A prion betegségek gyakorisága ugyan viszonylag kicsi, a betegség terjedésének különös módja azonban fontossá teszi ezen fehérjék konformációs és fémion-kötőképességének vizsgálatát. Kutatásaink során több hisztidint tartalmazó prionfragmensek komplexképződési folyamatait tanulmányoztuk potenciometriás, UV-látható és CD spektroszkópiás módszerekkel. Nevezetesen HuPrP(76-114) prionfragmenset, valamint a HuPrP(84-114)His85Ala és HuPrP(84-114)His96Ala mutáns változatokat. A ligandumok réz(II)ionokkal való kölcsönhatását korábban már tanulmányozták.[1,2] A vizsgálatok első részében a ligandumok nikkel(II)törzskomplexeit, majd a HuPrP(84-114)His85Ala és HuPrP(84-114)His96Ala fragmensek esetén a réz(II)-nikkel(II) vegyesmagvú komplexek képződését tanulmányoztuk. A vizsgálataink célja az volt, hogy minél több információt szerezzünk az egyes hisztidinek fémion-kötőképességéről, valamint arról, hogy a vegyes fémkomplexek esetén hogyan oszlik meg a két fémion az egyes hisztidinek között Az eredményeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a hisztidintartalmú peptidek jól kötik a nikkel(II)iont, a komplexképződés enyhén lúgos tartományban történik. A nikkel(II)ionokról általánosságban elmondható, hogy ha lehetőség van rá, akkor az oktarepeaten kívüli hisztidinekhez koordinálódnak, ezen belül is a 96-os számú hisztidinhez. A Cu(II)/Ni(II) vegyes rendszerekben a savas és semleges pH tartományban csak a réz(II)ion koordinálódik, a pH növelésével azonban olyan vegyesmagvú komplexek képződnek, amelyekben mindkét fémion hisztidinnitrogénhez és amidnitrogénekhez is koordinálódik. A réz(II)ion számára minden hisztidin kötőhely lehet, de nikkel(II)ion számára főként csak az oktarepeaten kívüliek. Ha a ligandum egyszerre tartalmazza a 96-os és a 111-es számú hisztidint, akkor a réz a 111-es, a nikkel pedig a 96-os hisztidinhez koordinálódik.

[1] G. Di Natale, K. Ősz, Z. Nagy, D. Sanna, G. Micera, G. Pappalardo, I. Sóvágó, E. Rizzarelli, Inorg. Chem., 48, 4239-4250 (2009) [2] K. Ősz, Z. Nagy, G. Pappalardo, G. Di Natale, D. Sanna, G. Micera, E. Rizzarelli, I. Sóvágó, Chem. Eur. J., 13, 7129-7143 (2007)