Dolgozatomban a szisztémás reumatológiai betegek, ezen belül is a rheumatoid arthritiszben és a szisztémás sclerosisban szenvedők életminőségét és az ezzel szorosan összefüggő funkcionális állapotukat kívántam felmérni és egyúttal a két betegségtípust összehasonlítani. A kutatásomhoz a nemzetközileg elismert és sűrűn alkalmazott SF-36 kérdőívet és HAQ (Health Assesment Questionnaire) kérdőívet alkalmaztam. Az előbbi az életminőséget vizsgálja, az utóbbi pedig az azzal szorosan összefüggő funkcionális képességeket hivatott felmérni. A kutatás eredményeként megállapítható volt a két betegséget összehasonlítva, hogy a rheumatoid arthritiszes betegek életminősége és funkcionális képessége is rosszabb, mint a szisztémás sclerosisban szenvedőké. Megállapítást nyert az is, hogy a rheumatoid arthritiszes betegeknek erősebb fájdalommal kell együtt élniük. Ezek mellett bebizonyosodott, ugyan nem szignifikánsan, hogy a régebben a betegségükkel együtt élők jobbnak ítélik az életminőségüket, bár rosszabb funkcionális állapotban vannak. Az életminőség pozitívabb értékelésének oka az lehet, hogy elfogadták a betegségüket, azzal együtt tudnak élni, de a betegség mivoltából adódóan a funkcionális képességeik az idő előre haladtával folyamatosan rosszabbodnak.