Hallgatói dolgozatok (Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet)

Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez

A Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézet 2012-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.

A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.

“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.

Böngészés

legfrissebb feltöltések

Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 403)
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A 18–19. századi utazási irodalom hazai alakulástörténete, különös tekintettel Wesselényi Polixéna és Bölöni Farkas Sándor útirajzaira
    Hajdu, Ivett Erika; Béres, Norbert; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Elsőként az utazási irodalom műfajiságának problematikája kerül tanulmányozásra, majd az utazás kultúrtörténetének európai kontextusban történő bemutatásáról lesz szó, egészen a kezdetektől. A negyedik szakaszban az utazók és utazási minták kerülnek előtérbe, hogyan és milyen módon lehet őket különböző kategóriákba sorolni. A továbbiakban a hazai utazási irodalom alakulását tekintem át részletesebben, hogyan hatottak a kor utazói a belföldi gazdaságra, társadalomra, illetőleg kultúrára, valamint a hazai utazási irodalom egyik különleges műfaját, a fürdői leveleket vagy fürdőleveket érintem részletesebben. A szakdolgozat két fókuszba helyezett útirajza előtt megvizsgálom a magyarok jelenlétét külföldön. Legutolsóként a már említett 19. századi útleírásokat tárgyalom, először Wesselényi Polixéna utazásait vizsgálom részletesen, ezt követően Bölöni Farkas Sándor útirajzainak tanulmányozására kerül sor.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Két költő szerelmi hangja
    Li, Yutong; Fodor, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    E dolgozat témája a magyar Ady Endre és a kínai Gu Cheng szerelmi költészetének összehasonlítása. Megvizsgálom mindkét költő témáit és stílusát, valamint foglalkozom a két költői személyiséggel. Általánosságban elmondható, hogy Gu Cheng és Ady Endre szerelmi versei inkább tükrözik a szélesebb körű és univerzálisabb életet és emberi tapasztalatokat, mint a különböző kultúrák vagy korszakok közötti különbségeket. Mindkét költő lázadó szellemisége és a mélyebb életértelmezés iránti vágya összeköti őket, és értékes tanulságokat kínál a jelen és a jövő generációi számára.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kínai és a magyar online irodalmi nyilvánosság összehasonlítása
    Zheng, Wei; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatomban összehasonlítom a kínai és a magyar online irodalom történetét. Bemutatóm a kínai internetes irodalom eredményeit és egyediségét .Rámutatok azokra a különbségekre, amelyek a két ország online közlési gyakorlata között megfigyelhetök. A magyar online irodalmat továbbra is a hagyományos médiumok és kiadók uralják. A 21. század eleji internetes gazdasági recesszió megtapasztalása után Kína online irodalmát főként nagy hazai hálózati és játékcégcsoportok szerezték meg, monopolhelyzetet kialakítva. Noha nagy gazdasági potenciállal rendelkezik, a profitszerzés és a regény műfajának túlzott népszerűsítése a kínai online irodalom abnormális felvirágzásához vezetett. Kínának fenn kell tartania az online irodalom kiegyensúlyozott fejlődését, Magyarország pedig tanulhat az online irodalom kínai modelljéből.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Szóasszociációs vizsgálatok kínai–magyar kétnyelvűek körében
    Meng, Zhengyu; Reszegi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban egy szóasszociációs vizsgálat eredményeit mutatom be. A felmérést kései kétnyelvű, kínai domináns kínai–magyar beszélők (egyetemisták). Elemezzem a két nyelvükön aktivált szókészletben mutatkozó különbségeket és hasonlóságokat. Emellett azt is igyekeztem feltárni, hogy a magyar nyelvhez való viszonyuk (hogy szeretik-e és szívesen használják-e a magyart) milyen hatással van a szóaktivációs feladat során a teljesítményükre.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A patriarchális tudat hatása Shakespeare műveiben
    Zhang, Ke; Bódi, Katalin; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban 7 Shakespaeare-drámát vizsgálok abból a szempontból, hogy a patriarchális tudatosság mennyire itatja át ezeket a műveket, és hogy a női karakterek ábrázolása mennyiben tükrözi a korabeli társadalom nemi dinamikáját.A nők ésférfiak karaktereinek éles kontrasztja hangsúlyozza a nők hátrányos helyzetét és a férfi dominancia mélyen gyökerező sztereotípiáit.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kulturális különbségek okozta nehézségek
    Li, Jiajun; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozatomban Magyarországon tanuló kínai diákok nehézségeit elemzem két szempontból: a magyarul tanulás és a hétköznapi kommunikáció vonatkozásában. Kutatásom során kérdőívet és személyes interjúkat használtam. Nyolc, különböző szakra járó kínai hallgató töltötte ki a kérdőívet. Így megismertem azokat a problémákat, amelyekkel tanulmányaik során és a kommunikációban találkoztak. Ezeknek a többségét a kulturális különbségek okozzák. Munkámmal szeretnék segítséget nyújtani az itt tanuló kínai hallgatóknak abban, hogy könnyebben beilleszkedjenek a magyar egyetemi és társadalmi életbe.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Teremtés és halál a görög-római és a kínai mitológiában
    Gao, Tiannuo; Posta, Anna; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban arra vállalkozok, hogy két mítoszcsoport, a teremtéshez és a halálhoz kapcsolódó történetek részletes összehasonlításával feltárjam a görög-római és a kínai mitológiai rendszer közötti alapvető kulturális összefüggéseket és eltéréseket. Az általam kiválasztott mítoszok az ember evilági életének két ellentétes pólusát, az élet kezdetét, az ember teremtését, az univerzum születését és az élet végét, a halált, a halálon túli létezés problematikáját érintik.A történetek mélyreható összevetésével szeretnék betekintést adni abba, hogy miképpen gondolkodtak a különféle kulturális háttérrel rendelkező emberek a halandó lét szélsőséges helyzeteiről, állapotairól és nagy kérdéseiről, például arról, hogy mi a létezésünk értelme, és hogy mi vár ránk a halál után.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az átváltozás kínai és magyar tanításának hasonlóságai és különbségei
    Li, Ziyue; Bodrogi, Ferenc Máté; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban megvizsgálom, hogy Franz Kafka Átváltozás című szövegét hogyan tanítják Kínában és Magyarországon. A különböző kulturális és történelmi háttér arra késztette a kínai és európai diákokat, hogy másképp gondolkodjanak, amikor megértik Kafka e művét, így a tanárok különböző módon tanítják a tanórán. Mind a kínai, mind a magyar tanárok különböző módszereket alkalmaznak, hogy segítsék a diákokat Kafka regényenek jobb megértésében.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Petőfi Sándor szerelmi költészete
    Shan, Tianqi; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Petőfi Sándor szerelmi költészetéről szól a szakdolgozat. Megvizsgáltam néhány Petőfi verset: például Ha életében…, Szeptember végén, Itt van az ősz, itt van ujra…, Minek nevezzelek?, Beszél a fákkal a bús őszi szél. Elemeztem, hogy milyen típusú szerelemfelfogás jelenik meg Petőfi különböző verseiben.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Noir és kémregény – A krimi alakváltozatai Kondor Vilmos regényciklusában
    Gajdos, Andrea; Balajthy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A nagyközönség és a kritikusok körében is nagy sikert aratott Kondor Vilmos 2008-ban indult könyvsorozata. A ciklus regényeit gyakran hiánypótlónak tüntetik fel a magyar krimi és számos zsánerirodalomhoz szorosan kapcsolódó műfaj történetében. Ezek a kijelentések azonban megannyi kérdést felvetnek. Valóban nincsenek Kondor regényei előttről említésre méltó, színvonalas művek a krimi és a regényciklushoz köthető többi műfajban? Miért arattak ekkora sikert a regények? Szakdolgozatomat négy részre bontom: először megvizsgálom a magyar krimi kérdését, megerősítve vagy éppen cáfolva a kritikusok által sokat hangoztatott előbbi kijelentéseket. Szó esik továbbá a magyar sajtótermékekről a 20. században,, Az Est című napilapról és a rendőr– újságíró kapcsolatról. Majd a regényciklusról általánosságban teszek megállapításokat és vetem össze a szakirodalmi reflexiókat. Végezetük pedig az első és a harmadik regény, a Budapest Noir és A budapesti kém műfaji sajátosságait veszem sorra.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Betegségreprezentáció Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem regényének A dzsinn című fejezetében
    Venyige, Emese Lilla; Baranyai, Norbert; Fodor, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban Krusovszky Dénes Akik már nem leszünk sosem című regényének A dzsinn című fejezetét vizsgálom a fejezetben megjelenő betegségtapasztalat felől. Dolgozatomban távolabbról indulva közelítek a fő témához, említést teszek Krusovszky munkásságáról, a regény recepciójáról, illetve azokról az elemzési szempontokról, melyeket a regény kapcsán keletkező tanulmányok nagy részében olvashatunk. Ezt követően, mielőtt rátérnék a fő témámra, a magyar irodalomban megjelenő betegségábrázolásokról írok. Végezetül pedig a regény betegségreprezentációját vizsgálom több szemponton keresztül. Ezen belül kitérek a regény mondanivalójának és A dzsinn című fejezet kapcsolatára, a szereplők ábrázolására, mindennapi életükre. A fejezet főszereplőjének, Aszalós Ferencnek a lehetséges motivációjára, ami hozzásegítette ahhoz, hogy lemondjon az élni akarásról. Ezt követően pedig a fejezetben megjelenő egészségügyi korrajzot vetem össze azokkal a lehetséges megoldásokkal, melyekkel elkerülhető lehetett volna az, ami Aszalós Ferenccel történt.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A kert mint heterotópia Nádas Péter A Biblia és más régi történetek című 1988-as kötetében
    Püski, Mónika; Balajthy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Nádas Péter a „hatvanas évek végén, hetvenes évek elején írott szövegeivel ezek megkérdőjelezésével, az elbeszélhetőség poétikai dilemmájának metareflektív tematizálásával is sajátos kanonikus helyet vívott ki magának” . A Biblia és más régi történetek című kötet számos, a későbbi Nádas-művekben is alapvető motívumot vesz használatba. Ilyenek például a kert, a víz, a Biblia és többek között a gyermekkor toposzai. Mindemellett különös érzékenységgel jeleníti meg a család, a cseléd és a gyermekek közti viszonyok ábrázolásán keresztül az egyének és a társadalmi csoportok relációját az 1950-es évek politikai és társadalmi rendszerében. A kötet ezen változatának vizsgálata kiemelkedően fontos, hisz ez a legutóbbi kötet, mely az addig megírt elbeszéléseket egy egységként fogja össze. Az első A Biblia című kötet, 1965-ös megjelenétől számítva huszonhárom év telt el, mely elegendő időt adhatott arra, hogy a kötet ne csak gyűjtemény legyen, hanem tudatos elrendezés eredménye legyen a kötetben megjelenő elbeszélések sorrendje. Ezt támasztja alá a szövegek kronologikus sorrendjének hiánya is. Szakdolgozatomban a kötetben megjelenő hat kisepikai művet összekötő motivikus összefüggésekről számolok be a kert motívumának egyes műveken belül való reprezentációján és elemzésén keresztül. Így téve próbát arra, hogy komparatív elemzés által rámutassak arra, hogy a kötet egységei között hogyan jön létre a motivikus kohézió. A dolgozat felépítését tekintve először a recepciótörténettel vetek számot és kitérek előzetes, a témát illető kutatásai eredményeimre. A második és harmadik egységekben a nádasi motívumrendszerről igyekszem globális áttekintést nyújtani. Ezt követi az egyes elbeszélések, novellák szövegközpontú elemzése. Végül a munka konklúzióval zárul, amelyben összegzem a kert mint heterotópia megjelenési módjait.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Gyermekek a gyász tükrében
    Pénzes, Fanni; Baranyai, Norbert; Áfra, János; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom témája a halál mint tabu vizsgálata Rosemarie Eichinger Esznek-e a halottak epertortát? című műve alapján. Elsősorban tisztázom a tabunak a fogalmát, majd kitérek a halálra mint tabura általánosságban és az irodalomban. Ezután a gyászfeldolgozás elméleti hátterét bontom ki. Végül ezeket a szempontokat szem előtt tartva Rosemarie Eichinger Esznek-e a halottak epertortát? című művében vizsgálom meg a halált mint tabut. A fő kérdésem az, hogy tabudöntő-e a mű, és, ha igen, milyen nyelvi-retorikai eszköz segítségével történik ez meg. Emellett megnézem a műben szereplő gyermekek karakterein belül, hogy hogyan tudnak megbirkózni a gyásszal, gyászfeldolgozással. Az elemzésemben kitérek a narrátorra, nyelvezetre, a madárra mint motívumra is. Azért tartom fontosnak ezt a témát, amiről a dolgozatom szól, mert ezt a művet még Magyarországon nem dolgozták fel, ezáltal konkrét szakirodalmat, ami a műhöz kapcsolható, nem használtam fel.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    ,,Ami elbeszélhetetlen, csak egy talált nyelv töredékeinek tökéletlen összeillesztése által lehet elmondani”
    Papp, Zsófia; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom témája Borbély Szilárd Halotti Pompa című verseskötetének elemzése bizonyos szempontok alapján. A címből adódóan fontosnak találtam a kötetben egymás mellett előforduló barokk és posztmodern jegyek vizsgálatát és értelmezését. Borbély Szilárd életrajzát ismerve el nem hanyagolható szempont még az autoreferencialitás kérdésének vizsgálata is, melyhez az Egy gyilkosság mellékszálai című interjúgyűjteményt vettem alapul. Igyekeztem párhuzamosan a kötet makro- és mikroelemzését is elvégezni: az egyes versek, a kötetet kitöltő három ciklus, illetve a kötet egészként való értelmezése egyaránt relevánsnak mutatkozott számos elemzési szempontot figyelembe véve. A Testhez című kötetet – amelyet a Halotti Pompa folytatásának tartanak – is említem a dolgozatomban, valamint összehasonlítom a két kötet szervezőelvét, ábrázolásmódját.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A tabu szerepe és megjelenítésének lehetőségei Colleen Hoover Velünk véget ér című regényében
    Lőrincz, Kinga Liliána; Balajthy, Ágnes; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatomban Colleen Hoover írói karrierjének és a Velünk véget ér című regényének sikerét vizsgálom meg több szempont figyelembe vételével. Elsősorban a tabuk szerepét és azok megjelenítési lehetőségeit figyelem meg, melyek mindegyike a diskurzus és a nyílt megszólalás lehetőségét kínálják fel a regény folyamán. Továbbá elemzésem során kitérek a regény kronotopikus viszonyainak, szimbólum-és motívumrendszerének vizsgálatára. A megjelenő virágok és azok jelentései közötti összefüggésekre hívom fel a figyelmet, így fókuszba kerül majd a mű paratextusának, tehát a borítónak a vizsgálata is. Emellett kitérek a karakterek jellemzésére és az attitűdök és szerepminták elemzésére is, nagy hangsúlyt fektetve az áldozat-és bántalmazó szerepkör tanulmányozására.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Az erőszak reprezentációi Babarczy Eszter A mérgezett nő és Borda Réka Égig érő csalán című kötetében
    Czirják, Karina; Béres, Norbert Zoltán; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom célja, hogy bemutassam a verbális és a fizikai bántalmazás irodalmi megjelenítését két kortárs kötetben: Babarczy Eszter A mérgezett nő című novelláskötetében, illetve Borda Réka Égig érő csalán című kisregényében. Mindkét kötet középpontjában az erőszak áll, azonban más-más módon: Babarczy Eszter novelláiban többféle változatban jelenik meg, míg Borda Réka regénye esetében „csak” egy erőszaktípus válik meghatározóvá, az elbeszélő gyerekkori szexuális abúzusa. A gyermekkorban elszenvedett erőszakot a már felnőtt elbeszélő traumafeldolgozása követi. Mindkét mű érdekessége az erőszak kimondhatóságának problémája, illetve nyelvi megformálásának a módja. Folyamatosan felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán kimondható-e az erőszak, meg tudják-e formálni az elbeszélők mindazt, amin keresztülmentek.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Hiány és jelenlét: apa-típusok kortárs regényekben
    Bilkai, Evelin; Baranyai, Norbert; Szirák, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatom a gyógyíthatatlan lelki sebek megjelenésével foglalkozik a kortárs aparegények vizsgálatán keresztül. Témaválasztásomnak két oka van, egyrészt személyes indíttatás, mert anyai nagyapám apa nélkül nőtt fel és minta hiányában kellett pozitív apaképet kialakítania, gyermekeit ennek ellenére mégis szeretetteljes családi légkörben nevelte. Másrészt, manapság egyre több családban mutatkozik meg az apa nélküli élet, mely a későbbiekben súlyos következményeket vonhat maga után. Úgy gondolom, hogy erre a témára sokkal nagyobb figyelmet kellene a közoktatásban fordítani, hiszen elenyésző azon kötelező regények száma, melyek segítenék a probléma felszínre hozását, feldolgozását, esetleges megoldási kísérlettel szolgálnának számunkra. Szakdolgozatom két fő részből tevődik össze. Az első részben általános megközelítéssel taglalom az apahiány megjelenését, következményeit és annak hatását a gyermek életére vonatkozóan. Fontosnak tartom, hogy a dolgozat során felszínre kerüljenek a hiány lehetséges okai és megoldási javaslatként apapótlékok feltárása a gyermek számára. A második részben Dragomán György: A fehér király és Barnás Ferenc: A kilencedik című aparegények által tárom fel az előbb említett problémák megjelenését a kortárs irodalomban. A két regényt azon szempont alapján választottam, hogy világosan kirajzolódjon a pozitív és negatív apatípus. A következők szerint vizsgálom a műveket: téridő-szerkezet, elbeszélő, cselekmény típusa, illetve motívumrendszer.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    Doppelgänger-jelenség Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művében
    Kiss, Gréta; Bényei, Péter; DE--Bölcsészettudományi Kar
    A dolgozat Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művének doppelgänger-jelenségét vizsgálja. A mű recepciótörténetén kívül szövegbeli elemek vizsgálata és összehasonlító elemzés segíti a jelenség vizsgálatát.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    A Grafitnesz irodalmi utalásai
    Szakács, István József; Fazakas, Gergely Tamás; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Dolgozatom központi témája Parti Nagy Lajos kortárs magyar költő Grafitnesz című verseskötete. Ebben a dolgozatban azt kívánom bemutatni, hogy milyen elit és populáris irodalmi utalások vannak a kötetben, illetve milyen korábbi Parti Nagy-kötetekből vesz át verseket a Grafitnesz. A kötet még a kritikai feldolgozás fázisában van (2003-ban jelent meg a Grafitnesz), ezért dominánsan kritikákon keresztül kívánom bemutatni a kötet főbb értelmezéseit, és ezeken túl bemutatni saját interpretációimat. A Grafitnesz a teljes magyar irodalmi kánont parafrazeálja, ezeket az utalásokat kívánom felfejteni. Azt is fel kívánom fejteni, hogy milyen új jelentéseket alkotott Parti Nagy az alapjaira redukált és roncsolva újraépített magyar nyelv segítségével.
  • TételKorlátozottan hozzáférhető
    „VOLT VALAMI PERSZE A LABIRINTUSBÓL VALÓBAN”
    Kiss, Dávid Alex; Baranyai, Norbert; DE--Bölcsészettudományi Kar
    Szakdolgozatomban Krasznahorkai László Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című japán regényét vizsgálom elsődlegesen a térpoétika felől. Vizsgálódásom fő motivációja annak a feltárása, hogy miként működik a tér ebben a regényben, különös tekintettel az idővel és a karakterekkel való viszony alakulására. Szakdolgozatom bevezetőjében a regényt térben és időben pozícionálom, valamint a szövegben hangsúlyos keresés motívumának szerepét vizsgálom. Ezt követően a szerzőség kérdéskörére térek rá, kiemelve a „japán regény” terminusának problematikáját, így jutva el az idegenség és a csend fogalmaihoz. Ezután a térprivációkkal foglalkozom, majd a narrátor alakját és szerepét veszem alaposabban szemügyre, valamint az ünnep és a baj motívumát és jelentőségét elemzem. A következő fejezetben rátérek a térpoétika kérdéseire, megnézem a kert-teremtés mítoszát, illetve a szent és a profán térpárt. Ezekkel összefüggésben megvizsgálom a kolostor terét és a rendfőnök szobáját. Az utóbbi helyen történt durva térsértési aktussal is foglalkozom. A regényben szereplő két fiktív könyvet, azok eltérő kulturális vonatkozásaira koncentrálva összevetem egymással. Végül az unoka alakját és személyét elemzem, és a vele, valamint a kolostorral összefonódó felejtés fogalmával zárom a dolgozatom.