Hallgatói dolgozatok (Neveléstudományok Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Neveléstudományok Intézete hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 1438)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A család és munka közötti egyensúly. Családi támogatások Magyarországon és Romániában, a munka területén.Benedek, Boglárka; Szabóné Tóth, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom elsősorban a család és a munka közötti egyensúly vizsgálatára, valamit Románia és Magyarország családbarát munkahelyei és családi támogatások területén megjelenő különbségekre fókuszál. A kutatás során bővebben kifejtettem a család, a munka, a család és munka közötti egyensúly és a családbarát munkahely fogalmát, valamint a két fogalom közötti harmónia alakulásának történelmi hátterét vizsgáltam és a jelenlegi helyzetet. Szakirodalmak szempontjából mindkét országgal kapcsolatban fontos forrásokra találtam, próbáltam részletesen és érthetően elemezni ezeket. A dolgozatban szekunder kutatási módszert alkalmaztam, amely során jogszabályokat, statisztikai adatokat és szakirodalmi forrásokat elemzek és hasonlítok össze. Bemutatom a két országban működő támogatási rendszerek hasonlóságait és különbségeit. A dolgozat során figyelmet fordítok, mind Románia, mind Magyarország Munka törvénykönyvének a vizsgálatára, a szülési szabadságok szabályozására, a gyermekgondozási támogatások mértékére, valamint a családbarát politika és a családbarát intézkedések közötti különbségekre. A kutatásom célja az volt, hogy megtudjam melyik ország biztosít kedvezőbb körülményeket a munka és a család közötti egyensúly megteremtésének érdekében. A kutatási kérdéseim a következők voltak: Milyen főbb hasonlóságok és különbségek figyelhetőek meg a magyarországi és a romániai munkahelyi családtámogatások rendszerei között? A két ország között milyen eltérések vannak a szülői szabadságok és a gyermekgondozási támogatások szabályozásában? Hogyan alakul a családbarát munkahelyek elterjedtsége és aránya Romániában és Magyarországon? A kutatás eredménye megállapította, hogy bár mindkét országban fontos szerepet játszanak a családtámogatási intézkedések, Magyarország szélesebb körű lehetőségekkel és fejlettebb rendszerrel rendelkezik ezen a téren.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hátrányos helyzetűek felnőttkori tanulási motivációi és munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeiBalla, Réka; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja megvizsgálni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok körében a felnőttköri tanulási motivációkat, illetve a munkaerőpiaci elhelyezkedési lehetőségeiket. Ehhez először is a hátrányos helyzet, alacsony iskolai végzettség fogalmait szeretném ismertetni, majd több szempontból is megvizsgálni a motiváció aspektusait. Ezt követően bemutatok ehhez kapcsolódóan hazai szerzők által írott szakirodalmak mentén kutatásokat. Ezek után pedig a saját empirikus kutatásom és annak eredményeinek részletezése, elemzése következeik. Ennek során igyekeztem a témát minél átfogóbban lefedni, ezt figyelembe véve már a kérdőív összeállításakor is. Ebben kitérek az iskolai végzettségre, a tanulási motivációkra, a felnőttkori tanulás módjára, jellegére és a különböző indíttatásokra. A megkérdezettek közt szerepelnek 19-től 45+-ig tartó életkori kategóriába sorolható személyek, valamint, a legtöbben más-más típusú településen élnek, ez fontos volt annak érdekében, hogy több különféle élethelyzetet és az abból adódó eltérő véleményeket ismerjek meg. Több kérdés is felmerül a kutatások során, amire választ szerettem volna kapni. Mi motiválja az egyént a tanulásra? Milyen nehézségei vannak a hátrányos helyzetűeknek? Hogyan lehetne ösztönözni őket a tanulásra? Milyen nehézségekbe ütközhetnek? Mik a kilátásaik a munkaerőpiaci lehetőségeket tekintve? A kutatási célom tehát az előző kérdésekre választ kapni, megvizsgálni az adott válaszokat a különböző egyének szempontjából, és összesíteni azokat. Az empirikus vizsgálathoz online kérdőívet alkalmaztam. Összesen 124 válaszadó kitöltését tudtam a vizsgálat szempontjából figyelembe venni. A kutatásom eredményének bizonyos pontjai alátámasztják korábbi kutatások eredményeit, viszont másutt eltérő lehet, ami további kérdéseket vethet fel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szabadidő és munka közti egyensúlyBarta, Lilla; Herczegh, Judit; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom elsősorban a munkaidő és a szabadidő közötti egyensúlyra világít rá. Bővebben kifejtésre került a szabadidő és munkaidő fogalma, valamint történelmileg, hogy változott az emberek munkaideje, szabadideje és szabadidős tevékenységei. A szakdolgozatomban részletezem a munka és szabadidő viszonyát, valamint, hogy különböző írók és szociológusok milyen véleményen voltak a témával kapcsolatban. Rátértem a különböző munkaviszonyokra, és arra, hogy ilyen esetben hogyan jelenik meg a szabadidő eltöltés és időfelhasználás. A szabadidő és munkaidő, valamint időfelhasználással kapcsolatos főbb szakirodalmakat bővebben megemlítettem. Falussy Béla, Szalai Sándor, Tibori Tímea és Szántó Miklós művei voltak a legfőbb források a témámmal kapcsolatosan. Kutatásom során a fizikai és szellemi munkások közötti időfelhasználás különbségeit elemeztem. A legfőbb cél az volt, hogy bővebben beletekintsek a fizikai és szellemi munkások közti különbségekre, valamint, hogy megfigyelhessem milyen prioritásai vannak a két különböző célcsoportnak a munkával és szabadidővel kapcsolatosan. A legfőbb kutatási kérdéseim a következők voltak: Milyen szinten eltérő egy fizikai és szellemi munkás napi/heti időfelhasználása? Milyen tevékenységek dominálnak a szabadidő eltöltésében mind a két célcsoport szempontjából? Mekkora arányban vannak megterhelve a fizikai, illetve szellemi munkások? A munkatípus különbségeiből adódóan mit engedhetnek meg maguknak az egyének szabadidejükben? A kutatásom eredményeiből kiderül, hogy a fizikai munkások nagyobb arányban túlóráznak, azonban a szellemi munkásoknál jobban előfordul, hogy munkaidejükön kívül is a feladataikkal kell foglalkozniuk. Emellett a szellemi foglalkoztatottaknak több esélyük van külföldön nyaralni, valamint, nagyobb arányban vesznek részt akár kulturális eseményeken, rendezvényekenTétel Korlátozottan hozzáférhető A generációk motiválásának eszközei a munkaviszony hosszútávú megtartása érdekébenBalla, Boglárka Anna; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja a jelenlegi munkaerőpiacon jelenlévő generációk, vagyis a Baby Boomer, X generáció, Y generáció és Z generáció motivációs eszközeinek kutatása a munkaerő hatékonyabb hosszútávú megtartása érdekében. Ehhez elsősorban részletesen bemutatom kutatásom céljait, majd a témához kapcsolódó szakirodalmak legfontosabb tartalmi elemeit érintve az elméleti alapokat, mely tartalmazza a generáció, mint fogalom bemutatását és értelmezését. Ezt követő alfejezet a generációs elméletek, melyben tovább folytatom a generációk elméleti alapjaival. Ez után bemutatom a generációk sajátosságait generációnként felosztva, majd a generációk együttéléséről is részletesebben teszek említést a szakirodalmak tartalmai alapján. A következő alfejezetben kitérek arra, hogy a Z generáció miként van jelen a munkaerőpiacon. Ezen fejezet utolsó alfejezetében bemutatom a különféle szerzők kutatási eredményeit. A második fejezetben fejtem ki az empirikus kutatásom részleteit, illetve a hozzá kapcsolódó kérdőíveket. Két kérdőív készült melynek címei: A generációk motiválásának eszközei a hosszútávú munkaviszony megtartása érdekében, illetve Vezetők és HR-esek motivációs technikái. A két kérdőívet összesen 241-en töltötték ki, az előbbit 190 fő, az utóbbit 51 fő. A megkérdezettek a Baby Boomer, X generáció, Y generáció és Z generáció tagjai. Ezen kérdőívek eredményeit részletesen bemutatom kérdésekre lebontva a 4 generáció válaszai alapján, majd összegzem a megállapításait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők helyzete a nagyvállalatokbanKóczon, Boglárka; Szabóné Tóth , Judit; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja annak feltárása, hogy milyen tényezők befolyásolják a nők szakmai érvényesülését a hagyományosan férfiak által dominált ipari és műszaki szektorokban. A kutatás középpontjában a nemek közötti esélyegyenlőség gyakorlati megvalósulása áll, különös figyelmet fordítva a munkahelyi kultúrára, a nemi sztereotípiák hatásaira, valamint a női vezetők előmeneteli lehetőségeire. A dolgozat módszertani alapját félig strukturált, kvalitatív interjúk képezik, amelyeket ipari és műszaki területen dolgozó nőkkel készítettem. Az interjúk alapján kirajzolódik, hogy bár a nyílt diszkrimináció ritka, a nők gyakran találkoznak rejtett hátrányokkal, különösen a karrierépítés, feladatkiosztás és vezetői pozíciók elérhetősége terén. A kutatás során kiemelésre kerültek a nők által alkalmazott sikeres megküzdési stratégiák, valamint azok a szervezeti és társadalmi tényezők, amelyek elősegíthetik vagy éppen akadályozhatják a nők érvényesülését. A dolgozat konkrét javaslatokat is megfogalmaz a vállalatok, az oktatási intézmények és a pályaorientációs rendszerek számára – a mentorprogramok kialakításától kezdve a rugalmas munkavégzési formák bevezetésén át a női példaképek láthatóságának növeléséig. A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a nemek közötti egyensúly eléréséhez nemcsak strukturális változások szükségesek, hanem szemléletformálás is, amelyben a férfiak szövetségesként való bevonása kulcsszerepet játszik.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Helyi médiaelemzés szervezeti kommunikációs szempontbólBárdos, Zsófia; Szabó, József; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatomban azt a hipotézist állítom fel, hogy a helyi média szervezeti kommunikációs gyakorlatai jelentősen befolyásolják a közösségi szerepvállalást és a közönség elköteleződését, különösen az online platformokon. A kutatásom során a hajdúböszörményi helyi média szervezeti kommunikációját vizsgálom, amelyhez interjúkat készítek mind a médiában dolgozókkal, mind pedig a lakossággal. Ezzel kétféle nézőpontból is megérthetem a kommunikáció működését. Belső szervezeti nézőpontból elemzem a helyi újság, a televízió és az önkormányzat kommunikációs gyakorlatait, különös tekintettel a belső információáramlásra, a döntéshozatali folyamatokra és az együttműködés módjaira. Lakossági nézőpontból vizsgálom, hogy a helyi közösség hogyan érzékeli a média kommunikációját, mennyire érzi magát bevonva, és milyen hatással van a tájékoztatás az informáltságukra és aktivitásukra. A kutatásom célja, hogy megállapítsam, mennyire hatékony a helyi média szervezeti kommunikációja, és milyen módon járul hozzá a közösségi kapcsolatok erősítéséhez. Ha az eredmények azt mutatják, hogy a lakosság kevésbé érzi magát elérve vagy bevonva, az arra utalhat, hogy a szervezeti kommunikáció fejlesztésre szorul, különösen az online térben. Ha viszont a közösség aktív és elégedett, az megerősítheti, hogy a helyi média kommunikációs rendszere megfelelően működik. A kutatásomban kvalitatív és kvantitatív módszereket alkalmaztam: szervezeti interjúkkal vizsgáltam a helyi médiumok működését, míg egy lakossági kérdőív segítségével feltártam a közönség véleményét és tájékozódási szokásait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A közösségszervezés és jogelőd szakon végzettek pályakövetése a Debreceni EgyetemenKota , Dominika; Erdei , Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a Debreceni Egyetem közösségszervezés és jogelőd szakján végzettek pályáját követi végig a képzésbe való belépéstől a munkaerőpiacra kerülésig. Ennek hátteréül megismerésre szolgál a végzettek szakjainak történelme és azok átalakulásának bemutatása a Bolognai-folyamat előtti és utáni időszakokban, valamint a lényegi változások a felsőoktatásban. A pályakövetés vizsgálata online kérdőív segítségével történik, melyhez az adatokat egy Facebook-os adatbázis (alumni csoport) nyújtja. A felmérés során megismerhetjük a kitöltők szociodemográfiai helyzetét, szakválasztásuk tudatosságát és miértjét, az elvégzett képzésüket, annak befejezését. Olyan kérdésekre kaphatunk még választ, hogy szereztek-e mesterképzést, dolgoztak-e diákéveik alatt, sikerült-e elhelyezkedniük a szakterületen, illetve jelenleg mi jellemzi munkavállalásukat. Értékelhetik a képzést, amelyet elvégeztek, és annak összetevő elemeit, visszajelzéseket és javaslatokat szolgáltatnak, amely nemcsak számomra, hanem a többi volt hallgató, a pályaválasztás előtt állók, valamint a tanszék számára ad visszaigazolást.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A toborzás kiszervezése hatékonyanBugya, Kamilla; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja a toborzás és az RPO (Recruitment Process Outsourcing) szolgáltatásnak az alapos megismerése, előnyeinek és kihívásainak a feltárása, vizsgálata, valamint azt is megfigyeltem, hogyan járul hozzá egy RPO a vállalatok versenyképességének növeléséhez. Többek között kitérek arra is, hogy az RPO szolgáltatások, hogyan tudják támogatni egy vállalat HR osztályát, valamint hogyan segítik a toborzási folyamatok optimalizálását. A dolgozat első fele az elméleti hátterét mutatja be a HR funkcióknak, a toborzási folyamatoknak, illetve az outsourcingnak, azon belül pedig az RPO-nak. Részletesen megvizsgáltam a toborzás-kiválasztás folyamatát, és az outsourcing folyamatát, előnyeit, kihívásai, emellett pedig azokat a szempontokat is figyelembe vettem, amik miatt egy vállalatnak érdemes lehet egy RPO szolgáltatás mellett dönteni. Az elméleti részben kitérek az olyan kulcsfontosságú tényezőkre, amik meghatározzák az RPO sikerességét. A dolgozat második fele a kvalitatív módszerrel készül, mélyinterjúk formájában, olyan HR szakemberekkel, mind szolgáltatói, mind pedig vállalati oldalról, akiknek van tapasztalata RPO együttműködéssel. Az interjúk célja az volt, hogy belelássak ezeknek a szakembereknek a mindennapjaiba, és a tapasztalataik alapján átadják az RPO gyakorlati alkalmazásának milyenségét. A válaszaik alapján megállapítottam, hogy az RPO kifejezetten hatékony megoldás lehet egy vállalat számára, a toborzási folyamatokat, valamint a munkaerő-felvétel minőségét javítja, miközben az idő- és költséghatékonysága is kiemelkedő. Azt is megfigyeltem, hogy a sikeres együttműködés alapfeltételei közé tartozik az igények pontos meghatározása, és a folyamatos visszacsatolás. Összegezve a szakdolgozat rámutat arra, hogy az RPO milyen előnyt jelenthet egy vállalat számára stratégiai szempontból a mai erőteljesen változó munkaerőpiacon. Egy RPO szolgáltatóval való együttműködés jelentősen növeli a toborzás hatékonyságát, emellett pedig teret ad a vállalat HR osztályának az egyéb, stratégiai feladatok elvégzésére.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyar labdarúgó edzőképzés mint felnőttképzési formaCzirják, Dzsenifer; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásomban a magyar labdarúgó edzőképzés kívánom vizsgálni, mint felnőttképzési formát, valamint az amatőr bajnokságokban szereplő csapatok edzőinek és játékosainak motivációját és tanulási hajlandóságát. Kulcsszavak: edzés, felnőttképzés, motiváció, tanulási hajlandóság, felnőttkori tanulás. Szakdolgozatom célja, hogy ismertessem az edzőképzési rendszert, mint felnőttképzési formát. Ehhez először az edzőképzés jelenlegi működését, felvételi rendszerét kívánom bemutatni. Ezután a rendszer sajátosságaival folytatnám, kifejezetten a kreditpontos képzési rendszer, valamint a valóságalapú oktatás sajátosságaira térek ki. A kreditpontos képzések célja, hogy az edzők folyamatosan képezzék és fejlesszék szaktudásukat, ezzel elősegítve az élethosszig tartó tanulást. A valóságalapú képzéseknek pedig, hogy a képzésben résztvevők egy gyakorlatias, interaktív, valósághoz hű oktatást kapjanak. Kutatásom második felében az amatőr bajnokságok erősségeit, gyengeségeit, valamint a játékosok és edzők motivációját kívánom vizsgálni. Bemutatom a bajnokság felépítését, jelenlegi állapotát, az edzők szaktudását és tanulási hajlandóságát, valamint azt, hogy az amatőr szinten futballozó személyeket milyen eszközökkel tudja az edző motiválni és fejleszteni. Legfőbb kutatási kérdéseimet tekintve, elsősorban arra kerestem a választ, hogy az edzőképzések mennyire szolgálnak új ismeretekkel, megfelelő-e a felvételi rendszer, valamint, hogy miben kell az edzőképzésnek a legjobban fejlődnie. Az amatőr labdarúgás területén, arra szerettem volna választ kapni, hogy az edzők megfelelő szaktudással rendelkeznek-e, mivel lehet a játékosokat legjobban motiválni, valamint, hogy mi a legfontosabb tényező egy amatőr csapatnál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hallgatói munkavállalási attitűd a debreceni egyetemisták körébenBodnár , Karolina; Szabóné, Judit; Tóth; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar hallgatóira koncentrálva vizsgálja meg az érintettek munkavállalási attitűdjeit, azon belül is motivációikat, teljesítményükre gyakorolt hatásokat, illetve a kapcsolatot a munkájuk és aktuális tanulmányaik között. Többek közt a mai gazdasági helyzet miatt egyre több hallgató kezd megjelenni a munkaerőpiacon, ezzel folyamatosan alakítva a korcsoportok megoszlását. Ez abszolút tükrözi a téma relevanciáját, hiszen a legtöbb hallgató mindennapjainak szerves részét képezi a munkavégzés. Kvantitatív kutatási módszert, vagyis kérdőíves felmérést alkalmaztam az adott kar hallgatói között. Ezen kívül pedig számos, a témában elismert kutató és szakértő munkáit dolgoztam fel. A kérdőívben feltett kérdések sokrétűek és igyekeznek perspektívába helyezni a diákok munkavállalási szokásait. A felmérésben 103 személy vett részt. A vizsgált eredmények alapján elmondható, hogy a felállított hipotéziseim nagy része igaznak bizonyult.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Felnőttképzés nemzetközi összehasonlításbanEndresz, Georgina; Juhász , Erika; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat összehasonlítja a magyar és a svéd felnőttképzés rendszerét. A kutatás a következő szempontokat vizsgálta: Magyarország és Svédország felnőttképzésének kialakulása, jogi háttere, jelenlegi helyzete, kihívásai. A szakdolgozat empirikus kutatás keretében összehasonlító elemzést tartalmaz a magyar-svéd népfőiskola, nyelviskola és szakképző intézmények tekintetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Oktatás, képzés szerepe a büntetés-végrehajtásban MagyarországonHogea-László, Szilvia; Takács-Miklósi , Márta; DE--Állam- és Jogtudományi KarA szakdolgozatom az oktatás és képzés szerepét vizsgálja a magyar büntetés-végrehajtási rendszerben, kiemelve ezek hatását a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésére és személyes fejlődésére. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy az oktatási programok. miként segíthetik a fogvatartottakat a szabadulás utáni újrakezdésben, valamint milyen akadályok nehezítik e programok sikerességét. A dolgozat szakirodalmi áttekintés és nemzetközi példák elemzése révén mutatja be, hogy az oktatás csökkenti a bűnismétlés kockázatát és javítja a munkaerőpiaci esélyeket. A magyar rendszer történeti fejlődését is tárgyalja, hangsúlyozva a nevelési célok előtérbe kerülését. Az eredmények szerint az oktatás kulcsfontosságú a reintegrációban, azonban a korlátozott képzési kínálat, a börtönkörnyezet adottságai és a motiváció hiánya jelentős kihívásokat jelent. A kutatás arra a következtetésre jut, hogy a programok fejlesztése, a nemzetközi tapasztalatok átvétele és az infrastrukturális feltételek javítása elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez, ami nemcsak a fogvatartottak, hanem a társadalom javát is szolgálja a közbiztonság növelésével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vakok és gyengénlátók felnőttkori oktatása és képzése MagyarországonGém, Izabella; Márkus , Edina Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a vakok és gyengénlátók Magyarországon történő felnőttkori oktatását és képzését vizsgáltam. A kutatásom célja az volt, hogy feltárjam, milyen nehézségekkel szembesül a célcsoport a tanulmányaik folytatása során. A vizsgálatom alatt releváns tanulmányok, szakirodalmak és aktív közösségek, szervezetek weboldalainak segítségét használtam, emellett félig strukturált interjúkat készítettem érintettekkel. A kutatásom során olyan kérdésekre voltam kíváncsi, hogy Milyen akadályokkal szembesülnek a vakok és gyengénlátók a felnőttoktatásban Magyarországon? Milyen speciális eszközöket használnak a felnőtt vakok és gyengénlátók az oktatás során? Milyen hatással van a felnőttkori oktatás a vakok és gyengénlátók önbizalmára, társadalmi kapcsolataira és munkaerőpiaci helyzetükre? vagy éppen Milyen jövőbeli fejlesztések szükségesek a vakok és gyengénlátók felnőttoktatásában Magyarországon? A téma aktualitását az adja, hogy a digitális és távoktatási eszközök rohamos fejlődése ellenére a látássérültek továbbra is számos akadállyal szembesülnek az oktatásban és a munkaerőpiacon. Az inkluzív oktatás még mindig nem teljes mértékben megoldott, és sok esetben az oktatási intézmények nem rendelkeznek megfelelő módszertani és technikai támogatással a látássérült tanulók számára. Emellett a társadalmi tudatosság és szemléletformálás hiánya tovább nehezíti a vakok és gyengénlátók esélyegyenlőségét az élethosszig tartó tanulásban. Eredményeim szerint a fő problémák közé tartoznak az akadályozó társadalmi attitűdök, a megfelelő támogatási forrás hiánya, az akadálymentes tananyagok és eszközök hiánya, az oktatási intézmények felkészületlensége, illetve a szemléletformálási lehetőségekre való minimális esélyteremtés. Ugyanakkor pozitív példák is megfigyelhetők, mint például az egyetemi támogató szolgáltatások, a speciális szakképzések és az informatikai fejlesztések, amelyek segítik a látássérült felnőttek oktatását. Következtetésképpen javaslatokat tettem, amelyek segíthetnek az oktatási intézmények számára az akadálymentesítés fejlesztésére, valamint felhívtam a figyelmet a társadalmi szemléletformálás fontosságára. Az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a vakok és gyengénlátók nagyobb eséllyel vehessenek részt a felnőttképzésben és sikeresebben el tudjanak helyezkedni a munkaerőpiacon. A kutatásom emellett rávilágít arra is, hogy a megfelelő támogatási rendszerek és inkluzív oktatási stratégiák kialakítása elengedhetetlen az esélyegyenlőség biztosításához.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás kérdései, különös tekintettel a felsőoktatásban tanulók pályaválasztási bizonytalanságáraFerenczi, Antónia; Márkus, Edina Ilona; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom középpontjában a pályaorientáció, ezen belül is a felsőoktatásban tanulók pályaválasztási bizonytalansága áll. A témára Lukács Éva Fruzsina (2007): Egyetemisták és főiskolások pályaválasztási bizonytalansága és a pályakonzultáció című vizsgálatában figyeltem fel. Életkori helyzetükből adódóan az egyetemisták több krízishelyzettel is szembesülnek (Ritoók, 1998) és ezek alól a pályaválasztás témaköre sem kivétel. Mivel választott pályánk életünk számos területére van kihatással, így dolgozatomban igyekeztem a pályaorientáció fontosságára is felhívni a figyelmet. Ebből kifolyólag bemutatom a pályaválasztás kialakulásának történetét és elméleti hátterét, majd rátérek a felsőoktatásban tanulók pályaválasztására és azon belül is a pályaválasztási bizonytalanságra. A téma fontosságát szemléltetve igyekeztem több, a témakörben elvégzett kutatást bemutatni. Célom, hogy meg tudjam a Debreceni Egyetem tanulói mennyire érzik magukat bizonytalannak a pályaválasztásukat illetően. Ehhez igyekeztem olyan kérdéseket feltenni melyek a pályával kapcsolatban meghozott döntésükre vonatkoznak, emellett felhasználtam a Lukács által 2012-ben érvényesített Career Factors Inventory (CFI) (Chartrand et al., 1990) kérdőívet is. Kutatásomat összesen 148 egyetemista töltötte ki, 128 nő és 20 férfi. Az eredményekből megtudtam, hogy a válaszadóknak leginkább még önmaguk megismerésére és pályákkal kapcsolatos információkra van szüksége. A dolgozatban szemléltetett kutatásokból kiindulva úgy gondolom érdekes lehet tovább vizsgálni a felsőoktatásban tanulók pályaválasztási bizonytalanságát, ugyanis az eredményekből megállapítható, hogy a probléma ebben a korosztályban is jelen van.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hogyan támogatja a LinkedIn az emberi erőforrás fejlesztés területén dolgozók karrierjét? – Digitális jelenlét és lehetőségek a munkaerőpiaconFehérvári, Katalin; Fintor, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarJelen tanulmány bemutatja a karrierépítés folyamatát és a benne rejlő lehetőségeket, különös figyelmet szentelve a LinkedIn platformnak és az álláshirdetések által kínált karrierlehetőségeknek. A kutatásom során dokumentumelemzéseken keresztül részletesen vizsgálom az énmárka jelentőségét, karrierépítési stratégiákat, valamint azt, hogy mennyire fontos a munka és a magánélet egyensúlya. Az álláshirdetések elemzése során öt különböző pozíciót vizsgálok meg, amelyek segíthetik a munkavállalókat a szakmai fejlődésben és a hosszú távú karriertervezésben. Az elemzések rávilágítottak arra, hogy a tudatos önreflexió és önfejlesztés, valamint az aktív kapcsolatépítés és tudatos online jelenlét alapvető fontosságú a sikeres karrierhez. Kutatásom során kiderült, hogy a LinkedIn profil és az énmárka dinamikus fejlesztése hatékony eszköznek bizonyult a szakmai célok elérésében, továbbá a személyiségjegyeink felismerése és kihasználása szintén kulcsfontosságú lehet. Az álláshirdetések tanulmányozása során feltárom, hogyan segítik a mentorálási programok, a továbbképzések és a gyakornoki lehetőségek a karrierépítést. A kutatásom azt bizonyította, hogy a hosszútávú szakmai sikerhez egy átgondolt karrierstratégia szükséges, ami magában foglalja a folyamatos tanulást, az önismeretet és a munkaerőpiaci trendekhez való alkalmazkodást. A felhasznált dokumentumok és az álláshirdetések elemzése révén egyértelművé vált, hogy a megfelelő és tudatos tervezés hozzájárul az egyéni és a szervezeti célok eléréséhez.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A felnőttoktatás és- képzés szakpolitikai vizsgálata nemzetközi és hazai szinten, illetve a CONFINTEA-folyamat elemzéseHarcsa , Viktória; Erdei, Gábor; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a felnőttoktatás- és képzés szakpolitikai vizsgálatára fókuszál, annak hazai és nemzetközi megközelítésére is egyaránt. A CONFINTEA-folyamat kiemelkedően fontos a szakpolitikai alakulások tárgyalásában. Dolgozatom második felében ennek a folyamatnak a nyilatkozatait vizsgálom. Így próbálok egy mélyebb megértést teremteni a témában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Önmeghatározás elmélete a tanulási motivációbanBalogh, Enikő; Takács-Miklósi, Márta; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban az önmeghatározás elmélet és a tanulási motiváció kapcsolatát vizsgálom, különös tekintettel a belső, külső motivációra, illetve bemutatom az amotiváció jelenségét is. A téma aktualitása állandó, hiszen a tanulók elköteleződét és sikerességét jelentősen befolyásolja az egyén motivációja, annak típusa és forrása. Dolgozatomban bemutatom az önmeghatározás elmélethez kapcsolódó 6 kisebb modellt, illetve a tanulási motivációhoz kapcsolódó szakirodalmakat és különböző motivációs elméleteket, többek között kitérve Maslow, Herzberg, Alderfer elméleteire is. Kutatásom során egy validált kérdőívet használtam fel (AMS-C-28), amely segít feltérképezni a hallgatók álláspontját. Vizsgálatom során arra keresem a választ, hogy az önmeghatározás milyen módon befolyásolja a tanulási folyamat sikerességét. Feltételeztük, hogy a demotiváltság aránya a tanulók körében magasabb, mint a motivált hallgatóké. Illetve, hogy a külső motivációban, nagy szerepet játszik az oktatók hozzáállása és segítőkészsége is egyaránt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Egy állami cég dolgozói juttatásainak vizsgálataIllés, Dorina; Herczegh, Judit Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarAz utóbbi évtizedekben már a legtöbb szervezet felismerte, hogy munkavállalói ösztönzésének legjobb és legcélravezetőbb módja az, ha támogatja az ő karrierterveiknek, céljaiknak megvalósítását, a munka és a magánélet közötti harmonikus egyensúly kialakítását, megteremtését, amit nem csak az egyén könyvelhet el sikernek, hanem maga a cég is. Szakdolgozatomban azt vizsgáltam, hogy egy állami cég, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) milyen családi támogatásokat juttat az irodán belül (tisztviselők), valamint az irodán kívül dolgozók (pénzügyőrök) részére, illetve milyen intézkedésekkel teszi lehetővé a család és a munkahely közötti egyensúly megteremtését, mennyire elégedettek a foglalkozatottak a családbarát intézkedésekkel, valamint ezek az intézkedések milyen mértékben járulnak hozzá a hosszútávú foglalkoztatáshoz. A diplomamunkám során rendkívül nagy figyelmet fordítottam az elméleti háttér minél sokrétűbb feltárásához, legfőképp a családbarát munkahely fogalmának meghatározására (Ercsey-Orbán és társai (2020), Fail és társai (2015)), annak elemeire (Jakab (2010)), és a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény alapján bemutattam a vizsgált szervezetem tevékenységeit is. A kutatásom kvantitatív módszer alapján, kérdőíves adatfelvétellel valósult meg, amelyet a NAV 190 foglalkoztatottja töltött ki. A kérdőív releváns kérdései a foglalkoztatottak beosztására, munkavégzésük módjára, munkakörnyezetére, rendezvényeken való részvételi gyakoriságukra, szakszervezeti tagságukra, a munkahelyük családbarátságára tértek ki, valamint arra, hogy a jelenlegi családbarát intézkedések milyen mértékben befolyásolják a hosszútávú foglalkoztatást, továbbá milyen javaslataik lennének újabb családbarát intézkedések bevezetésére. A beérkezett válaszok alapján megállapítható, hogy a NAV számtalan intézkedéssel támogatja dolgozóit a munka-magánélet egyensúlyának megteremtésében. Ezek közül kiemelném a rugalmas munkarendet, melyet a munkavállalók leginkább preferálnak, mint családbarát intézkedést. Jelentős szerepet játszik még a szabadság saját ütemezés szerint történő kivétele és a cafeteria, béren kívüli juttatások is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A vitázás tanítása: A disputamódszer gyakorlati megvalósítása egy tanárjelölt szakmai gyakorlatán keresztülBuda, Andrea; Chrappán, Magdolna; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a középiskolai angolórákon alkalmazható disputamódszer tanításának és átadásának lehetőségeit vizsgáltam, különös tekintettel arra, hogyan sajátíthatja el és alkalmazhatja ezt a módszert egy tanárjelölt a szakmai gyakorlata során. A kutatásom során mentorált tanárjelöltem tanítási gyakorlatát követtem nyomon, és elemeztem, miként valósította meg a disputamódszert a tanórai keretek között. Célom az volt, hogy feltárjam, milyen pedagógiai eszközökkel és módszertani támogatással segíthető elő a tanárjelölt felkészítése az érveléstechnika hatékony tanórai alkalmazására. A dolgozat betekintést nyújt a módszer adaptálási folyamatába, az ezzel járó kihívásokba és eredményekbe, valamint javaslatokat tesz a disputamódszer tanórai integrálására.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Hatékony konfliktuskezelési technikák a konzulens és gyakorlatvezető mentortanári tevékenységet végző pedagógusok körében interjúelemzés tükrébendr. Gulyás, Attila; Bencze, Ádám; DE--Bölcsészettudományi KarAz összefüggő szakmai gyakorlat a tanárképzés rendszerének egyik meghatározó kulcseleme, amelynek eredményessége és hatékonysága hosszú távon befolyásolja a pályakezdő – már szakképzett – pedagógus oktató-nevelő munkáját. A mentori feladatokat ellátó gyakorló pedagógusok szakmai tudásuk legjavát nyújtva segítik a tanárjelöltek fejlődését és kibontakozását a gyakorlat teljes időtartama alatt. A tanárjelölt és a gyakorlatot vezető mentor között ugyanakkor különböző típusú konfliktusok alakulhatnak ki. Jelen dolgozatunk azt vizsgálja, milyen szinten eszkalálódnak ezek a konfliktusok, hogyan hatnak a tanárjelölt fejlődésére, illetve milyen konfliktuskezelési stratégiák alkalmazása jellemző a mentorok részéről. A kutatás kvalitatív módszertannal, félig strukturált interjúk segítségével valósult meg. Az interjúelemzés alapján megállapítható, hogy a konfliktusok többsége nem lépi túl a vita szintjét, a mentorok pedig jellemzően problémamegoldó, együttműködésen alapuló stratégiákat alkalmaznak. A konfliktushelyzetek leggyakrabban szakmai nézeteltérésekből és kommunikációs zavarokból fakadnak. Az egyéni megbeszélések, személyre szabott visszajelzések és strukturált visszacsatolások alkalmazása hatékonyan járult hozzá a konfliktusok megelőzéséhez, illetve a már kialakult helyzetek eszkalációjának elkerüléséhez. A gyakorlatvezető mentortanárnak ezért kiemelten fontos, hogy nyitott, problémaérzékeny, valamint módszertanilag és szaktudományosan is felkészült legyen, hogy támogató módon tudja kezelni a felmerülő nehézségeket – úgy, hogy közben a tanárjelölt önbecsülése és motivációja a pedagóguspálya iránt ne sérüljön.