Szakdolgozatomban tíz eltérő tenyészidejű (FAO 340-530) és eltérő genetikai adottságokkal rendelkező kukorica hibridek terméseredményeit vizsgáltam. A kísérlet 2016-ban és 2017-ben a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének bemutatókertjében került beállításra négy ismétlésben. Mivel egy csapadékos és egy kevésbé jó csapadékellátottságú évről van szó, a két év kiválóan tükrözi az egyes évjáratok hatását a kukorica hibridek egyedi teljesítőképességére. A kísérlet során megfigyelésre került a terméseredmények alakulása, a betakarításkori szemnedvesség tartalom, a növény-, és csőmagasság alakulása, a virágzás időpontja, a termő-, és meddő tövek aránya, a termésképző elemek, a hibridek vízleadás dinamikája, a morzsolási arány és az ezerszemtömeg is.