Hallgatói dolgozatok (Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA párkapcsolati viszonyok irodalmi ábrázolásaA dolgozatomban Márai Sándor Válás Budán és Németh László Iszony című műveit elemzem. A főbb témák közé tartozik az identitásprobléma, a pszichológiai olvasat és a párkapcsolatok dinamikája.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőIntertextualitás Parti Nagy Lajos SzódalovaglásábanDolgozatom Parti Nagy Lajos Szódalovaglás című művének intertextusait veszi szemügyre. Azt veszi számba, milyen nyelvi és irodalmi anomáliák, szövegegyezések találhatók Parti Nagy 1990-es verseskötetében.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőNői önreprezentáció a 18. században Bethlen Kata és Zay Anna művei alapjánA 18. század két nemesasszonya Bethlen Kata és Zay Anna műveiket a korszaknak megfelelő vallásos tradícióban írták. Mind Zay és Bethlen önszínrevitele a műfaji és formai különbségük ellenére jelen van. Bethlen Kata műve alapján a kora újkori önéletírás műfajelméleti kontextusát vázolnom, miszerint az emlékirat és napló sokkal inkább alkalmasabb műfaji meghatározások, mint a problematikus önéletírás. Ezt a szöveg szerkezeti kompozíciója is alátámasztja. A két mű önszínrevitele a szentírási és zsoltárparafrázisok alapján további vizsgálati lehetőségeket nyit meg, esetleges lélektani kérdéseket. Elemzésem során a két műben megjelenő énszínrevitel okait is befolyásoló tényezőként tekintem.
- TételKorlátozottan hozzáférhetőA Hamlet nőképeSzakdolgozatom célja, hogy különböző nőképeket mutasson be. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a Hamlet mint Erzsébet-kori mű hogyan reprezentálja a női szereplőket a patriarchális nemi ideológia kontextusában. Ezenkívül elemzem Opheliát és Gertrudot, a Hamlethez legközelebb álló nőket, kitérve arra, hogyan tükrözik Hamlet belső világát. Sok értelmezés azonban a női szereplő gyengüléséről szólt, Opheliát és Gertrudot alárendelt, gyenge női pozícióban ábrázolva. Ők ketten reprezentálják az Erzsébet-kori nőket. Ugyanakkor ezek a női szereplők elemzésével a férfi szereplők negatív képeit is megtalálhatjuk, például Claudius és Laertes túlzott kontrollját a nő felett, illetve Hamlet tétovaságát és határozottságának hiányát.
- TételKorlátozottan hozzáférhető"De az igazság a szívben nőtt, s csak a szívekben szolgáltat igazságot."Dolgozatomban Németh László világ-és irodalomszemléletének főbb elemeit mutatom be első, kevéssé feldolgozott regényében, az 1929-es Emberi színjátékban. A téma relevanciáját az általam olvasott, és a dolgozatban hivatkozott irodalmak felvetései adják, miszerint a regény tükrözi a némethi eszmerendszer, világ sajátosságait, avagy az alkotás egyfajta önelemzésként is olvasható. A kiterjedt írói ideológia ismertetése előtt röviden áttekintem azt a szellemi közeget és irányzatot, amelyre nagy hatást gyakorolt maga az író, vagyis a népi mozgalmat. Mindezt az a prekoncepció okolja, amely szerint Németh László Magyarországon és a népiek között elfoglalt helye párhuzamba állítható Boda Zoltán Magyarországával, élete végén körülötte kialakult gyülekezetével, közösségével. Ezen túl az Emberi színjátékban is megtalálható, némethi regényjellegzetességeket illusztrálom műfaji, narratopoétika és tematikus, szerkezeti kategóriák által. Ezt követően az író politikáról, társadalomról és vallásról szóló elképzeléseit keresem és fejtem fel az Emberi színjátékban. Ezen lehetséges regényértelmezéssel egy újabb jelentésréteget kívánok hozzáadni a XX. századi gondolkodó két világháború között megírt regényéhez.