóllétük fenntartásában. Emellett a vizsgálat kiterjedt az idősekkel foglalkozó szakemberek nézőpontjára is. A kutatás empirikus részét kvalitatív módszertanra építve végeztem. Ennek keretében fókuszcsoportos interjút készítettem a napkori Idősek Nappali Klubjának résztvevőivel, valamint félig strukturált interjúkat a klub dolgozóival. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az időskori tanulás elsősorban nem formális keretek között valósul meg, hanem közösségi, élményalapú és informális tevékenységek formájában jelenik meg. A résztvevők számára a tanulás kiemelten fontos szerepet játszik a mentális aktivitás fenntartásában, a társas kapcsolatok erősítésében, valamint a mindennapok strukturálásában. A vizsgált intézményben különösen jelentős szerepet töltenek be az olyan programok, mint a rendszeresen megrendezett agytorna foglalkozások, illetve az egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások, amelyek a kognitív és fizikai jóllét fenntartását egyaránt támogatják. A dolgozói interjúk alapján megállapítható, hogy a szakemberek tevékenysége – gyakran implicit módon – szorosan illeszkedik a gerontagógia alapelveihez. A tanulás szervezése során kiemelt szerepet kap az aktivitás fenntartása, az egyéni különbségek figyelembevétele, valamint a közösségi élmények biztosítása. Ugyanakkor a kutatás feltárta azokat a kihívásokat is, amelyek a mindennapi gyakorlatban jelentkeznek, mint például a résztvevők heterogenitása, az egészségi állapotból fakadó korlátok, illetve a motiváció hosszú távú fenntartása. A vizsgálat rámutatott továbbá a nemi aránytalanság problémájára is, különösen a férfiak alacsony részvételére, amely újabb fejlesztési irányokat jelöl ki a jövőbeni programok tervezése során.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felsőoktatási szakképzés kereslet-kínálat aspektusaiKocsis, Evelin; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat központi témája a felsőoktatási szakképzés, különös tekintettel a munkaerőpiaci keresletére és szerepére. A kutatáscélja annak feltárása volt, hogy a felsőoktatási szakképzés végzettség a jövőben milyen lehetőségeket kínál az elhelyezkedésre. A vizsgálat központi kérdései arra irányultak, hogy a végzettek mennyire tudnak elhelyezkedni, a képzési kínálat mennyiben felel meg a munkaerőpiaci igényeknek, valamint a végzettség típusának fontosságának kérdését is elemeztem. Az elméleti részben a pályaválasztás folyamatát az alapoktól vizsgálom, kitérve a motivációkra és a döntést befolyásoló tényezőkre, egészen az általános iskolától kezdődően. A dolgozatban egy rövid nemzetközi kitekintésben bemutatom más országokban miként is állnak a pályaválasztás kérdéséhez. Ezt követően ismertetem a felsőoktatási szakképzés történetét, teljes kialakulását, majd a végzettek munkaerőpiacon való érvényesülését vizsgálom. Végül, pedig visszatérve a fiatalabb korosztályra, akik még pályaválasztás előtt állnak, egy kutatást mutatok be, hogy egy külföldi csereprogram milyen hatással lehet a pályaválasztásukra, személyiségváltozásukra. Az empirikus kutatás során félig strukturált interjúkat készítettem négy felsőoktatási szakképzésben végzett személyekkel, két munkaerő közvetítésben dolgozó szakemberrel, valamint egy intézményi személlyel. Az eredmények alapján a felsőoktatási szakképzés valós és hasznos lehetőségeket kínál a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez, ugyanakkor még lehetne fejleszteni: a képzési kínálatot lehetne bővíteni, akár csak új kurzusokat bevezetni. A vizsgálat rámutat, hogy a felsőoktatási szakképzés fontos szerepet tölthet be a pályaválasztás előtt állók számára, különösen azok számára, akik egy alternatív megoldást keresnek a felsőoktatásba kerüléshez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A munkahelyi kiégés és a humánfejlesztés kapcsolata: Milyen szerepe van a képzéseknek és a fejlesztő programoknak?Lövei, Korina Léna; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarA kutatás a munkahelyi kiégés és a humánfejlesztési eszközök kapcsolatát vizsgálja, arra keresve a választ, hogy miként járulnak hozzá a szervezetek által alkalmazott képzések és fejlesztő programok a burnout megelőzéséhez és kezeléséhez. Az elméleti háttérben a kiégés fogalmát, tüneteit és fázisait mutatom be, különös tekintettel a Maslach-féle háromdimenziós modellre, valamint a jelenséget befolyásoló egyéni és szervezeti tényezőkre. Az empirikus kutatás a humánfejlesztésben jártas szakemberek és multinacionális környezetben dolgozó munkavállalók tapasztalataira összpontosított. A vizsgálat kvalitatív módszertanra, félig strukturált interjúkra épült, amelyek betekintést nyújtottak a stratégiai HR-döntések és a mindennapi operatív valóság közötti összefüggésekbe. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a különböző fejlesztő eszközök, úgymint a tréningek, coaching és mentoring, tényleges hatékonyságát a munkavállalói jóllét támogatásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Kulturális finanszírozás a hungarikum pályázatok tükrébenLégrádi , Zsombor László; Gyányi , István; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a kulturális finanszírozás rendszerét vizsgálja a közművelődés területén, kiemelten a hazai pályázati forrásokra és a Hungarikum pályázatok szerepére. A téma aktualitását az adja, hogy a kulturális intézmények és civil szervezetek működése egyre inkább függ a pályázati támogatásoktól. A kutatás célja feltárni, hogy a pályázati források miként épülnek be a szervezetek működésébe, és hogyan hatnak szakmai tevékenységükre, programkínálatukra és stratégiájukra. Emellett vizsgálja a Hungarikum pályázatok szerepét a nemzeti értékek megőrzésében és a közösségi identitás erősítésében. Az elméleti rész bemutatja a kulturális finanszírozás típusait, a pályázati rendszerek működését és a főbb hazai támogatási programokat, külön hangsúlyt fektetve a Hungarikum pályázatokra. Az empirikus kutatás kérdőíves módszerrel, 101 szervezet részvételével készült. Az eredmények szerint a pályázati források különösen a civil szervezetek esetében meghatározóak, míg az intézmények stabilabb finanszírozással rendelkeznek. A Hungarikum pályázatok megítélése alapvetően pozitív, ugyanakkor jelentős kihívást jelentenek az adminisztratív terhek, a korlátozott források és a bonyolult pályázati folyamatok.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Informális tanulás a munkahelyeken: a generációk közötti tudásmegosztás lehetőségei és kihívásai Magyarországon, válogatott szempontok andragógiai megközelítésbenMadarász, Rebeka; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a generációk közötti tudásmegosztás és a munkahelyi informális tanulás jelentőségét vizsgálja. A kutatás kvalitatív módszert alkalmazott, mely során hat különböző területen, de egy szervezeten belül dolgozó munkavállalókat interjúvoltam meg, hogy átfogó képet kapjak a szervezeti és a munkahelyi tanulásról, az informális tanulásról és a generációk közötti tudásmegosztásról és annak jellemzőiről, majd ezeket andragógiai szempontból elemeztem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Pályakezdő nők helyzete a munkaerőpiaconKövér, Vivien; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarA pályakezdő nők munkaerőpiaci érvényesülését számos társadalmi és munkahelyi tényező befolyásolja. Szakdolgozatomban a pályakezdő nők munkaerőpiaci helyzetét vizsgáltam, különös tekintettel az elhelyezkedés során tapasztalt nehézségekre, az egyenlőtlenségekre és a nemi alapú hátrányos megkülönböztetésre. Az empirikus vizsgálat online kérdőíves adatfelvétellel készült, amelyben 105 fő, 18-29 év közötti nő vett részt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Munka- magánélet egyensúly középiskolai pedagógusok körébenBumbera, Lili; Szabóné Tóth , Judit Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat célja a pedagógusok munka- magánélet egyensúlyának vizsgálata, különös tekintettel a túlterheltség, a kiégés és a digitalizáció hatásaira fókuszálva. A kutatás vegyes módszertant tartalmaz, egyrészt kérdőíves felmérés keretében 112 pedagógus véleményét elemeztem, másrészt 5 fővel félig strukturált mélyinterjúkat készítettem, melyek lehetőséget biztosítottak a személyes tapasztalatok mélyebb feltárására. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a pedagógusok jelentős része túlterheltnek érzi magát, amely nemcsak a magas óraszámokból, hanem az adminisztratív feladatokból, a felkészülésekből és a munkaidőn túli tevékenységekből is adódik. A munka gyakran átnyúlik a szabadidőbe, ami megnehezíti a munka és a magánélet közötti egyensúly fenntartását. A vizsgálat rávilágított arra is, hogy bár a szerepkonfliktusok jelen vannak, azok megélése nem kizárólag nemi alapon különül el. A digitális oktatás hatása azonban kettős képet mutat, egyrészt megkönnyíti az információátadást és az oktatási folyamatokat, másrészt azonban növeli a pedagógusok terhelését és megköveteli a folyamatos elérhetőséget az oktatók körében. A mentális jóllét vizsgálata során több stressztünet is megjelent, amelyek a kiégés kockázatára hívják fel a figyelmet. Összességében a kutatás rámutat, hogy a pedagógusok túlterheltsége és a munka- magánélet egyensúlyának hézagos hiánya rendszerszintű problémát jelent, amelynek kezelése intézményi és egyéni szinten egyaránt beavatkozást igényel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A coaching folyamat módszertani sajátosságaiBalogh, Eszter Beatrix; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a coaching folyamat bemutatására és a módszertani sajátosságaira fókuszál. A dolgozat célja, hogy átfogó ismereteket adjon a coaching alapjairól, módszereiről és a folyamat sajátosságairól, továbbá bemutatja, hogy a coaching miként járulhat hozzá az egyén fejlődéséhez és a tudatos önfejlesztéshez. A dolgozat empírikus részében interjúk elemzése jelenik meg, amelyek során szakemberek személyes tapasztalatai egészítik ki az elméleti ismereteket. Az interjúk lehetőséget adnak arra, hogy a coaching gyakorlati megközelítése is bemutatásra kerüljön. A téma aktuális, mivel a coaching napjainkban egyre nagyobb szerepet tölt be a személyes és szakmai fejlődés támogatásában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető IKT eszközök az oktatásbanSzékely, Kitti Boglárka; Juhász, Erika; DE--Bölcsészettudományi KarKutatást végeztem arra vonatkozóan, hogy a középiskolában milyen IKT eszközöket használnak a tanárok és a diákok.200 tanulóval töltettem ki kérdőívet, illetve 5 tanárral készítettem interjút.Hipotéziseket állítottam fel , mely szerint a tanárok és a diákok eltérő gyakorisággal, és eltérő célokra használják fel ezeket az eszközöket a tanulási-tanítási folyamatokban. A kapott eredmények alapján következtetéseket vontam le.Kutatásaim eredménye alapján megállapítottam,hogy a tanulás eredményességéhez fejleszteni kell mind a tanárok, mind a diákok digitális kompetenciáját, támogatni kell a pedagógusok továbbképzését, és fejleszteni kell az iskolák technikai felszereltségét.Arra a következtetésre jutottam, hogy a digitális kompetencia fejlesztése hosszú távon meghatározza az oktatás minőségét és a tanulók érvényesülési lehetőségeit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Okos HR, azaz a mesterséges intelligencia az emberi erőforrás szolgálatábanMező , Veronika; Herczegh, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiaci integrációjának jelenségét vizsgálta, különös tekintettel a technológiai fejlődés következtében történő gazdasági és társadalmi átalakulásokra. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy az automatizáció miként befolyásolta a munkaerőpiaci megoszlást, milyen faktorok alapján alakított ki új készségigényeket a munkavállalókkal szemben, illetve hogy magában a szervezeti kultúrában milyen pszichológiai és etikai nehézségekkel járt az új technológiák implementálása. A kutatás empirikus része kvalitatív módszerrel készült, amelynek keretében a félig strukturált interjúk során hazai HR szakembereket kértem fel véleményük és szakmai tapasztalataik feltárására. Az eredmények rámutatak arra, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása elsősorban a közepes bérszintű, rutinszerű feladatok kiváltásában dominált, ami megerősítette a továbbképzés (upskilling) és az átképzés (reskilling) stratégiai jelentőségét. A megkérdezettek szakmai véleménye alapján megállapítható volt, hogy az újszerű megoldások egyszerre jelentettek hatékonyságnövelő eszközt és fenyegetést. A kutatás rávilágított arra is továbbá, hogy a sikeres bevezetés kulcsa nem csupán a technikai infrastruktúrában rejlett, hanem a kognitív készségek fejlesztésében és a bizalom kiépítésében is. A vizsgálat rámutatott a szabályozási környezet fontosságára, különös figyelmet fordítva az adatvédelmi aggodalmakra és az emberi kontroll megtartására. A szakdolgozat megállapította, hogy a mesterséges intelligencia bevezetése nem az emberi munkaerő kiváltásához, hanem annak szerepkörének az újraértelmezéséhez vezetett, amely tudatos társadalmi és gazdaságpolitikai beavatkozást igényelt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mesterséges intelligencia használata a felsőoktatásban és a munkavégzésben: hallgatói és oktatói szerepek tudatosságaMiklósváry, Dóra; Szabóné Tóth, Judit Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarNapjainkban a mesterséges intelligencia egyre jelentőségteljesebb szerepet tölt be a felsőoktatás és a munka világában egyaránt, ezzel hatásokat gyakorolva a tanulási illetve munkavégzési folyamatokra. A dolgozat a szakirodalmi háttér mentén bemutatja, hogyan jelenik meg a mesterséges intelligencia használata a felsőoktatásban és a munkavégzésben. A kutatás célja felmérni a hallgatói illetve oktatói tevékenységek során megjelenő AI használat tudatosságát, alkalmazási attitűdöket, illetve tapasztalatokat. Nem reprezentatív kényelmi mintavétellel készült a kutatás, amely online kérdőív segítségével valósult meg (N=57). Azon felsőoktatásban tanuló hallgatók tartoztak a célcsoportba, akik tanulmányaik mellett oktatási tevékenységet is végeznek. A válaszadók többsége (66,6%) pedagógiai munkát folytat tanulmányai mellet, illetve a kitöltők jelentős arányban (47,7%) böngészőn keresztül használják ingyenesen a mesterséges intelligenciát. A válaszadók 61,4%-a teljes mértékben egyetértett azzal az állítással, hogy mindig ellenőrzi az AI által generált tartalmat, mielőtt oktatási célra felhasználja. A kutatás alapján összességében megállapítható, hogy a célcsoport tagjai a saját tanulási illetve oktatási tevékenységeik során egyaránt kritikusan és szakmai tudatossággal közelítik meg az AI használatát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pályakezdési bizonytalanság vizsgálata végzős egyetemisták és egyetemet végzett pályakezdők körébenSzabó, Lilian Krisztina; Márkus, Edina; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a pályakezdési bizonytalanság kérdését vizsgálom végzős egyetemisták és fiatal pályakezdők körében. A kutatás célja annak feltárása volt, hogy milyen tényezők állnak a bizonytalanság mögött, és ezek hogyan jelennek meg a fiatalok pályaválasztással kapcsolatos gondolkodásában. Az adatgyűjtés kérdőíves módszerrel, online formában történt. Vizsgálatom során a pályakezdési bizonytalanság több szempont mentén, a Career Factors Inventory (CFI) dimenziói alapján került elemzésre. Ide tartozott a karrierinformációval kapcsolatos bizonytalanság, az önismereti bizonytalanság, a pályaválasztási szorongás, valamint az általános döntésbizonytalanság. Az eredmények értelmezése során különösen a jövőbeli szakmai elképzelések megléte és a munkatapasztalat szerepe vált hangsúlyossá. Az elemzés alapján kirajzolódott, hogy a pályakezdési bizonytalanság több tényező együttes hatásaként jelenik meg, és erősebben van jelen azok körében, akik nem rendelkeznek konkrét elképzelésekkel a jövőjüket illetően, illetve még nem szereztek munkatapasztalatot. Kutatásom rávilágít arra, hogy ez az életszakasz sok fiatal számára bizonytalan és nehezen átlátható, az eredmények ugyanakkor azt is mutatják, hogy a munkatapasztalat és a tudatosabb jövőkép együtt jár alacsonyabb szintű bizonytalansággal.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tanulási attitűdök generációs metszetbenSándor, Alexandra Edit; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája a felnőttkori tanulás, ezen belül a tanulási attitűdök és motivációk vizsgálata különböző generációkhoz tartozó munkavállalók körében. Napjaink gyors gazdasági, technológiai és munkaerőpiaci változásai egyre inkább megkövetelik az élethosszig tartó tanulást, amely elengedhetetlen a munkavállalók alkalmazkodóképességének és versenyképességének fenntartásához. A dolgozat egy feltáró jellegű kutatásra épül, amelynek célja, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan viszonyulnak a különböző generációk a tanuláshoz, és milyen tényezők ösztönzik őket a tanulásra. A vizsgálat középpontjában az aktív, főképp alkalmazotti jogviszonyban álló felnőtt munkavállalók állnak, ágazati megkötés nélkül. A kutatás generációs megközelítést alkalmaz, és arra keresi a választ, hogy az életkor és a generációs hovatartozás milyen kapcsolatban áll a tanulási hajlandósággal, a belső és a külső motivációs tényezőkkel, valamint a tanulással kapcsolatos attitűdökkel.