A szakdolgozat bevezetésében a témaválasztásról és arról írok, hogy milyen kérdésekre keresem a választ, valamint, hogy hogyan építettem fel a dolgozatot fejezetről fejezetre. Munkámat a nemzetközi bíráskodás történetének bemutatásával kezdem. Az ókortól a II. világháború utáni időszakig, korszakonként vázolom, hogyan fejlődött a nemzetközi bíráskodás. Kitérek a két hágai békekonferenciára, és az Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Bíróság megalapítására, valamint a kettő közötti kapcsolatra. A második fejezetben a Bíróság szervezetével és működésével foglalkozom. Bemutatom a bírák választását, a szavazást, a feladataikat, az elnök, alelnök és jegyző szerepét. Ismertetem a tanácsokat, és az ad hoc bíró feladatait. A harmadik fejezetben a Nemzetközi Bíróság eljárásáról írok. Ebben bemutatom, hogy melyek a legfőbb eljárási szabályok, hogy mik azok a pergátló kifogások, foglalkozom a beavatkozással, az ideiglenes intézkedésekkel, illetve a mulasztással, végül pedig a Bíróság ítéletével és annak követelményeivel. A negyedik fejezetben a Bíróság joghatósági rendszerével kapcsolatos kérdésekre keresek választ. Ismertetem a kompromisszumot, a szerződéses kikötést, valamint elemzem a fakultatív klauzulán alapuló joghatóságot. Írok e klauzulák tartalmáról, csoportosításáról, megszüntetéséről, módosításáról, valamint az ezekhez fűzött fenntartásokról. Az ötödik fejezetben röviden bemutatom a Bíróság tanácsadó véleményezési eljárását, melynek keretében az arra felhatalmazott nemzetközi szervezetek jogkérdésekben „tanácsot” kérhetnek a Bíróságtól. A hatodik fejezetben Magyarország és a Nemzetközi Bíróság kapcsolatáról lesz szó. Ezen belül röviden írok a híres és nemzetközi jogilag is jelentős Bős-nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyéről, amely Magyarország első ügye volt a Bíróság előtt. Dolgozatomban röviden bemutatom az eset fontos állomásait, az ügy lefolyását a szerződéskötéstől a Nemzetközi Bíróság ítéletéig, valamint említést teszek az azóta kialakult helyzetről. Munkámat egy rövid összegzéssel zárom a Nemzetközi Bíróság fennállásának 60 évéről, melyben látható milyen, a nemzetközi jog szinte minden területét érintő kérdésekben döntött, vagy adott tanácsadó véleményt a Bíróság, és, hogy mennyire fontosak ezek a nemzetközi jog fejlődését illetően.