Az ember biológiai létéből kifolyó egyik legalapvetőbb joga az életéhez és egészségéhez való jog. Az ember testének védelmét általában a büntetőjog látja el, például az emberölés, illetve a testi sértés miatt kiszabott szankciók útján. Azonban ezt a kérdést a polgári jog is szabályozza, amely megsértése esetén vagyoni szankció, kártérítés merülhet fel. Egy súlyos sérülés akár az emberi élet végét is jelentheti, amellyel a polgári jog is széles körben foglalkozik. Ha a halál valaki más felróható magatartása miatt következik be, köteles vállalni a következményeket, valamint felelni tettéért. Továbbá a helyzetet bonyolítja, hogy kártérítési igénye merülhet fel a túlélő hozzátartozóknak a jogsértővel szemben. Előfordulnak olyan esetek, ahol apró figyelmetlenség esetén vagy alapos körültekintés ellenére is bekövetkezhet a hiba. Egyes munkakörökben elképzelhetetlenek a tévedések. Ahogy a mindannyiunk által ismert mondás is tartja: csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Az orvosok nap, mint nap találkoznak hasonló problémákkal, ún. műhibákkal. Be kell látnunk, hogy ez a kérdés lényegesen bonyolultabb. Hiszen az általuk elkövetett egyetlen apró hibán akár egy emberi élet is múlhat és felelősségre vonásuk sokkal szigorúbb, mint bármely más területeken. Továbbá mi történik akkor, ha egy beavatkozás alkalmával több élet is veszélybe kerül, mint például egy gyermek születésének elősegítésekor, vagy ha éppen az anya akarata ellenére egészséges gyermeket hoz világra? Felelősségre vonható-e a hibát elkövető orvos, továbbá hogyan lehetne megelőzni a műhibák bekövetkezését?
Szakdolgozatomban ezekre a manapság igen aktuális és vitatott kérdésekre keresem a választ, illetve a megoldást, kezdve a műhibák történetének áttekintésével az egyetemes, illetve a magyar jogtörténetben egyaránt, az orvos és beteg közötti jogviszony és a kártérítési felelősség feltételeinek vizsgálatával viszonylag friss, az elmúlt évekből származó bírói ítéletek elemzésének segítségével, emellett saját véleményem is megfogalmazom. Dolgozatommal szeretném felhívni a figyelmet arra az álláspontomra, amely szerint a jogalkotónak szigorúbb szabályozással és szankciókkal kellene megoldania a kérdést. Ezzel úgy gondolom, hogy valamilyen szinten visszatartható lenne az orvos a további károkozásoktól és a jövőben alaposabban odafigyelne munkájára.