Nádas Péter a „hatvanas évek végén, hetvenes évek elején írott szövegeivel ezek megkérdőjelezésével, az elbeszélhetőség poétikai dilemmájának metareflektív tematizálásával is sajátos kanonikus helyet vívott ki magának” . A Biblia és más régi történetek című kötet számos, a későbbi Nádas-művekben is alapvető motívumot vesz használatba. Ilyenek például a kert, a víz, a Biblia és többek között a gyermekkor toposzai. Mindemellett különös érzékenységgel jeleníti meg a család, a cseléd és a gyermekek közti viszonyok ábrázolásán keresztül az egyének és a társadalmi csoportok relációját az 1950-es évek politikai és társadalmi rendszerében. A kötet ezen változatának vizsgálata kiemelkedően fontos, hisz ez a legutóbbi kötet, mely az addig megírt elbeszéléseket egy egységként fogja össze. Az első A Biblia című kötet, 1965-ös megjelenétől számítva huszonhárom év telt el, mely elegendő időt adhatott arra, hogy a kötet ne csak gyűjtemény legyen, hanem tudatos elrendezés eredménye legyen a kötetben megjelenő elbeszélések sorrendje. Ezt támasztja alá a szövegek kronologikus sorrendjének hiánya is. Szakdolgozatomban a kötetben megjelenő hat kisepikai művet összekötő motivikus összefüggésekről számolok be a kert motívumának egyes műveken belül való reprezentációján és elemzésén keresztül. Így téve próbát arra, hogy komparatív elemzés által rámutassak arra, hogy a kötet egységei között hogyan jön létre a motivikus kohézió. A dolgozat felépítését tekintve először a recepciótörténettel vetek számot és kitérek előzetes, a témát illető kutatásai eredményeimre. A második és harmadik egységekben a nádasi motívumrendszerről igyekszem globális áttekintést nyújtani. Ezt követi az egyes elbeszélések, novellák szövegközpontú elemzése. Végül a munka konklúzióval zárul, amelyben összegzem a kert mint heterotópia megjelenési módjait.