Hallgatói dolgozatok (Politikatudományi Tanszék)
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
A Politkatudományi Tanszék 2013-ben létrejött hallgatói dolgozatainak gyűjteménye.
A Debreceni Egyetemen a hallgatói dolgozatok a 2011-es felsőoktatási törvény 2022. évi törvénymódosításához alkalmazkodva csak az Egyetem által szolgáltatott Eduroam WiFi hálózatra csatlakoztatott eszközről, vagy egyetemi IP címről érhetőek el.
“A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat – jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével – a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni.” A törvényről további részletek: Felsőokt. tv. (új) - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 277)
Tétel Korlátozottan hozzáférhető A totalitárius terrorSivák, Csaba; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA 20. században emberek milliói tapasztalták meg a totalitárius rendszerek által alkalmazott terrort. A totalitárius mozgalmakra pedig Hannah Arendt szerint jellemző egy örökmozgóság, ami a Vezér belső körének állandó változásában érhető tetten. A Gestapo a náci Németországban és az általa megszállt területeken testesítette meg a totalitárius terrort. Így annak működését elemző interdiszciplináris kutatások megfelelő alappal szolgálnak ahhoz, hogy megvizsgáljuk azt a kérdést, hogy az örökmozgóság milyen formában jelent meg a totalitárius titkosrendőrségeknél. A dolgozatomban azt fogom bemutatni, hogy a totalitárius titkosrendőrségek örökmozgósága és az általuk alkalmazott terror funkciója között kölcsönös összefüggés áll fenn.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A 2014 és 2022 közötti migrációs válságok és hatásaik az európai és a magyar politikáraRáduly, Zsolt; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat 2014 és 2022 között vizsgálja az egyes migrációs válságokat. A konkrét események előzményeit is vizsgálja, nem csupán az egyes kríziseket. A kibocsájtó országokban lezajlott folyamatokat és a befogadó országok reakcióit is egyaránt tárgyalja. A migrációs válság kezelésén keresztül kibontakozó ellentét az Európai Unió és a magyar kormány között a dolgozat végén kap nagyobb figyelmet. Az arab tavasztól az orosz-ukrán háború kitöréséig a migráció volt a legfontosabb probléma Európa számára. Ezért ezen dolgozatban nagy figyelmet kap az Uniós szervek tevékenysége is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Populizmus és a liberális demokrácia átalakulása: intézményi hatások Kelet- és Nyugat-EurópábanMalomka , László; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA populizmus az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb politikai jelensége Európában, amely alapjaiban befolyásolja a liberális demokráciák működését. A téma kiemelten fontos, mivel a populista kormányzás intézményi hatásai nem csupán rövid távú politikai változásokban, hanem a demokratikus normák és intézmények hosszú távú stabilitásában is mérhetőek. A dolgozat a 2010-es évek elejétől napjainkig vizsgálja a populizmus hatását Kelet- és Nyugat-Európa egyes államaiban. E szakdolgozat célja annak feltárása, hogy a populista politika miként alakítja át a demokratikus intézmények működését, különösen a parlamenti kontrollt, a bírói függetlenséget, a médiarendszert és a demokratikus normák legitimációját. A hipotézis szerint a populista vezetés Kelet- és Nyugat-Európában strukturális intézményi változásokat idéz elő, amelyek gyengítik a fékek és ellensúlyok rendszerét, és hosszú távon a demokratikus intézmények sebezhetőségét növelik. További alkérdések vizsgálják az intézményi sebezhetőséget, a regionális eltéréseket, a populista mechanizmusokat és a demokratikus normák közvélemény általi elfogadottságát. Az elemzés összehasonlító esettanulmányi módszertant alkalmaz, nemzetközi adatbázisokra és tudományos irodalomra, tanulmányokra támaszkodva.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Az élet kormányozhatósága a modern politikai rendbenAntal , Mónika Evelin; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja annak vizsgálata, hogy miként alakult át a klasszikus szuverén hatalom élet feletti „ölési” joga a modern korban az élet jogi, politikai és társadalmi védelemtől való megfosztásának lehetőségévé. A kutatás arra a kérdésre fókuszál, hogyan működik ez az átalakulás a normalizáció, a modern rasszizmus, az élet kettéválasztása és a kivételes állapot logikáján keresztül. Elemzem a kivételes állapotot, a homo sacert, és a Muselmann figuráját, mint e hatalmi logika szélsőséges megnyilvánulásait. A módszertan Michel Foucault és Giorgio Agamben biopolitikai munkáinak elemzésén alapul. Következtetésem szerint a modern hatalom nem az ölési jog eltörlésével, hanem annak adminisztratív, normalizáló és jogfosztó átalakításával és intézményesítésével működik tovább.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Női mozgalmak Ukrajnában: társadalmi-politikai hatás (2019-től napjainkig)Mindák, Szofia Rebeka; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarBevezetés. Az ukrajnai nőmozgalmak a 2019-től napjainkig tartó időszakban a társadalmi-politikai átalakulások példátlan kombinációja mellett fejlődtek: a 2019-es elnökválasztás utáni kormányzati irányváltás, az európai integrációs törekvések, a globális világjárvány, valamint 2022-től Oroszország teljes körű fegyveres inváziója. Ezen tényezők mindegyike külön-külön is képes jelentősen átalakítani a női aktivizmus terét, egyidejű jelenlétük pedig Ukrajnát a nemzetközi tudományos közösség számára egyedülálló kutatási tárggyá teszi. Annak ellenére, hogy az akadémiai szféra egyre nagyobb figyelmet szentel a témának, még mindig hiányoznak azok a rendszerszintű kutatások, amelyek ezt a rendkívül eseménydús időszakot egyetlen elemzési keretben vizsgálnák. Éppen ez a hiány határozza meg a javasolt munka elméleti és gyakorlati jelentőségét. Célok. A kutatás célja az ukrajnai nőmozgalmak társadalmi-politikai hatásának elemzése a meghatározott időszakban. E cél elérése érdekében négy munkahipotézist fogalmaztunk meg: a női szervezetek tevékenységi körének a hagyományosan feminista témákon túli kiterjesztéséről; a nőmozgalom és az állam közötti interakció ellentmondásos jellegéről, amely a formális jogalkotási sikereket a tényleges képviselet strukturális korlátaival ötvözi; a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos társadalmi attitűdök kétértelmű tendenciáiról; az intézményesültebb struktúrák magasabb szervezeti ellenálló képességéről válsághelyzetben. A munka feladatai közé tartozik a nőmozgalom intézményi szerkezetének, a jogszabályi változásoknak, a nők politikai képviselete dinamikájának, a társadalmi attitűdöknek és az aktivizmus átalakulásának elemzése a teljes körű háború körülményei között. Módszerek. A kutatás módszertani stratégiája vegyes, ötvözi a kvalitatív és kvantitatív megközelítéseket. Az elsődleges adatgyűjtés fő módszere a kérdőíves felmérés volt, amelybe 40 résztvevőt vontunk be célirányos mintavételi eljárással. Ezzel párhuzamosan Likert-skálát alkalmazó kérdőíves vizsgálat is készült. A kvalitatív adatok elemzéséhez tematikus elemzést használtunk. A kvantitatív változók eloszlásának normalitását Shapiro–Wilk-teszttel ellenőriztük, ami megalapozott választás az n≤50 elemszámú minták esetében. Tekintettel a legtöbb változónál tapasztalt nem normális eloszlásra, a csoportok összehasonlításához Mann–Whitney-tesztet és khí-négyzet próbát, a sorrendi változók közötti korreláció elemzéséhez pedig Spearman-féle rangkorrelációs együtthatót alkalmaztunk. A kutatás emellett dokumentumelemzésre és a rendelkezésre álló statisztikai adatok másodlagos elemzésére is támaszkodott. Eredmények. A kutatás feltárta a nőmozgalom szervezeti fejlődésének kétcsúcsú jellegét, amely a 2014-es és 2022-es társadalmi megrázkódtatások mozgósító hatását tükrözi. A jogszabályi változások elemzése megerősítette a női szervezetek egyenlőtlen bevonását a különböző kezdeményezésekbe: a legmagasabb érdekérvényesítő aktivitást a nemi kvóták és a családon belüli erőszakról szóló jogszabályok tekintetében mutatták ki. A nők képviseletének mutatói a hatalom minden szintjén növekedtek, azonban a nemzetközi iránymutatások alatt maradtak. A társadalmi attitűdök egyenetlenül változtak: a legkifejezettebb javulás a fegyveres erőknél szolgáló nők megítélésében volt tapasztalható. A háborús időszakban a résztvevők 85,0%-a számolt be tevékenysége kényszerű átorientálásáról, és 77,5%-uk jelezte a kiégést és az erőforrások kimerülését. Következtetések. A kutatás mind a négy hipotézise részben vagy egészben beigazolódott. A nőmozgalom Ukrajnában jelentős mozgósító képességet mutat, az elért változások azonban egyenetlenek és részben felszínesek, hosszú távú fenntarthatóságuk pedig az erőforrás-kimerülés problémájának megoldásától és a szervezetek finanszírozásának diverzifikációjától függ.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A progresszív liberalizmus kritikájaNagy , János; Berényi , Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a progresszív liberalizmus, az identitáspolitikai mozgalmak, valamint a woke-jelenség társadalmi és politikai hatásait vizsgálja kritikai megközelítésben. Célja annak feltárása, hogy ezek az irányzatok miként alakítják a társadalmi normákat, a politikai diskurzust, a közösségi kohéziót és a demokratikus párbeszéd kereteit. A dolgozat elméleti alapját a liberalizmus történeti és fogalmi átalakulásának bemutatása adja, különös tekintettel az elismerés politikájára, az identitáspolitika előretörésére, valamint az elfogadás kultúrájának intézményesült formáira. A vizsgálat kvalitatív esettanulmány-elemzésre és dokumentumelemzésre épül, hivatalos jelentések, sajtóanyagok és tudományos munkák felhasználásával.Tétel Korlátozottan hozzáférhető VálságkommunikációVágó, Adrienn Eszter; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozat a 2024-ben kirobbant kegyelmi botrány kommunikációs kezelését vizsgálja válságkommunikációs elméletek segítségével. Az elemzés középpontjában Novák Katalin döntése és az arra adott politikai reakciók állnak. A kutatás elméleti keretét Jonathan Bernstein, William L. Benoit és Timothy W. Coombs válságkommunikációs megközelítései adják. A dolgozat kvalitatív szövegelemzés módszerével vizsgálja a politikai szereplők nyilatkozatait és kommunikációját. Az eredmények azt mutatják, hogy a válságkezelés során a politikai szereplők különböző stratégiákat alkalmaztak a politikai hitelesség és támogatottság megőrzése érdekében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Be tudjuk-e oltani magunkat álhírek ellen? A COVID-19 és az összeesküvés-elméletek.Héder, Márk; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat azt vizsgálja, hogyan válhatott a COVID-19 járvány nemcsak egy egészségügyi krízissé, hanem információs válsággá is, ahol az álhírek és az összeesküvés-elméletek példátlan gyorsasággal tudtak terjedni. A kutatás bemutatja, hogy a bizonytalanság, a félelem és a gyorsan változó tudományos álláspontok miként növelték az emberek fogékonyságát a téves információkra, és hogyan gyengítették a szakértőkbe, a tudományba, valamint az intézményekbe vetett bizalmat. A dolgozat elemzi a dezinformáció egyes típusait, a szándékos manipulációtól a tévedésen alapuló félretájékoztatásig, valamint a közösségi média algoritmusainak szerepét az információs buborékok kialakulásában. A dolgozat kitér az összeesküvés-elméletek pszichológiai és társadalmi alapjaira, például a mintázatkeresésre, a bűnbakképzésre és a megerősítési torzításra, amelyek szintén fogékonnyá teszik az embereket a konspirációs narratívákra. A magyarországi kontextusban különösen hangsúlyos volt például a vakcinák körüli politikai polarizáció, amely tovább mélyítette a társadalmi megosztottságot. A dolgozat rámutat arra, hogy a közösségi média vált a járvány idején a legfontosabb hírforrássá, ahol a népszerű tartalmak gyakran gyorsabban terjedtek, mint a hivatalos tájékoztatás. A kutatás végső megállapítása szerint a COVID-19-hez kapcsolódó félretájékoztatási hullám mutatott rá arra, hogy az információ hitelessége ma már kollektív biztonsági kérdés, az álhírek pedig a modern társadalmak működését és válságkezelését alapvetően alakító tényezőkké váltak.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Krím-félsziget orosz megszállását követő fegyverkezési verseny és ennek hatása Oroszország és a Nyugat kapcsolatáraKévés, Barnabás; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA Krím-félsziget orosz megszállása nem csupán egy regionális konfliktus új fejezetét nyitotta meg, hanem mélyreható változásokat indított el a nemzetközi biztonsági környezetben. Az megszállás következményeként kiéleződött a NATO és Oroszország közötti szembenállás, amely a hidegháború utáni időszak egyik legjelentősebb fegyverkezési versenyét eredményezte. A szakdolgozatom célja, hogy feltárjam milyen tényezők vezettek a fegyverkezési verseny felerősödéséhez, hogyan alakultak át a védelmi stratégiák, és miként reagáltak a kulcsszereplők (különösen Oroszország, Kína, az Egyesült Államok és a NATO tagállamok) a változó biztonsági kihívásokra. A kutatásom során kvalitatív módszertant alkalmazok, amely elsősorban szakirodalomra, kormányzati és nemzetközi szervezetek által publikált dokumentumokra, valamint releváns statisztikai adatokra támaszkodik. Három fő kérdésre keresek választ: - milyen stratégiai és politikai logika húzódik meg a fegyverkezési folyamatok mögött; - miként változtak a katonai kiadások, a fegyverrendszerek fejlesztése és a hadgyakorlatok jellege 2014 után; - milyen hosszabb távú következményekkel jár mindez az európai és globális biztonsági architektúrára nézve. A Krím megszállása nem pusztán területi vitát jelentett, hanem egy olyan átfogó geopolitikai átrendeződés kiindulópontjává vált, amely alapvetően formálja a mai biztonságpolitikai folyamatokatTétel Korlátozottan hozzáférhető Totalitárius személyi kultuszok a XX.századbanNagy, Péter Márk; Balogh, László Levente; DE--Bölcsészettudományi KarEz a dolgozat a XX. század két leghatalmasabb totalitárius személyi kultuszának összehasonlító elemzését nyújtja. A kutatás központi tézise, hogy ezek a mítoszok nem pusztán propagandaeszközök voltak, hanem mindkét rendszer konstitutív elemei. Nélkülük sem a náci Németország, sem a sztálini Szovjetunió nem lett volna fenntartható. Valójában nem vallásos elemekkel kiegészített politikai diktatúrákról volt szó, hanem politikai-teológiai állami apparátusokról. A két mítosz strukturális hasonlóságai ellenére működésbeli különbségek jellemezték őket. Hitler karizmatikus és spontán személyére épített, akinek a pozitív kondicionálásra épülő kultusza gyorsan összeomlott és feldolgozták. Míg Sztálin személyi kultusza bürokratikus és konstruált volt, ahol a negatív kondicionálásra épülő mítosza lassabban bomlott le és tartós társadalmi traumát hagyott maga után. A dolgozat legfontosabb következtetése, hogy ezek a mechanizmusok nem múltbeli kuriózumok, hanem minden válságban lévő modern társadalomban felüthetik a fejüket.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Nők szerepe a Magyar HonvédségbenSzabó, Tamara Nikolett; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarDolgozatomban igyekeztem bemutatni mindazokat a fontos szempontokat, amelyek a nők honvédségen belüli szerepvállalásának megértéséhez hozzájárulhatnak. Bár ez a kutatás csupán egy kis szeletét mutatja be annak az összetett folyamatnak, amely a női katonák jelenlétét és szerepét formálja, mégis betekintést enged a múlt és a jelen katonai gyakorlatába, valamint a női állomány helyzetének alakulásába. A szakirodalom feldolgozása és a kérdőíves kutatás eredményei révén megismerhettük a női katonák megítélését, a szervezeten belüli szerepüket, valamint azokat a tényezőket, amelyek elősegíthetik vagy éppen nehezíthetik katonai pályájuk alakulását. A téma további kutatása hozzájárulhat ahhoz, hogy a női állomány támogatása és megbecsülése ne csupán elméleti szinten, hanem a gyakorlatban is tovább erősödjön. Összességében rendkívül érdekesnek és izgalmasnak tartom ezt a témát, és hálás vagyok azért, hogy lehetőségem nyílt ezzel foglalkozni szakdolgozatom keretében.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A Magyar Péter-jelenség ÉS A Tisza Párt felemelkedéseBak, Csongor; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom célja annak bemutatása, hogy milyen tényezők tették lehetővé Magyar Péter és a Tisza Párt gyors politikai felemelkedését 2024-ben. A kutatás során arra kerestem a választ, hogy milyen társadalmi, politikai és kommunikációs folyamatok járultak hozzá ehhez a jelenséghez, valamint hogy miben különbözik a Tisza Párt mobilizációs stratégiája a korábbi magyar ellenzéki mintáktól. A dolgozat első része az elméleti hátteret mutatja be, különös figyelmet fordítva a politikai bizalom csökkenésére, a politikai apátiára, valamint a média szerepére. Ezt követően a Magyar Péter-jelenség kialakulását és a 2024-es európai parlamenti választásokhoz vezető folyamatokat elemzem. Kiemelt figyelmet kap a kommunikációs stratégia, az érzelmi mobilizáció, valamint a közösségi média szerepe. Fontos kiemelni, hogy a dolgozatom csupán a 2025 év végéig történteket vizsgálja, a 2026-os évet már nem.Tétel Korlátozottan hozzáférhető 2014-től a magyar sajtószabadság változásaSerdült, Ádám; Dr. Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA szakdolgozatom témája a sajtószabadság helyzetének vizsgálata Magyarországon 2014-től napjainkig. A dolgozat célja annak bemutatása, hogy milyen politikai, gazdasági és társadalmi tényezők befolyásolták a magyar médiarendszer működését ebben az időszakban, valamint, hogy ezek a változások milyen hatással voltak a nyilvánosságra és a demokratikus működésre. A dolgozat áttekinti a sajtószabadság elméleti hátterét, a magyar médiarendszer történeti fejlődését, majd részletesen elemzi a 2014 utáni médiapiaci és intézményi változásokat. Elemzés eredményei azt mutatják, hogy a magyar médiarendszer az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A médiapiac koncentrációja, a tulajdonosi viszonyok változása és az állami hirdetések növekvő szerepe mind hatással voltak a sajtószabadság gyakorlati megvalósulására. Ugyanakkor az online média fejlődése lehetőséget teremtett új, független hangok megjelenésére is.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A LIBERALIZMUS VÁLSÁGA ÉS A POPULIZMUSPék-Szentgyörgyi, Ádám; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat célja a magyar liberalizmus válságának vizsgálata, valamint a populizmus elterjedésének okainak feltárása, amely magában foglalja a 2010-es illiberális fordulat következményeinek elemzését is. A kutatás célja az illiberális állam és a populizmus bemutatása, amely nem politikai innováció eredményeként jött létre, hanem egy hosszabb folyamat beteljesüléseként. Az elemzés a 2010-es illiberális fordulatot a Kádár-korszak politikai előzményeihez vezeti vissza, különös tekintettel a depolitizálás folyamatára, valamint az elitista, technokrata elemek megosztó társadalmi hatásaira. A dolgozat amellett érvel, hogy a társadalom depolitizálása, illetve az elitizmus és a demokrácia összefonódása jelentősen hozzájárult a populista alternatívák megjelenéséhez. Ennek következtében az illiberális állam kialakulása olyan társadalmi közegben ment végbe, ahol a populizmus iránti igény már korábban is jelen volt.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Álhírek nyomában: a 2020-as amerikai elnökválasztás és az azt körülölelő álhírekMolnár, András; Beckett Weaver, Eric; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat a 2020-as amerikai elnökválasztásról és az azt körülölelő téveszmékről, álhírekről szól. Ismerteti az álhírek fogalmát és fajtáit, a két főszereplő életét és munkásságát és a választások alatt elhangzott álhíreket vesézi ki.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Utópisztikus jövő? – az alapjövedelemGolyha, Dávid; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozat első részében az alapjövedelem fogalmát történelmi kontextusban vizsgálom, bemutatva, hogy mikor és milyen körülmények között merült fel először az a gondolat, hogy az alapjövedelem elengedhetetlen lehet a szabad élethez. Ezt követően ismertetem az alapjövedelem definícióját, különböző típusait. Majd érvelni fogok amellett, hogy melyik típusú alapjövedelem kerüljön bevezetésre. Utána az alapjövedelem bevezetése mellette és ellene szóló érveket fogom részletesen elemezni és összehasonlítani. Az érvek mérlegelését követően összegzést készítek arról, hogy az alapjövedelem bevezetése megvalósítható-e. Végül személyes álláspontomat is kifejtem az alapjövedelem bevezetésével kapcsolatban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető BotránykezelésSzáraz, János; Weaver, Eric Beckett; DE--Bölcsészettudományi KarA válságkommunikáció a szervezetek számára kulcsfontosságú tényező, amely meghatározza, hogyan kezelhetik a kritikus helyzeteket és megőrizhetik hírnevüket a nyilvánosság előtt. A dolgozat célja, hogy bemutassa a válságkommunikáció alapvető elveit, stratégiáit és legjobb gyakorlatait, valamint elemezze, hogyan befolyásolják ezek a szervezetek reakcióit egy válsághelyzetben. A válságok gyorsan változó, dinamikus helyzetek, amelyek megfelelő kezelése elengedhetetlen a vállalatok és intézmények számára, hogy elkerüljék a hosszú távú reputációs károkat és pénzügyi veszteségeket. A kutatásban kvalitatív módszert alkalmaztam, amelynek keretében esettanulmányok, interjúk és szakirodalom áttekintése révén elemeztem a válságkommunikáció különböző aspektusait. A dolgozat rávilágít arra, hogy a válságkommunikáció nemcsak a krízis gyors kezelésére irányul, hanem a szervezetek számára fontos eszközként szolgál a bizalom helyreállításában és a jövőbeni válságok megelőzésében is. A sikeres válságkommunikáció alapja a pro aktivitás, a hiteles információk gyors és pontos közlése, valamint a megfelelő médiumok használata a célzott közönség elérésére. A kutatás során különböző válságkommunikációs stratégiákat vizsgáltam, beleértve a hírnév-helyreállító elmélet alkalmazását, amely a negatív események után a szervezet hitelességének visszaállítására összpontosít. Az eredmények azt mutatják, hogy a válságot jól kezelő szervezetek általában képesek fenntartani a nyilvánosság előtt kialakult pozitív képet, míg azok, akik nem alkalmazzák hatékonyan a válságkommunikációt, súlyos hírnév-veszteséggel és gazdasági következményekkel néznek szembe. A dolgozat emellett a válságkommunikáció különböző szintjeit is vizsgálja, kezdve a vállalati vezetés szerepétől, egészen a kommunikációs szakemberek feladataiig. A kutatás rávilágít arra, hogy a válságkommunikáció hatékonysága szoros kapcsolatban áll a szervezeti kultúrával és a felkészültséggel, amely lehetővé teszi a gyors és átlátható kommunikációt válsághelyzetekben. A dolgozat végül azt is elemzi, hogy a jövőben hogyan alakíthatják a vállalatok és intézmények válságkommunikációs stratégiáikat a digitalizáció és a közösségi média hatásának figyelembevételével.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A migráció társadalmi és politikai hatásai NémetországbanCsajbók, Máté; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom célja, hogy áttekintsem, hogy a tömeges migráció miféle hatást gyakorolt a német politikai életre az ezredforduló utáni második évtizedtől napjainkig terjedő időszakban. Különösen azt vizsgálom meg, hogy milyen okok vezettek ahhoz, hogy a nagyobb pártok megváltoztassák a bevándorláspolitikával kapcsolatos álláspontjukat. Dolgozatom első részében áttekintem Németország migrációval kapcsolatos történelmét. Dolgozatomban arra a kérdésre próbálok választ adni, hogy miért indult meg 2015-ben a tömeges migráció Szíriából, Afganisztánból és Irakból Európa irányába. Ezt követően átfogóan megvizsgálom a nagyobb német pártok bevándorláspolitikával kapcsolatos, 2015 előtti és utáni álláspontját, valamint azt, hogy a tömeges migráció milyen mértékben befolyásolta a nagyobb pártok választásokon elért eredményeit; hogy az említett pártok pártprogramjai mit tartalmaztak 2015 előtt és után a bevándorlás kérdésével kapcsolatban. A dolgozatomban megpróbálok választ adni arra a kérdésre, hogy közvéleménykutatások tükrében hogyan és milyen mértékben változott meg a bevándorlókhoz való hozzáállás a társadalomban Németországban.Tétel Korlátozottan hozzáférhető Abortusz dilemmaiMátyás, Csaba; Szabó, Szilárd; DE--Bölcsészettudományi KarAz abortusz kérdése világszerte az egyik legvitatottabb társadalmi, etikai és jogi dilemma. Emiatt sok szempontból tabu téma is. A dolgozat célja, hogy egy átfogóbb képet nyújtson az abortusz problémaköréről, különös tekintettel annak morális, jogi aspektusaira. A kutatás során elemzésre kerülnek az abortuszhoz kapcsolódó etikai elméletek, mint például a pro life és pro choice érvek, valamint az emberi jogok (pl. élethez váló jog) és a női autonómia, vagy önrendelkezés közötti konfliktusoknál felmerülő kérdések. Emellett a dolgozat feltárja az abortusz magyarországi szabályozásának kereteit.Tétel Korlátozottan hozzáférhető A hatalom árnyékában: a drogkartellek politikai hatása MexikóbanCsorba, Dóra; Berényi, Zoltán; DE--Bölcsészettudományi KarA dolgozatom a mexikói drogkartellek tevékenységének bemutatására és elemzésére összpontosít, különös tekintettel arra, hogy milyen hatást gyakoroltak ezek a szervezetek az ország közbiztonságára, politikai életére, gazdaságára, valamint a mexikói társadalomra. Először a kábítószer-kereskedelem s az ehhez kapcsolódó illegális gazdasági tevékenységek által jelentett globális problémát tekintem át. Ezután bemutatom, milyen kapcsolat áll fenn a kábítószerek és a bűnözés között, vajon a drogok legalizálása megoldást jelenthet-e a problémára; a drogkereskedelem hogyan vált a bűnszervezetek elsődleges bevételi forrásává, s miért teremt ez politikai instabilitást. Utána a probléma Latin- Amerikában, pontosabban Kolumbiában való jelentkezését mutatom be, s elemzem, hogy hogyan volt képes a drog az erőszak és a megfélemlítés, valamint a korrupció és a gazdasági befolyás révén aláásni a kolumbiai állam tekintélyét. Ezt követően Mexikó példáján keresztül szemléltetem, hogy– különösképpen az ún. Intézményes Forradalmi Párt kormányzásának és a korrupció virágzásának idején – milyen összefonódás jött létre a drogkartellek és az állami intézmények között. Szakirodalmak és esettanulmányok segítségével bemutatom a Vicente Fox elnökségének idején kezdődött, s a Felipe Calderón kormányzása alatt kiteljesedett, „a mexikói drogháborúk” elnevezéssel illetett jelenséget. A drogháború alakulásának történeti áttekintésével képet alkothatunk arról, hogy milyen stratégiát követve próbálta a mexikói államnak megfékezni a kartelleket, valamint arról, hogy hogyan használják a kartellek a korrupciót és az erőszakot a politikai hatalom befolyásolására. A dolgozatom végén azt állapítottam meg, hogy a Calderón-kományzat katonai fellépése csak részleges sikereket ért el. Az Egyesült Államok támogatásával sem sikerült tartós eredményeket elérni, s ugyan sikerült legyengíteni a bűnszervezeteket, azonban nem tudtak teljesen gátat vetni azok működésének. Sőt, a drogháborúk súlyos társadalmi és gazdasági következményekkel is jártak. Arra a következtetésre jutottam, hogy a kartellek elleni fellépés nem korlátozódhat csak katonai beavatkozásokra, hiszen elengedhetetlenek az átfogó jellegű reformintézkedések, s mindenekelőtt a korrupció felszámolása.