A kiadvány egy feminista tudósokból álló kutató csoport tudományos munkájának eredményeit összefoglaló mű. A könyvben található történettudományi, szociológiai, jogtudományi és filozófiai írások közös nevezőjét a szocialista blokk felbomlását követő migrációs jelenségei adják, ezen belül is külön hangsúlyt kap a Nyugat-Európába emigrált nők helyzetének leírása. A könyv tanulmányai három tematikai egységre oszthatók. Az első rész olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a szubjektivitás, a mobilitás, és a társadalmi nem Európában. Rosi Briadotti tanulmányában az európai azonosságtudat változásáról ír. Feltevése szerint az Európa-központúság, mint történeti jelenség hanyatlóban van, és ez a jelenség elmozdulást jelent kollektív azonosságtudatunk szemléletében is. Ioanna Laliotou írásában a posztkommunista keletről Nyugat-Európába vándorolt nőkkel készített interjúk anyaga alapján vizsgálja a fizikai, kulturális, szubjektív és fogalmi mobilitás-jelenségeket. Hanne Petersen az európai jogi szubjektivitás átalakulását tanulmányozza. Írásával arra hívja fel az olvasó figyelmét, hogy Európában az egymás mellett létező jogrendszerekből fakadóan komplex módon kell foglalkozni a jogegyedek sokféleségével, és szembe kell nézni a privilégium uralmával, melyet szintén a rendszerek sokfélesége miatt már nem a törvények, hanem a piaci mozgások határoznak meg. A könyv második részében a migráns nők élettörténeteinek elemzését találjuk. Miglena Nikolcsina Hollandiában élő magyar és bolgár migránsokkal készített interjúk fényében jellemzi a kommunikáció, mint cselekvés, illetve fogalom megközelítéseit. Az ezt követő tanulmányban több tudós közös kutatásáról olvashatunk a migráns nők munkavállalásával kapcsolatban, majd Nagyezsda Alekszandrova ír a szerelem toposzáról a migráns nők élettörténetében. A második részt Pető Andrea tanulmánya zárja, melyben az étel nyelve, mint az azonosságtudat és a szubjektív hovatartozás kialakulásának tényezőjéről olvashatunk. A harmadik rész az azonosulás folyamatát elemzi. Enrica Capussotti az olasz nők magukról és másokról alkotott képét vizsgálja. Dawn Lyon pedig a migránsokról alkotott képzeteket hasonlítja össze a Hollandiában és Olaszországban készített interjúk segítségével. A kötetet Luisa Passerini írása zárja, melyben összegzi az értekezésekből levonható következtetéseket. A kiadvány elsősorban szakemberek számára ajánlható szakirodalom.