A nagyváradi lótusz reliktum voltáról – egy molekuláris genetikai kitekintés

Abstract

Kutatásunkban a paleotropikus elterjedésű Nymphaea L. nemzetség Lotus szekciójának Nymphaea lotus L. faj püspökfürdői (Románia) populációját vizsgáltuk. A populáció eredete a magyar botanika egyik régen vitatott kérdése, a növény jelenlétét illetően két elmélet ismert: 1.) Tercier reliktum elmélet, amelynek értelmében a populáció a földtörténeti Harmadkor óta folyamatosan jelen van a területen; 2.) Betelepítés vagy betelepülés elmélet, amelynek értelmében a növény vándormadarak, vagy a török fürdőkultúra révén történt betelepítés eredményeként került a területre. A kérdést számos tanulmány vizsgálta korábban is, amelyek nagy többségben a tercier reliktum elméletet támogatták. Mi a genetikai távolságot vizsgálatuk a püspökfürdői populáció és az afrikai állományok között. A nemzetség filogenetikájának kutatása során már korábban is vizsgált nrITS és trnT-trnF DNS régiókat használtuk fel összehasonlításra. A püspökfürdői és afrikai mintákat összehasonlítva nem találtunk jelentős genetikai távolságot, tehát az nrITS és trnT-trnF szekvenciák nem támogatják a tercier reliktum elméletet.