A munkám fő témája az országos népszavazás intézménye, a dolgozatban ezt mutatom be részletesen. Emellett a népszuverenitás elvének lokális közvetlen megnyilvánulási formáját, a helyi népszavazás intézményét is megvizsgálom. Ennek rövid bemutatására egy fejezetet szentelek. A dolgozat első szakaszában bemutatom a népszuverenitás, mint eszme és alkotmányos alapelv kialakulását. Az ezt követő fejezetekben a népszavazás korábbi Alkotmány általi, illetve a jelenleg hatályos Alaptörvény általi szabályozását és annak változásait veszem gorcső alá. A következő részekben az országos népszavazási eljárás és a helyi referendum törvényi szabályozását és változásait vizsgálom. Ezt követően röviden kitérek a népi kezdeményezésre, mint a közvetlen hatalomgyakorlás másik eszközére, amelynek ma Magyarországon már csupán egy kivételes esete létezik, mely az új nemzetiség elismerésére irányulhat. Ebben a részben mutatom be röviden az európai polgári kezdeményezést, mint az európi integráción belüli közvetlen hatalomgyakorlás intézményét. Ezt követően az eddigi magyarországi országos népszavazások eredményeit mutatom be, valamint példálózó jelleggel bemutatom a népszavazás jogintézmények néhány külföldi szabályozását. A dolgozatban bemutatom a témához kapcsolódó alkotmánybírósági gyakorlatot, mely jelentős hatást gyakorolt a jogintézmény működésére a szabályozásában fennálló visszásságok megszüntetésével, az azzal szemben megkövetelt elvárások megfogalmazásával. A szakdolgozatom során, a népszavazás jogintézmények bemutatásával és az eddig referendumok eredményének elemzésével feltárom azon körülményeket, melyek következtében a közvetlen hatalomgyakorlás és ezáltal a népszavazás egy fontos alkotmányos intézmény, azonban valóban csak a közvetett hatalomgyakorlás után következik az ország kormányzása szempontjából a fontossági, alkalmazhatósági sorrendben.