A populizmus az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb politikai jelensége Európában, amely alapjaiban befolyásolja a liberális demokráciák működését. A téma kiemelten fontos, mivel a populista kormányzás intézményi hatásai nem csupán rövid távú politikai változásokban, hanem a demokratikus normák és intézmények hosszú távú stabilitásában is mérhetőek. A dolgozat a 2010-es évek elejétől napjainkig vizsgálja a populizmus hatását Kelet- és Nyugat-Európa egyes államaiban. E szakdolgozat célja annak feltárása, hogy a populista politika miként alakítja át a demokratikus intézmények működését, különösen a parlamenti kontrollt, a bírói függetlenséget, a médiarendszert és a demokratikus normák legitimációját. A hipotézis szerint a populista vezetés Kelet- és Nyugat-Európában strukturális intézményi változásokat idéz elő, amelyek gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, és hosszú távon a demokratikus intézmények sebezhetőségét növelik. További alkérdések vizsgálják az intézményi sebezhetőséget, a regionális eltéréseket, a populista mechanizmusokat és a demokratikus normák közvélemény általi elfogadottságát. Az elemzés összehasonlító esettanulmányi módszertant alkalmaz, nemzetközi adatbázisokra és tudományos irodalomra, tanulmányokra támaszkodva.