A II. világháború óta hihetetlenül felgyorsult a tudományos és a technológiai fejlődés, ennek hatása viszont nem nevezhető egyértelműen pozitív jelenségnek. A XX. század közepéig nem váltak köztudottá a civilizáció és a gazdaság növekedésének káros hatásai, amelyek környezetünket fenyegetik. Az 1960-as évektől került előtérbe a környezetvédelem és a környezettudatos szemlélet. A környezettudatosság felmérésére már több ízben tettek kísérletet egyéni és vállalati szinten egyaránt, mely vizsgálatok tanulmányozása tett kíváncsivá és ösztönzött, hogy elvégezzek egy kutatást az egyetemisták körében. Azt vizsgáltam, hogyan vélekednek a környezetvédelemről, és a környezettudatosság mennyire kap szerepet mindennapjaikban, legyen szó közlekedésről, vásárlásról, vagy szabadidős programokról. Dolgozatomban a debreceni és a prágai agráregyetem hallgatóinak környezettudatos magatartását elemeztem és hasonlítottam össze. Többek között arra kerestem a választ, hogy a cseh vagy a magyar diákok, férfiak vagy nők, a városban vagy falvakban élők viselkednek környezettudatosabban. Az első fejezet tárgyalja a környezetvédelem előtérbe kerülésének főbb állomásait, és a környezettudatos magatartással kapcsolatos elméleti jellegű, de a hétköznapi életben nélkülözhetetlen ismereteket. A második fejezet mutatja be a prágai, majd a debreceni kutatásom eredményeit. A harmadik fejezetben hasonlítom össze az adatokat, és egyúttal kifejezésre kerül, hogy kik azok, akik többet tesznek az egészséges környezetért. Vizsgálataim során kiderült például, hogy a nők a pesszimistábbak, a férfiak a tájékozottabbak, a csehek szívesebben szelektálják a hulladékokat, a magyarok pedig többet áldoznak a környezettudatosságra.