Az Európai Unió tejgazdaságainak az elmúlt években a 2015-ös tejkvóta megszüntetése volt a legnagyobb befolyásoló tényező, mely megszüntette a gazdaságok előtt a termelési korlátot. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a hazai tejelőtehenészeteknek egyik meghatározó bevétele a tejtámogatási rendszer volt a kvóta megszüntetése előtt és a szaksajtó attól volt hangos, hogy a kvóta kivezetése után mély recesszió várható az ágazatban. Ezért véleményem szerint érdemes volna megvizsgálni, hogy miért lehetséges mégis az ágazat bővülése. Dolgozatom általános célkitűzései bemutatni a KAP tejágazatot érintő reformjait, megvizsgálni a kvóta kivezetése óta eltelt időszak termelési és gazdasági hatásait a szakirodalmi és statisztikai adatok alapján az Európai Unióban és Magyarországon és konkrét példákon bemutatni a kvóta kivezetésének következményeit, eredményeit, és hatásait a hazai tejtermelő gazdaságokra. A célkitűzéseim elérésének érdekében végzett primer és szekunder kutatás után azt számoltam, hogy konkrét hazai nagy méretökonómiájú tehenészetek esetében milyen változást okozott a tejkvóta kivezetése a bevételi oldalon. Továbbá személyes interjúk keretein belül kérdeztem a telepek gazdasági vezetőit a kvóta kivezetése után tapasztalt változásokról, a takarmányozásról és a fiskális politikai változásról is. Annak ellenére, hogy a kivezetést megelőzően rengetegen tartottak a csődtől és az ágazat teljes leépülésétől, azzal szemben évről évre bővített újratermelés tapasztalható belföldön. Viszont a pénzügyi számadatok azt mutatják, hogy ha nem volna az átalakított támogatási rendszer, a hazai gazdaságok rendre elvéreznének a rosszul strukturált takarmányozás következtében. A kapott eredmények alapján azt kell feltételeznem, hogy a 2020 utáni támogatási rendszer hatására, melyben a technológiára alapozott fejlesztések lesznek a támogatottabbak, a magyarországi tejágazaton belül olyan beruházások jönnek majd létre, amelyek hatására eléri majd az önfenntartó szintet.