A fenntartható, környezetbarát mezőgazdasági termelés az egyik legfontosabb megvalósítandó cél világszerte. Az Európai Unióban a legfrissebb agronómiai jogszabályi keret, az európai zöld megállapodás „Farmtól asztalig” stratégiája kijelentette, hogy „Az EU-nak innovatív módszereket kell kidolgoznia a kártevőkkel és betegségekkel szembeni védelemre, valamint új innovatív technikákra van szükség az élelmiszer-rendszer fenntarthatóságának javítása és biztonságossága érdekében”. A cél az, hogy az integrált növényvédelemben egy évtizeden belül a kemikáliák 50%-át biológiai, fizikai és egyéb nem vegyi módszerekkel helyettesítsék. Az ökológiai gazdálkodás feltörekvő területein olyan védekezési módszereket kell biztosítani, mint az antagonisták vagy a hiperparazita mikroorganizmusok alkalmazása (CSÓTÓ et al., 2023). Konténeres kísérletünkben Trichoderma-alapú és két mikorrhiza-alapú készítmények hatékonyságát vizsgáltuk a későbbi szántóföldi területen történő alkalmazáshoz. Eredményeik alapján elmondható, hogy a három, legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényünk (búza, kukorica, napraforgó) először beállított hazai készítményekkel történő, tenyészedényes kísérletében a két termék külön-külön is, és együttesen alkalmazva is hatással volt a növények fejlődésre, többek között a gyökérzet növekedésére fejlődésre, mely a tápanyagfelvételben jelentős szerepet tölt be. A mikroszkópos vizsgálattal megfigyelhető volt a gombák jelenléte a gyökérszövetben laktofenol gyapot kék festékkel megfestve. Az arbuszkuláris mikorrhiza és a Trichoderma törzsek alkalmazhatóságának előnyei a velük szemben kialakuló rezisztencia hiánya, a fejlődő kártevőkhöz és kórokozókhoz való alkalmazkodási képességük, valamint visszamaradó, veszélyes szermaradványok jelenlétével sem kell számolni. Együttes alkalmazásuk fenntartható alternatívái lehetnek a mezőgazdaságban, hiszen életképes megoldást kínálnak a gombaölő szer használat csökkentésére, valamint a környezet- és egészségtudatos gyakorlatok előmozdítására. A mikorrhiza és a Trichoderma sp. alapú termékek együttes alkalmazása lehetséges, hiszen, ha a mikorrhiza már szimbiózisba lépett a kultúrnövénnyel, akkor a hiperparazita Trichoderma fajok nem pusztítják el. Ezt a tenyészedényes kísérleteink, eltérő növény kultúrák esetén is bizonyították. A pozitív hatások még szélesebb körű megismeréséhez azonban alaposabb kutatásokra van szükség az AMF és az egyéb biostimuláns hatással bíró mikrobaszervezetek (Trichoderma sp.) közötti kölcsönhatások azonosítására a növények élettani jellemzőinek elősegítésére in vivo környezetben is.