Hallgatói dolgozatok (Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 385)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Grafitnesz irodalmi utalásaiSzakács, István József; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom központi témája Parti Nagy Lajos kortárs magyar költő Grafitnesz című verseskötete. Ebben a dolgozatban azt kívánom bemutatni, hogy milyen elit és populáris irodalmi utalások vannak a kötetben, illetve milyen korábbi Parti Nagy-kötetekből vesz át verseket a Grafitnesz. A kötet még a kritikai feldolgozás fázisában van (2003-ban jelent meg a Grafitnesz), ezért dominánsan kritikákon keresztül kívánom bemutatni a kötet főbb értelmezéseit, és ezeken túl bemutatni saját interpretációimat. A Grafitnesz a teljes magyar irodalmi kánont parafrazeálja, ezeket az utalásokat kívánom felfejteni. Azt is fel kívánom fejteni, hogy milyen új jelentéseket alkotott Parti Nagy az alapjaira redukált és roncsolva újraépített magyar nyelv segítségével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető „VOLT VALAMI PERSZE A LABIRINTUSBÓL VALÓBAN”Kiss, Dávid Alex; Baranyai, Norbert; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban Krasznahorkai László Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című japán regényét vizsgálom elsődlegesen a térpoétika felől. Vizsgálódásom fő motivációja annak a feltárása, hogy miként működik a tér ebben a regényben, különös tekintettel az idővel és a karakterekkel való viszony alakulására. Szakdolgozatom bevezetőjében a regényt térben és időben pozícionálom, valamint a szövegben hangsúlyos keresés motívumának szerepét vizsgálom. Ezt követően a szerzőség kérdéskörére térek rá, kiemelve a „japán regény” terminusának problematikáját, így jutva el az idegenség és a csend fogalmaihoz. Ezután a térprivációkkal foglalkozom, majd a narrátor alakját és szerepét veszem alaposabban szemügyre, valamint az ünnep és a baj motívumát és jelentőségét elemzem. A következő fejezetben rátérek a térpoétika kérdéseire, megnézem a kert-teremtés mítoszát, illetve a szent és a profán térpárt. Ezekkel összefüggésben megvizsgálom a kolostor terét és a rendfőnök szobáját. Az utóbbi helyen történt durva térsértési aktussal is foglalkozom. A regényben szereplő két fiktív könyvet, azok eltérő kulturális vonatkozásaira koncentrálva összevetem egymással. Végül az unoka alakját és személyét elemzem, és a vele, valamint a kolostorral összefonódó felejtés fogalmával zárom a dolgozatom.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Női tapasztalat és ifjúsági elbeszélés: Szabó Magda Abigélje a lányirodalom kontextusábanSütő, Hanna; Bódi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Szabó Magda Abigél című regényét elemzem a lányirodalom kontextusában. Az elemzést megelőzi egy-egy áttekintés a lánytudományok, a nőnevelés és a lányirodalom alakulásának történetéről, amelyek keretet adnak a szöveg elemzésének; ezek az ismeretek vezetnek el a huszadik századi lányregények, dolgozatom esetében az Abigél értelmezéséhez. A Horthy-korszak és a második világháború idején játszódó regény a nőnevelés szempontjából is különleges helyen játszódik, ahol a normarendszert és a hagyományokat nemcsak a korszellem és a vallási vezetők, hanem a lányok közössége is meghatározza - dolgozatom célja, hogy áttekintsem, miért vált az Abigél a huszadik századi magyar irodalom megkerülhetetlen ifjúsági és lányregényévé.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Műfaji és retorikai-poétikai sajátosságok Gönci Aszalós Mihály neolatin versgyűjteményébenSzendrei, Boglárka; Posta, Anna; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Gönci Aszalós Mihály Calathus strenarum hortensium, symbolicarum, et poeticarum… című, 1618-ban megjelent neolatin versgyűjteményét elemzem műfaji, illetve retorikai-poétikai szempontból. A dolgozat első felében arra keresem a választ, hogy a paratextusok a kiadvány mely sajátosságait emelik ki, mit árulnak el annak műfajáról, és hogy a kísérőszövegek által bemutatott jellemzők milyen további műfajokkal, szövegalkotási technikákkal függhetnek össze. A dolgozat második felében a retorikai-poétikai sajátosságokra fókuszálva elemzem Gönci Aszalós Mihály költeményeit, amihez a következő szempontokat veszem figyelembe: a versek felépítését, a beszédhelyzetet, a retorikai eszközöket, valamint a szövegalkotói technikák, a növényszimbolika és a szinkretizmus működését. A Calathus strenarum… a műfajok, műfaji hatások szempontjából összetettnek tekinthető. Gönci Aszalós költeményei strenák, azaz újévi versek, emellett magukon viselik az erkölcsbotanika és az embléma egyes műfaji jegyeit, illetve formai sokszínűségükből fakadóan egyfajta verstani példatárrá állnak össze. A költemények jól meghatározható szerkezeti, illetve gondolati egységekből épülnek fel, amelyek közül némelyik szorosabban összefügg a kötetben érvényesülő műfaji hatásokkal, sajátosságokkal. A retorikai eszközök használata különösen a növényszimbolikával kapcsolatos részek esetében hangsúlyos. A növény és a címzett közötti kapcsolat alapját általában valamilyen közös vonás jelenti, vagy a választást az indokolja, hogy a növény jótékony, vagy egyenesen üdvözítő hatással bír. Gönci Aszalós költeményeiben szinkretizmus érvényesül, többségük antik és keresztény elemeket egyaránt tartalmaz, azonban míg a kötet első felében az antik elemek túlsúlyáról beszélhetünk, a lelkészekhez szóló szövegekben a keresztény elemek dominálnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Levélregény a színpadonMuraközi, Lili; Bódi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi KarA Veszedelmes viszonyok című regény egy titkokból, manipulációból és hatalmi játszmákból épülő világot tár az olvasó elé. Dolgozatomban azért erre a műre esett a választásom, mert úgy gondolom, hogy a társas viszonyainkban ma is erősen jelen vannak ezek a vonások, valamint érdekesnek tartottam, hogy a 21. századi olvasó számára is kifejezetten szórakoztató és izgalmas lehet egy 18. századi levélregény. Mindemellett elgondolkodtatónak találtam azt a kérdést, hogy hogyan lehet egy ilyen terjedelmes, levelekből építkező művet színpadra vinni. Az elemzésemben beszámolok ennek komplexitásáról és nehézségeiről is, valamint arról, hogy milyen nehéz rekonstruálni egy olyan színházi darabot, amely az előadás idejében csak akkor és ott létezik, abban a formájában akkor az egyszer látható és élhető át. Bevezetéseképpen először áttekintem a regény tartalmát, majd a mű időbeli és műfaji elhelyezéséről lesz szó, a 18. századi francia levélregények jellemzőiről. Ezután az adaptációs lehetőségeket és az előadáselemzések nehézségeit vetem górcső alá. Ezt követően egy átfogóbb képet kívánok adni a színházról, annak eredetéről, említést teszek a francia klasszicizmus idején jelen lévő színházról, majd szót ejtek a színészekről, a nézőkről és ennek a két csoportnak a kapcsolatáról. A színdarab elemzésekor szeretnék részletesen kitérni a rendezői megoldásokra, a szimbolikus tárgyakra, a színészi játéra, és a dramatizált történetre, valamint a színház nyújtotta lehetőségekre, és arra is, hogy hogyan lehet ugyanazt a történetet más médiumokon keresztül befogadni. Végül összevetem a színdarabot a regénnyel, kifejtem a különbségeket, és megemlítem a színdarabból kihagyott szereplőket is. A dolgozatom végére arra mutatok rá, hogy milyen tényezők okozták a legnagyobb kihívásokat az előadás elemzésekor, valamint további adaptációkat említek meg.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című művének elemzésePurgel, Orsolya; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek regényében szeretném elemezni Henrik identitásának a beszédben való megteremtésének aktusát. A narratopoétikai elemzés során a narrátor és a tábornok szólamainak tanulmányozása után a regény filozófiai dimenzióira helyezem a hangsúlyt, feltárva, hogy a mű elbeszélői struktúráján keresztül miként nyílik tér az egzisztenciális kérdések kibomlására. E perspektíva mentén vizsgálom, hogy a szöveg milyen értelmezési lehetőségeket kínál az olvasónak az idő, az emlékezés, a hiány, valamint az igazság problematikája felől, s hogyan válik maga a narratív forma a gondolati tartalom hordozójává. Ezután a metaforikus történetmondó formaelv mentén közelítem meg Henrik magatartásának értelmezését, különös tekintettel a kastély térbeli és lelki szimbolikájára, valamint a vadászat allegorikus jelentésrétegeire. Végül pedig szemügyre veszem a szereplők alakjainak sajátosságait, funkcióikat a Henrikhez fűződő viszonyuk relációjában s szerepüket Henrik identitásának megalkotásában, vagy ha úgy tetszik az igazságkeresésében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az adaptáció művészete: Nabokov Lolitájának vizuális újraértelmezéseBartók, Mercédesz; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Adrian Lyne Lolita című filmjét vizsgálom abból a szempontból, hogy milyen módon képes átültetni Vladimir Nabokov regényének egyes elemeit a filmvászonra. Elemzésem középpontjában a narráció megvalósítása, a nimfa-jelenség értelmezése, a karakterek megjelenítése, valamint az etikai és morális kérdések állnak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Elbizonytalanodó ellentétek és azonosságokValkó, Miklós; Baranyai, Norbert; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi KarAz intertextuális játéktér alapvető fontossággal bír Petőcz András A Láthatatlan jelenlét című 1990-es verseskötetének értelmezésekor, és különösen hangsúlyossá válik a Weöres Sándor költészetével történő dialógus. Dolgozatomban a Petőcz-kötet különböző versciklusaiban olvasható Weöres-variációkat – és azok „forrásszövegeit” – vizsgálom. A három verspár vizsgálata után ugyanakkor kitérek a könyv néhány további, a verspárokhoz szorosabban kapcsolódó művére is, hiszen az átiratok behatóbb elemzése a könyv más költeményeinek megszólítóerejét is növelni képes. A szövegközi kapcsolatokat szem előtt tartó összehasonlító elemzés során elsősorban a variációs eljárások poétikai-retorikai hozadékaira – még pontosabban az ellentétekre, illetve a jelentésmódosulással együtt járó ismétlésekre – fókuszálok. Meglátásom szerint A Láthatatlan jelenlét kötet szövegei is abban érdekeltek, hogy a verslétesülést és egyáltalán a létezést az állandó változás, illetve az ellentétek közti dinamikus átjárás megtapasztalásaként tegyék szemléletessé, mint ahogy az Weöres Sándor költészetére is jellemző. Mindezek mellett dolgozatomban a párhuzamosan vizsgált versekben érvényesülő szövegszervező eljárások karakteres eltéréseire is kitérek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A nők elleni erőszak Csáth Géza novelláibanVarga, Edina; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája a nők elleni erőszak ábrázolása Csáth Géza novelláiban. Azokat a novellákat választottam ki, amelyekre kevesebb figyelem irányul vagy azokat más szempontokból elemzik. A választott szövegek a következők: Tor, Bauer házassága, Pista, Rozi, Johanna. A szövegekben a nők ellen elkövetett bűncselekményeket (nemi erőszak, gyilkosság), illetve az irányukban tanúsított különböző abúzust (verbális agresszió, manipuláció) vizsgálom. Emellett kiemelt figyelmet fordítok a női szereplők perspektívájára, az ellenük irányuló erőszak ábrázolására, valamint arra, hogyan reagál ezekre a környezetük. A novellák narrátorának nyelvi kifejezésmódját összevetem Csáth Géza 1912–1913- as naplójának bizonyos jellemzőivel, a szövegekben megfigyelhető mintázatok alapján. Célom, hogy feltárjam a két eltérő műfajú és státuszú szövegvilág közötti hasonlóságokat, különösen a nők ábrázolásának módjában.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A freudi halálösztönök és életösztönök megjelenése Szerb Antal Utas és holdvilág című regényébenSzigetvári, Fanni; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom témája Szerb Antal, Utas és holdvilág című regényének lélektani elemzése Sigmund Freud A halálösztön és az életösztönök című munkája alapján. Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy Freud elmélete miként érvényesül a regényben. Ehhez elsősorban a szereplők jellemábrázolását illetve a regényben megjelenő motívumokat vettem alapul. Ezek alapján arra a konklúzióra jutottam, hogy szoros párhuzam áll Szerb Antal és Freud munkája között, oly módon, hogy az adott szereplők és motívumok értelmezhetők a halálösztönök és életösztönök szimbólumaként.Tétel Korlátozottan hozzáférhető TRAUMÁK REPREZENTÁLÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA A KORTÁS GYEREKIRODALOMBANKupás , Virág; Bényei , Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a TRAUMÁK REPREZENTÁLÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA A KORTÁS GYEREKIRODALOMBAN címet kapta. A dolgozat azt hívatott megvizsgálni, hogy a kortárs gyerekirodalmi művek hogyan beszélnek a megrázó életeseményekről és milyen megküzdési stratégiákat kínálnak az olvasónak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Heltai Gáspár Száz fabula című művének értelmezéseXi, Chenyang; Száraz, Orsolya; DE--Bölcsészettudományi KarHeltai Gáspár 1510-ben született Kolozsváron. Heltai csak 1536-ban kezdett el magyarul tanulni, a régi magyarországi irodalom kiemelkedő jelentőségű alkotójává vált. Legismertebb és legnépszerűbb műve a Száz fabula című állatmese-gyűjtemény. A latin „fabula” szó jelentése kitalált történet, mese. A modern használatban ez a kifejezés magában foglalja minden olyan dolog történetét, ami nem valós, hanem fikció. Továbbá jelenti azokat a történeteket, amelyek főszereplői állatok vagy növények.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szerelem poétikája Csokonai Vitéz Mihály Lilla-ciklusábanZhang, Anyuan; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom először bemutatom Csokonai Vitéz Mihály és Vajda Julianna szerelmi kapcsolatát, amely a költő életében meghatározó szerepet játszott. Ismertetem, hogyan ismerkedtek meg, hogyan alakult ki közöttük a mély érzelmi kötelék, majd milyen körülmények vezettek végül a szakításukhoz. Ezt követően a Lilla-ciklus szerelmi költészetét elemzem. Az elemzéseim a Lilla-ciklus szerkezeti felépítést követem. Az első részben a viszonzatlan szerelmi vágyakozást elemzem. Főként a Tartózkodó kérelem című vers alapján, de ide tartoznak az Első szerelemérzés, az Édes keserűség, Az eleven rózsához, A bátortalan szerelem és a Megkövetés is, amelyek a szerelem kettősségét – örömét és fájdalmát tükrözik. A második részben A boldogság című versen keresztül a beteljesült szerelem és az együtt megélt öröm megjelenését mutatom be, amely a ciklus második könyvének hangulatát idézi. Végül A Reményhez elemzésével a szerelem elvesztésének fájdalmát vizsgálom, amely a ciklus utolsó szakaszának központi motívuma. Dolgozatom így bemutatja a szerelem különböző arcait a vágyakozástól a beteljesülésen át a veszteségig.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Franz Kafka identitása és Az átváltozásLI, JINGXUAN; Bodrogi, Ferenc Máté; DE--Bölcsészettudományi KarEz a dolgozat elsősorban Kafka és Az átváltozás című fontos műveinek elemzéséről szól, először a bevezető részben áttekintem Kafkát, életét és alkotásait, majd a dolgozat témaválasztásának indoklását, valamint Kafka életútját, a Kafka irodalmi alkotásainak keletkezése idején uralkodó környezetet, valamint az identitásának hátterét vizsgálom és elemzem. Szakdolgozatom első részében Kafka zsidó identitásának elemzésével és áttekintésével írtam meg dolgozatomat Az átváltozás kapcsán, az osztrák-magyarországi zsidók túlélése és Kafka családi kapcsolatai szempontjából. A második részben Kafka és a zsidóság kapcsolatát mélyítem el, hogy Az átváltozásban megjelenő vallási elemeket tárgyaljam. A harmadik rész a modernista irodalomban gyakori két fontos elemet elemez, az agnoszticizmust és a lét értelmetlenségét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető PrózapreparátumSzabó, Anna; Balajthy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban Pálfi György Taxidermia című filmét kísérlem meg Parti Nagy Lajos novelláinak (A fagyott kutya lába és A hullámzó Balaton) adaptációjaként értelmezni. Munkám első részében szakirodalmak segítségével ismertetem a költő-prózaíró novellisztikájának sajátosságait, majd a film értelmezési értelmezési lehetőségei közül hozok néhány példát. Ezt követően azt vizsgálom, hogyan, milyen filmi kifejezőeszközöket alkalmazva fordítja át Pálfi filmnyelvre a két novellát, illetve milyen párhuzamok és különbségek találhatóak a film és a prózai művek között. A dolgozat végén kitérek a filmben található, Parti Nagy más műveire tett utalásokra, lezárásképpen pedig újabb értelmezési lehetőségeket, elemzési szempontokat vetek fel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A párkapcsolati viszonyok irodalmi ábrázolásaTóth, Mirtill; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban Márai Sándor Válás Budán és Németh László Iszony című műveit elemzem. A főbb témák közé tartozik az identitásprobléma, a pszichológiai olvasat és a párkapcsolatok dinamikája.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Intertextualitás Parti Nagy Lajos SzódalovaglásábanSzakács, István József; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom Parti Nagy Lajos Szódalovaglás című művének intertextusait veszi szemügyre. Azt veszi számba, milyen nyelvi és irodalmi anomáliák, szövegegyezések találhatók Parti Nagy 1990-es verseskötetében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Női önreprezentáció a 18. században Bethlen Kata és Zay Anna művei alapjánSzőllősi, Krisztina; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarA 18. század két nemesasszonya Bethlen Kata és Zay Anna műveiket a korszaknak megfelelő vallásos tradícióban írták. Mind Zay és Bethlen önszínrevitele a műfaji és formai különbségük ellenére jelen van. Bethlen Kata műve alapján a kora újkori önéletírás műfajelméleti kontextusát vázolnom, miszerint az emlékirat és napló sokkal inkább alkalmasabb műfaji meghatározások, mint a problematikus önéletírás. Ezt a szöveg szerkezeti kompozíciója is alátámasztja. A két mű önszínrevitele a szentírási és zsoltárparafrázisok alapján további vizsgálati lehetőségeket nyit meg, esetleges lélektani kérdéseket. Elemzésem során a két műben megjelenő énszínrevitel okait is befolyásoló tényezőként tekintem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Hamlet nőképeZhai, Zening; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom célja, hogy különböző nőképeket mutasson be. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Hamlet mint Erzsébet-kori mű hogyan reprezentálja a női szereplőket a patriarchális nemi ideológia kontextusában. Ezenkívül elemzem Opheliát és Gertrudot, a Hamlethez legközelebb álló nőket, kitérve arra, hogyan tükrözik Hamlet belső világát. Sok értelmezés azonban a női szereplő gyengüléséről szólt, Opheliát és Gertrudot alárendelt, gyenge női pozícióban ábrázolva. Ők ketten reprezentálják az Erzsébet-kori nőket. Ugyanakkor ezek a női szereplők elemzésével a férfi szereplők negatív képeit is megtalálhatjuk, például Claudius és Laertes túlzott kontrollját a nő felett, illetve Hamlet tétovaságát és határozottságának hiányát.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Tabutémák a gyermek- és ifjúsági irodalombanDugnovics, Barbara; Baranyai, Norbert; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom a gyermek- és ifjúsági irodalomban megjelenő tabutémákról szól. A tabukon belül is részletesebben foglalkozok az iskolai zaklatással, de az alkoholizmust és a családon belüli erőszakot is megjelenítem. Mindenekelőtt azonban az elméleti hátteret mutatom be. Ehhez, tisztázom a témámhoz szorosan kapcsolódó fogalmakat, mint a gyerekirodalom, ifjúsági irodalom, young adult vagy a tabu, valamint a fogalmak között fennálló kapcsolatot is próbálom megtalálni. Ezek mellett kitérek a gyermek- és ifjúsági irodalom magyarországi helyzetére is, a kezdetektől egészen a máig. A tabuk megjelenítésére Eve Ainsworth 7 nap című regényét fogom használni. Az elemzésemben megjelenik a cím és a borítók értelmezése, a narráció, a szöveg szerkezete, a főbb karakterek bemutatása és a fontosabb események is a regény cselekményéből. Végezetül pedig a regény taníthatóságát és módszertani lehetőségeit mutatom be.