Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politikatudományi Tanszék hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 251)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető Űrpolitika és a Visegrádi Csoport országaiMilán, Ákos Péter; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatban először az űrpolitika művelésének politikatudománnyal kapcsolatos sajátosságait, szakpolitikai területekben fellelhető relevanciáját, illetve általánosan az államok űrpolitikával kapcsolatos feladatait vizsgálom. A dolgozat második részében négy közép-európai ország - nevesen Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország - űrpolitikai erőfeszítéseire fókuszálok. Kiemelt figyelmet fordítok történelmi pályájukra, intézményes kereteikre, szakpolitikai és stratégiai prioritásaikra, jelentős beruházásaikra, azaz összefoglalóan: világűr-politikai céljaikra, és az ezek megvalósításához használt eszközökre. Az országok földrajzi közelsége, hasonló gazdasági helyzete, létező nemzetközi együttműködése jogosan veti fel egy szakterületi együttműködés lehetőségét is, így az efféle kooperációban rejlő lehetőségeket is megvizsgálom. Hipotézisem szerint a múltjuk, és legfőképpen az aktuális űrpolitikai helyzetük hasonló, és ezt a hasonlóságot érdemes egy szakterületi együttműködés formájában kiaknázni.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A zöld politika kialakulása és szerepe a politikai porondonMolnár , Bianka; Dr. Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom során szemléltetni szeretném a környezetvédelem politikai töltetűvé válását, történelmét és hatását a politikára, és a társadalomra egyaránt. A jelenkorban elterjedt, szinte sablon propagandáknak számító felhívások mögött (Zárd el a csapot! Kapcsold le a villanyt! Ne szemetelj!), hol és miként rejtőzik a tényleges környezetvédelmi politika. Ennek megtalálásaként a gazdaság, a környezetvédelem és a zöld politika viszonyrendszerét vizsgálom meg, és vélem hatékonyan bemutatni. Ennek sikeréhez Magyarország zöld pártjának, a Lehet Más a Politika pártnak a környezetvédelmi programját veszem példaként. Dolgozatom tézisértékű álláspontjaként azt vélem, hogy a gazdasági érdekek gyakran akadályozzák a hatékony környezetvédelmi intézkedéseket, és egy felsőbb rendű hatalom beavatkozása szükséges.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Migráció és kivándorlás MagyarországrólTóth, Bernadett Ildikó; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA migráció, mint téma, nem csak napjainkban kap kiemelt figyelmet, hanem évtizedek óta jelen van, mint politikai kérdés, Magyarországon is, illetve világszerte. Több szempontból is meg lehet közelíteni, vizsgálni. Fontos első sorban tisztázni a témához kapcsolódó fogalmakat, kifejezéseket, valamint meghatározni pontosan, hogy mi is az a migráció, milyen típusokkal találkozhatunk, mik az előzmények. Ezen kívül fontos foglalkozni az adott országokból való ki-és bevándorlással is. Az elvándorlás Magyarországról, mint ahogyan minden más országból is, ma már egy természetes folyamatnak tekinthető, lényegében a mindennapok részét képezi. A legfrissebb statisztikai adatok szerint 2023-ban már több, mint 300 000 magyar döntött amellett, hogy elhagyja az állampolgárságát meghatározó országot. Dolgozatomban az elmúlt évek elvándorlásai is helyet kapnak, illetve azok az országok, melyek nagy népszerűségnek örvendenek a magyar állampolgárok körében. Mindezek mellett pedig vizsgáltam mik azok az okok, melyek miatt a költözés mellett döntenek a legtöbb esetben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyarország csatlakozása az Európai UnióhozPatakfalvi , Ákos; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatom célja, hogy megvizsgáljam Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását, a csatlakozási folyamatot, a csatlakozási feltételrendszer teljesítésének folyamatát. Ennek érdekében először is megvizsgálom a Magyarország és az Európai Közösségek között kialakuló csatlakozást megelőző viszonyt. Majd a csatlakozás feltételrendszerét. Ezt követően megvizsgálom azt, hogy az Európai Unió milyen módon kívánta elősegíteni a tagjelölt országok felkészülését a teljes jogú tagsággal járó kötelezettségek teljesítésére. Dolgozatomban azt is meg kívánom vizsgálni, hogy az egyes politikai pártok milyen politikai üzeneteket fogalmaztak meg a választók számára az EU-csatlakozással kapcsolatban. Megvizsgálom, hogy a média és a politikai szereplők hogyan befolyásolták a közvéleményt a csatlakozást érintő kérdésekben. Ismertetem, hogy milyen részvételi arányokkal zajlott és milyen eredménnyel zárult a népszavazás. Dolgozatom másik célja, hogy megvizsgáljam, a legnagyobb magyar politikai pártok (vagy: egy adott politikai párt) álláspontja hogyan változott a teljes jogú tagsággal járó következmények (előnyök, hátrányok) megítélésével kapcsolatban ebben az időszakban. Rövid összegző elkészítése azon előnyökből, amelyeket az Európai Unió nyújt Magyarország számára. Dolgozatom befejezése ként röviden összefoglalom a megvizsgált témákat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A többségi elven alapuló politikai rendszerek dilemmáiSzabó, Gergő; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA politikatudomány egyik fő kérdése (akár választásások, akár közügyi döntések kapcsán egyaránt az, hogy mi is a többség és a többségi elv. Dolgozatom célja az, hogy rávilágitsak a többség és a többségi elv használata során felmerülő lehetséges dilemmákra, tudva és alapul véve azt, hogy ez döntési elv bizonyult eddigi történelmünk során a legoptimálisabbnak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a többségi elven nyugvó döntési mechanizmus a közösségi szinten megjelenő érdekek, nézetek, ideológiák, politikai sokféleségek okozta széthúzó erőket képes keretek között tartani úgy, hogy a rend fenntartása mellett az alapvető demokratikus szabadságjogok nem sérülnek. Nem véletlen tehát, hogy a többség és a többségi elv a politikatudomány központi kérdései közé tartozik. Dolgozatomban a többség és a többségi elv vizsgálatára kerül sor. E fogalmak elemzése során azonban több szempont (dilemma?) figyelembevételére van szükség. Egyrészt a „többség” plurális jelentéssel bíró fogalom, ezért tisztázni kell, hogy mit is jelent a többség, illetve, hogy mikor és milyen vonatkozásban beszélünk „többségről”. Másrészt, a „többségi elvet”, mint alapvető döntési mechanizmust, demokratikus keretek közé kell helyeznünk, ami azt jelenti, hogy bizonyos feltételek teljesítéséhez kell azt igazítanunk. Ennek világosabbá tételéért bepillantunk a többségi elv fejlődéstörténetébe Hobbes, Locke, illetve Mill idevágó gondolatai révén. Harmadrészt, a többségi elv parlamenti választásokon való alkalmazása során ki kell hangsúlyozni, hogy a többség utalhat a szavazatok, illetve a mandátumok többségére. Ez a megkülönböztetés képezi dolgozatom tézisének kiindulópontját: a mennyiségi entitásként értelmezett többség érvényesülését a választási rendszer (formulák) mikéntje közvetlenül határozhatja meg, írhatja felül, olyan értelemben, hogy az alkalmazott választási formuláknak köszönhetően a szavazatok többségét megszerző párt nem biztos, hogy a mandátumok többségét is megszerzi (Ez viszont újból visszavezet bennünket az kiinduló kérdéshez: Mi is valójában a többség?). A dolgozat utolsó részében hipotetikus és konkrét esetpéldákkal szeretném alátámasztani a tézisben megfogalmazottakat.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A szaúd-arábiai reformok és azok hatásaKapus, Csaba; Berényi , Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatomban a szaúd-arábiai koronaherceg, Mohamed bin Szalmán által bevezetett reformokkal kapcsolatos reakciókat szeretném megvizsgálni. Hipotézisem, hogy két markánsan eltérő véleményt megfogalmazó csoportot különíthetünk el a reformokról való vélekedésük alapján. Szakdolgozatom elején röviden ismertetem a reformok előtti szaúd-arábiai állapotokat, majd bemutatom a koronaherceget. Ezt követően egy hosszabb áttekintést adok a reformokról, így az olvasó meglehetősen bő képet kap a „Vision 2030” reformtervezetről. Vizsgálatomban példákkal is illusztrálni kívánom a két eltérő oldal reformokról alkotott véleménye közötti különbségeket. A megjelent véleményeket adatbázisba kívánom gyűjteni, csoportosítani és ennek felhasználásával kísérlem meg bemutatni azt, hogy az egyes csoportok miért ellenzik vagy éppen miért támogatják a reformokat. Dolgozatom végén pedig összegzem vizsgálatom megállapításait.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Ukrajna, a Szovjetuniótól a háborúigMunkácsi, Gergely; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA 2014-ben kezdődött ukrán-orosz háború 2022-ben egy proxy háborúból egy teljes háborúvá eszkalálódott. Ez egy felettébb rendhagyó konfliktus, mert a civilizált európai értékek szerint nincs helye a nyílt konfliktusnak két ország között a kontinensen. Az egész konfliktus nem a semmiből robbant ki 2014-ben. Ukrajnában szabadsága óta több esemény volt, amiben a jövőjéről kellet dönteni, és többször Oroszország ellen döntött. Azt, hogy megtudjuk, hogy hogyan jutott a Ukrajna a Szovjetunió alatti együttéléstől, az Oroszország elleni háborúig, azt követeli meg, hogy megvizsgáljuk milyen politikai események folytak le az országban, és milyen hatást váltott ki az ország polgárai között, milyen nemzetközi visszajelzést eredményezett, és hogy miként változtatta meg az ország jövőjét.Tétel Korlátozottan hozzáférhető ManipulációSoltész, Dorka; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarAz emberek mindennapjaiban jelenlévő manipuláció nem csak egyéni vagy csoportszínten, hanem társadalmi szinten is megjelenik. Ez utóbbi esetében a manipuláció a kereskedelmi reklámok, illetve a politika világában mutatható ki leginkább. A dolgozat a manipuláció fogalmának kibontására, a manipulációs technikák sajátos vonásaira összpontosít, ezt követően a manipuláció csoportszinten és a politika világában történő jelenlétére fokuszál.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Magyarország a Sargentini-jelentés tükrébenKirály, Réka; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban a Magyarországról szóló Sargentini-jelentést vizsgálom meg. Megvizsgálom a jelentés tartalmát és azt, hogy milyen események vezettek a jelentés megszületéséhez. Megvizsgálom miként reagált a jelentésre a magyar kormány.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Németország és Magyarország külpolitikai és külgazdasági kapcsolata 2010-et követőenKállai, Attila; Eric Beckett, Weaver; DE--Bölcsészettudományi KarKutatásom célja az elmúlt évtized eseményeit is figyelembe véve elemezni a német magyar kapcsolatokat 2010-et követően, azonban szükséges ismernünk, a múltat ahhoz, hogy megértsük a jelenünket. Így pár sorban említést teszek, a Gyurcsány kormányról, illetve Bajnai Gordon kormányzásáról is. A szakdolgozatom bázisa, az Orbán-kormányok politikájának hatása a két ország kapcsolatára. E kérdés megválaszolásához az összehasonlító elemzés módszerét használom. A kutatásom döntő többsége az együttműködés területeivel foglalkozik, konkrétan a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokkal, az oktatási, valamint a katonai és védelmi területen folytatott együttműködésekkel. Itt a két ország kapcsolatainak erősödése ismerhető fel. Ezen túlmenően foglalkozom a kormányok különböző politikai megközelítéseivel a válsághelyzetekben, beleértve a következőket: a 2008-as globális pénzügyi válság illetve, a 2015-ös migrációs válság. A végrehajtott intézkedések a magyar kormány által az évek során az illiberális irányba való elmozduláshoz vezettek. A magyar kormány demokráciához való hozzáállása, törvénykezései negatív hatással lettek Németország és Magyarország kapcsolatában. Hasonló hatást váltott ki a különféle politikai nézeteltérések bizonyos kérdésekben, például a jogállamiság vagy a migráció és a menekültügy területén. Azonban ezek az ügyek nem feltétlenül árnyékolják be a két ország közötti kapcsolat minden aspektusát, ennek jele a két ország között folyamatosan erősödő kereskedelmi és védelmi együttműködésTétel Korlátozottan hozzáférhető Migrációs válság MagyarországonKohut, Zsanett; Weaver , Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA 2015-ös európai migrációs válság jelentősen érintette Magyarországot. A válság okai között szerepel a globalizáció, a migránsok két típusa (önkéntes/kényszerített), valamint olyan okok, mint az emberi jogok megtagadása, háborúk, egyenlőtlenségek vagy pénzügyi helyzetek. Magyarországon a válság befolyásolta a belpolitikát, a Fidesz kihasználta a bevándorló ellenes hangulatot, hogy támogatást szerezzen, népszavazásokat indítson, határzárakat építsen és nemzeti konzultációkat tartson.Az 2014 és 2018 közötti időszakban a migráció vált a legfontosabb témává a magyar politikában.A Fidesz állandó kommunikációs kampányokkal fenntartotta a migráció kiemelt fontosságát a magyar társadalom szemében, még akkor is, amikor a migrációs válság enyhült. Az ellenzék kritikusan áll a kormány xenofób retorikájához, és többféle megközelítést javasol a migrációs kérdések kezelésére. A migrációs politika továbbra is vitatott téma Magyarországon, és jelentős hatást gyakorolt az ország politikai és társadalmi viszonyaira.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Magyarországot befolyásoló kommunista diktatúrák rövid áttekintése, A tanú című magyar film szemüvegén keresztülIllyés , Tamás; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarA kommunizmus cenzúrája alatt szinte lehetetlennek bizonyult a rendszert nyíltan bíráló tartalmak közlése. Bacsó Péter ‘A tanú’ című filmje mégis képes volt egyes aspektusaiban megkritizálni a rendszert, azonban ezt olyan formában kellett tennie, ami még nem lehetetleníti el a film megjelenését. Ehhez bizonyos feltételeket el kellett fogadnia a kultúrpolitika felelőseitől. A kérdés azonban az, hogy ezen megalkuvás következtében nem sérült-e az üzenete és hogy tud-e relevanciát felmutatni? Bacsó Péter filmjét számos kritika érte emiatt a kompromisszum miatt, azonban jó néhány kulturális elemet, kritikát és aspektust meg kell vizsgálnunk ahhoz, hogy egyértelműen ki lehessen jelenteni, hogy a ’A tanú’ hordoz-e és ha igen, akkor milyen értékeket, üzeneteket képes hordozni az állami cenzúra ellenére. A dolgozat fő állítása az lenne, hogy legyen szó akár klasszikus értelmében vett diktatúrákról, autoriter rendszerről vagy bármely a hatalom/állam által elnyomott társadalomról, kultúráról, ha alkotóként van egy olyan kritikai üzenetünk melyet át szeretnék adni akkor azért igenis érdemes minden követ megmozgatni ahogy Bacsó Péter is tette. Bár lehet szükség lesz kompromisszumokra, de ha nem sérül lényegét tekintve az üzenetünk, amit át szeretnénk adni, akkor élni kell minden lehetőséggel.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Mihez kezd az ember az erőszakkal, és mit tesz az erőszak az emberrel?Cséke, Réka; Balogh, László; DE--Bölcsészettudományi KarA békében élő emberek nem igazán szeretnek az erőszakról beszélni, abba pedig végképp nem szívesen gondolnak bele, hogy ő maguk valaha is erőszakos cselekedetet kövessenek el, vagy annak áldozatává váljanak. Viszont akármennyire is próbálunk elzárkózni a téma elől, tudomásul kell vennünk, hogy az erőszaknak számos formája létezik, melyekkel valószínűleg a mindennapi életben számtalan alkalommal találkoztunk már életünk során, akár anélkül, hogy mi magunk felismertük vagy tudomásul vettük volna azt. Ezen dolgozatomban főleg azt vizsgálom, hogy a különféle erőszakos környezetekben hogyan viselkednek az emberek, illetve, hogy az adott helyzet mennyire képes befolyásolni gondolkodásukat, döntéshozatalukat. Ahhoz azonban, hogy ezeket megértsük nem szabad beleesni az előítélet csapdájába, el kell képzelnünk, hogy abban az adott helyzetben mi is hasonlóképpen viselkedtünk volna, mint az elkövetők, vagy éppen azok, akik végül nem váltak elkövetőkké. Elvégre sose lehet biztosan tudni, hogy mi magunk mit tennénk egy hasonló szituációban, mennyire ragaszkodnánk elveinkhez és normáinkhoz, ha a saját, vagy egy szerettünk élete forogna kockán. Véleményem szerint sokszor hajlamosak vagyunk túl előítéletesek lenni azokkal az emberekkel szemben, akik éltek az erőszak kínálta lehetőségekkel, illetve azokkal, akiknek muszáj volt erőszakot alkalmazniuk. Hiszen az emberek nem egyformák, mindannyian különbözőek vagyunk, nem vagyunk csak jók, vagy csak rosszak, az ember személyisége ennél sokkal több dologból tevődik össze, és annak, hogy hogyan cselekszünk egy adott szituációban számos befolyásoló tényezője lehet.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Interdependencia a közösségben és a társadalomban, régen és mostFodor Tamás Albert; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatomban arra próbáltam kísérletet tenni, hogy megvizsgáljam a kölcsönös függések mibenlétét, fajtáit, ezeknek a hatásait. A Ferdinand Tönnies által megfogalmazott akarattípusok alapján elemeztem mind a közösség, mind a társadalom mechanizmusait. A dolgozatom továbbá magában foglalja az ösztönös kapcsolati redszerek kialakulásától a múltban uralkodó tisztelet meghatározásán, miben voltán, és gyakorlatán át egészen a napjainkban meghatározó, elengedhetetlen bizalmirendszerekig. Arra keresem a választ, hogy milyen módon tudott az ember szociális képességeit kialakítani az idő haladtával és a feltételek megváltozásával. Mely szügségszerűen megában foglalja az emberek egymásra gyakorolt hatását, mely átszövi létezésünket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A "Dosszié"Márton , Lilla Petra; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi Kar2012 nyarán Gerő András megfogalmazta kritikáját a galamus.hu internetes oldalon. Kritikájában antiszemitizmussal vádolta meg Romsics Ignácot. Számos történész, nyelvész, filozófus emelte fel hangját az ügyben. A fő szempont maga a kérdés, amely sokakban felmerül a téma hallatán. Hogyan lehet valakit megbélyegezni ilyen súlyos váddal, mint az antiszemitizmus? Milyen indokok alapján alakította ki ezen éles kritikáját Gerő András? Kik és milyen minőségben szóltak hozzá, alkottak véleményt az ügyben? A vita elemzése alkalmával megfogalmazom ezen kérdésekre a válaszokat, a tárgyilagosságot a lehető legnagyobb mértékig megtartva. Dolgozatom témájául tehát a 2012 nyarán két történész, illetve az egész magyar értelmiség körében kirobbant vitát választottam. A vita értelmezése során fő célom megismertetni, hogy a stigmának mekkora hatalma van, illetve milyen következményeket idézhet elő a XXI. században, ha valakit antiszemitizmussal vádolnak meg, és erre hogyan reagál a magyar társadalom. Illetve mennyire releváns Gerő András egykori állítása, miszerint az antiszemitizmus újbóli fellángolása, és a Horthy-kultusz újraélesztését hajtja végre Romsics Ignác?Tétel Korlátozottan hozzáférhető A választási rendszer manipulált jellegeTörök, Sándor; Nagy, Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA manipuláció számos emberben negatív értelemben van jelen, hiszen alapja a manipulált fél szándékos megtévesztése a manipulátor részéről. Jelenlétét azonban nemcsak az emberek hétköznapjaiban, hanem a politika világában, és ezen belül a választási folyamatokban is. Dolgozatom célja a manipuláció fogalmának tisztázásán túl annak kihangsúlyozása, hogy a 2011-es magyar választási reform folyamatában a hatalom egyik alapvető eszközként használta a manipulációt, annak érdekében, hogy magyarázatokkal szolgáljon a nyilvánosság előtt a változtatások „demokratikus” voltáról.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Morális dilemmák vizsgálata a hatalom és az egyén vonatkozásábanVarga, Zita; Balogh , László; Levente; DE--Bölcsészettudományi KarSzakdolgozatom központi témájául a morális dilemmákat választottam, melynek vizsgálatát két mű elemzésén keresztül szeretném bemutatni. A morális dilemmák témának fontosságát és sokszínűségét szeretném ezek által érzékeltetni. A két választott műben erős erkölcsi kérdések merülnek fel az egyén és a hatalom viszonya kapcsán. Ennek megoldására több lehetőség is kínálkozhat, de a kérdések megértése és feldolgozása az olvasó erkölcsi normáinak milyenségétől is függ. Így mindenki más- más dilemmát lát fontosnak a művekben. Az olvasót elgondolkodtathatja, hogy a különböző felvázolt történetekben, milyen megoldási lehetőségek rejtőzhetnek.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A gyűlöletbeszéd szabályozásának kérdéseiHajdu, János; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarMi is a gyűlöletbeszéd? Hogyan lehet azonosítani? Van-e napjainkban jól működő szabályozás? A dolgozatban megvizsgálom ezeket a gyűlöletbeszédet övező általános kérdéseket és jogi, filozófiai elképzeléseket, hogy látható legyen, miért is olyan nehéz terület a gyűlöletbeszéd szabályozása. Bár számos tanulmány foglalkozik ezzel a területtel és egyre több jogszabályt hoznak vele kapcsolatban, sajnos még mindig nem született egyértelmű válasz sok kérdésre. A téma általános bemutatása után több történelmi és jelenkori eset és filozófiai megközelítés vizsgálatán keresztül szeretnék választ találni arra, hogy szükséges-e a gyűlöletbeszéd szabályozása és ha igen, akkor ki vagy mi az, ami szabályozhatja.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Propaganda felhasználása és változásai Magyarországon a Fidesz kormánypárt által 2010-2022Tóth, Bianka; Berényi , Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatommal először is be szeretném mutatni, mit is jelent maga a propaganda, azt hogyan lehet értelmezni és hasznosítani, hogyan alakult a mai fromájára. Megvizsgáltam, hogy mely általános elemek, technikák lehetnek azok, amelyeket a legtöbb propagandát alkalmazó személy vagy csoport hasznosítani tud az emberek meggyőzéséhez. Ezt követően munkám célkítűzéseként azt figyeltem meg, hogy a megismert propaganda elmekből és technikákból melyek azok, amelyeket a Fidesz, a 2010-es megnyert választás óta hasznosít az országgyűlési választásokat megelőző kampánymunkájukban. Tanulmányoztam, melyek azok a fő elemek, amelyek központi szerepet kapnak a kormánypárt propagandájában. Azt is elemeztem munkában, ezt milyen eszközök segítségével, milyen kommunikációs csatornák igénybevételével juttatják el a szavazópolgárokhoz. Dolgozatom végén összegzem, milyen változásokon is ment át a Fidesz által is használt propaganda, mi az amiben változtattak és mi maradt a régiben.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A magyar titkosszolgálatok történeti háttere, szerepe a XX-XXI. századbanCseh, Adrián; Albert; Beckett, Eric; Weaver; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom a magyar titkosszolgálatok történeti hátterét, kialakulását, szerepét, felépítését és módszereit vizsgálja a II. világháború utáni időszaktól kezdődően egészen napjainkig. Ez a dolgozat áttekintést nyújt a szervezet fejlődéséről és a történelmi eseményeket alakító, befolyásoló szerepéről. A világégést követő politikai instabilitást felhasználva az azt követő rendszer a saját politikai ellenzékének kontroll alatt tartására, leépítésére és a vele ellentétes katonai tömb ügynökeinek elhárítására használta fel a titkosszolgálatokat. A szovjet politikai és katonai befolyás arra késztette Magyarországot, hogy a tőlük átvett minta alapján hazánkban is kiépítse az ügynökhálózatot, azzal együtt pedig a politikai berendezkedést is, mely több, mint négy évtizeden keresztül meghatározta hazánk történelmének alakulását. A keleti blokk összeomlását követően átfogó reformok következtek be egész Kelet-Európában, így természetesen Magyarországon is, ennek megfelelően a titkosszolgálatoknak is alkalmazkodniuk kellett a demokratikus berendezkedéshez, ennek menetéről és hiányosságairól is szól ez a tanulmány, ahogyan a Magyar Köztársaságban történő működésükről is.