A dolgozat témáját tekintve egy napjainkba még mindig újdonságnak tekinthető virtuális eszköz és a mögötte meghúzód technológia ismertetésére és az abban rejlő veszélyek áttekintésére irányul. Magának a technológiának az ismertetésére a teljesség igénye nélkül kerül sor, ugyanis a dolgozatban kifejtett fogalmak és a technológia működésének a leírása elégséges annak jogi szempontból történő vizsgálatához. Mivel ezen digitális eszközök egyik legfőbb jellemzője a decentralizáltság és az anonimitás, illetve kezdetekben a szabályozatlanság jellemezte leginkább így a bűnelkövetők körében hamar elterjedtté vált a technológia alkalmazása. Magának a kriptovalutának a szabályozása jelenleg az egyes államokban eltérő lehet és az egyes országok között sincs egyelőre konszenzus egy nemzetközi szinten átfogó szabályozás meghozatalára. Az Európai Unió is kiemelendő, ugyanis többek között a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása körében, valamint az ilyen jellegű digitális eszközök kategorizálása terén számos előremutató intézkedést tett. Mindezek mellett azonban azt is szükséges megállapítani, hogy a jogalkotás elhúzódó jellege miatt mindig is érzékelhető egyfajta megkésettség. A kriptovalutákkal elkövetett visszaélésekkel kapcsolatban általánosságban elmondható, hogy már kategorizálva lettek az egyes bűncselekmények körében. Így elsősorban nem is a minősítés ami problémát jelenthet, hanem mindinkább az elkövetési tárgy jogi szempontból történő besorolása, amelyhez támpontokkal szolgákhat az ötödik pénzmosási irányelv. Összességében tehát a dolgozat célja, hogy az ehhez hasonló felmerülő kérdésekre, ha nem is minden esetben válasszal, de legalább támpontokkal szolgáljon.