Nem célom, és nem is kívánom az anyagi jog és eljárásjog tételes feldolgozását megtenni, hiszen azt a hatályos törvény megjelenése óta számos cikk, és számtalan szerző megtette. Ellenben igyekszem a járási szabálysértési tevékenységet, valamint lényegesnek tartott pontjainak jogszabályi alapját a gyakorlati oldallal együtt bemutatni. Mint minden hatósági feladat a szabálysértési tevékenység is az állam közigazgatási- igazgatási hatalmát képviseli, ugyanakkor a szabálysértési jogterület szabályozásával az állampolgárok életét befolyásolja, képes (lehet) irányítani, arra jelentős hatással bír: az erkölcsileg elítélendő magatartások meghatározásával, jogkövetkezményként (pénzbeli) szankcióval, olykor szabadságelvonással is. Éppen ezért nem lehet mindegy, hogy a terület szabályozottsága milyen mértékben elégíti ki a gyakorlati munka során felmerülő lényeges kérdéseket, az eljárások mennyire gyorsak, továbbá, hogy a döntés – mint az eljárás kiemelkedő mozzanata - során az állam közigazgatási büntetőhatalma mekkora terhet mér egy-egy szabálysértést elkövető személyre, a döntések végrehajtása milyen mértékben sikeres, az alkalmazott szankció eléri-e a jogalkotó által kívánt célt, az eljárások mennyire hatékonyak.