In the first part of the two-part study the author posits that it is an exciting challenge for political science to take stock of the scientific paradigms of the past 50 years based on their perspective of time. The study looks at the past 50 years solely based upon the perception of time and highlights the four paradigms deemed the most important: political development, transitology, new historicism, and the school of American Political Development (APD). The study reviews the authors representative of each paradigm and the most important elements of their arguments. Political scientists were susceptible to the historical perspective between the 1960s and the 80s. Later on, during the 90s until the mid-2000s the perspective for interpretation became the present. In the last decade however, it seems that the interest in historical perspectives has returned. The author concludes that a cyclical rotation can be demonstrated within political science between the two perspectives, the logic of which would be advisable to study.

A kétrészes tanulmány első részében a szerző abból indul ki, hogy a politikatudomány számára izgalmas kihívás az elmúlt 50 év tudományos paradigmáinak áttekintése időszemléleti perspektívájuk alapján. A tanulmány kizárólag az időszemlélet alapján tekinti át az elmúlt 50 évet és emeli ki ebből a korszakból a legfontosabbnak tekintett négy paradigmát: a politikai fejlődést, a tranzitológiát, az új historicizmust és az amerikai politikai fejlődés iskoláját. A dolgozat áttekinti az egyes paradigmák reprezentatív szerzőit és érvelésük legfontosabb elemeit. Az 1960-as és a 80-as évek között a politikatudósok fogékonyak a történelmi szemléletre, hogy aztán a 90-es évektől a 2000-es évek közepéig az értelmezési nézőpont a jelen legyen. Az utóbbi évtizedben viszont mintha ismét növekedne az érdeklődés a történelmi látásmód iránt. A szerző arra a következtetésre jut, hogy a politikatudományon belül egyfajta váltógazdálkodás mutatható ki a két szemléletmód között, és ennek logikáját célszerű tanulmányoznunk.