A munkám során arra a kérdésre kerestem a választ, hogy van-e, és ha van, akkor milyen összefüggés van az erdei szalonka vonulása, és a tavaszi időjárás alakulása között. Először is a szakirodalmi áttekintésben felkutattam, kielemeztem, hogy a szakirodalomban, valamint vadászat irodalmában miként található meg az erdei szalonka, majd pedig azt próbáltam megfogalmazni, hogy mit is jelent nekünk, vadászoknak az erdei szalonka, valamint annak a vadászata. A következőkben pedig azt mutattam be, hogy Európa országaiban mikor vadásszák, valamint áttekintettem, hogy hazánkban hogyan alakult a vadászata, egészen az 1800-as évek végétől napjainkig. A következő (Anyag és módszer) fejezetben kezdtem a munkám fő „anyagával”, az erdei szalonka általános jellemzésével, melyben különös figyelmet fordítottam a vonulásának ismert jellegzetességeire. Majd pedig a hat megfigyelési körzet főbb megfigyelési pontjait jellemeztem, bemutattam, hogy melyik meteorológiai állomás szolgáltatta az adatokat, végül pedig a megfigyelések gyakorlatát mutattam be. Az „Eredmények, értékelés” fejezetben, az előzőekben bemutatott megfigyelési körzetek adatai alapján bemutattam, és értékeltem az eredményeket. Többek között kitértem évekre és megfigyelési körzetekre bontva a vonulás kezdetére, valamint, hogy milyen összefüggés van/lehet a vonulás kezdete és a hőmérséklet, valamint a légmozgás alakulása között. A következőkben bemutattam, hogy milyen lehet a vonulás iránya Magyarországon, és mindazt mi befolyásolhatja. Végül pedig az így kapott adataimat összevetettem az Országos Erdei Szalonka Monitoring adataival. Végül a „Következtetések, javaslatok” fejezetben összefoglaltam, hogy milyen összefüggés figyelhető meg az időjárás alakulása és a vonulás között, valamint felvetettem néhány javaslatot a monitoring rendszerrel kapcsolatban.