Dolgozatomban a szemlével mint bizonyítási eljárással foglalkozom a büntetőeljárás szemszögéből megközelítve. Ezt a manapság a televízió által annyira felkapott témát kívánom bemutatni, a magyar jogi szabályozás tükrében, rávilágítva a bűncselekmények felderítésében elfoglalt helyére és jelentőségére.

Az „igazi” helyszínelők munkája ugyanolyan izgalmasnak tekinthető, mint filmbeli kollégáiké. Azonban ez a laikusok számára talán egyszerűnek tűnő feladat, valójában szigorú szabályok alapján zajló, több szakember összehangolt munkájának eredménye, mely a rendőri szervek mindennapi munkájának részét képezi. A szemléket többnyire a forrónyomos szolgálatok keretein belül hajtják végre. A szolgálatok szervezése és szemlére igénybe vehető állomány biztosítása terén azonban nem alakult ki az egységes kötelezően alkalmazott modell. Ezen tevékenység megszervezése függ a helyi szokásoktól, az anyagi, személyi és tárgyi feltételektől. Véleményem szerint e tevékenység végrehajtására mindenhol állandóan erre a célra szervezett egységeket kellene létrehozni, mert így joggal elvárható el a magas színvonalon végzett munka.

A szemle folyamatát egy általam választott megtörtént eset kapcsán vezetem végig, ezzel is szemléltetve, hogy a mindennapokban tevékenykedő szakemberek hogyan és milyen színvonalon is végzik ezt a tevékenységet.