A világ népessége az előrejelzések szerint 2050-re több mint 9 milliárd lesz. Az állattenyésztési ágazat emberek millióinak ad megélhetést, ugyanakkor az állatok tenyésztése számos környezeti kihívással jár. Ilyen például az üvegházhatású gázok kibocsátása, a talaj elsavanyodása, a vizek eutrofizációja és a biodiverzitás csökkenése. A szerves trágyák használata jelentős részét képezi a mezőgazdálkodásnak. Nem egyszerű vele foglalkozni, mert külön technológia kell a kijuttatásához és a tárolásához is. A körkörös gazdálkodás irányába történő elmozdulás szempontjából kiemelt célkitűzésként jelenik meg, hogy a keletkezett trágyát újra tudjuk hasznosítani, amely így akár a termőföldjeink minőségének javítására, ezzel pedig a terméshozamok növelésére is alkalmazható. Az elvégzett mérések alapján bebizonyosodott, hogy a vizsgált trágya szeparátum alomanyagként nem hasznosítható, ugyanakkor sikerült kideríteni, hogy pontosan milyen beltartalmi paraméterekkel rendelkezik, amelyek a növényeink számára elengedhetetlenek. A műtrágya árak szárnyalása mellett a szerves trágyát meg kell becsülni és szakszerű felhasználása mellett igazán jót teszünk a talajjal, valamint a dolgozatban említettem, hogy a növényeink is meghálálnak egy jó kiadós szervestrágyázást.