<link rel="stylesheet" href="styles.f3b1fba60ec7970c.css">

Magyar szürke szarvasmarha legeltetésének hatása száraz és üde szikes gyepek vegetációdinamikájára és takarmányértékére a Hortobágyon

Absztrakt

A magyar szürke szarvasmarha legeltetésének hatását vizsgáltuk a Hortobágyon száraz ürmös szikespusztán (Artemisio santonici-Festucetum pseudovinae) és üde ecsetpázsitos sziki réten (Agrostio stoloniferae-Alopecuretum pratensis). A terhelési gradienst a teleptől távolodva (50, 250, 500, 1000, 1700 m), és nem legelt kontrollterületeken elemeztük tavaszi és őszi aspektusban. Cönológiai felvételek alapján vizsgáltuk a fajgazdagságot, a biomassza-hozamot, a takarmányértéket, valamint a Borhidi-féle relatív ökológiai mutatókat. A két társulás eltérően reagált a legelésre. Az ürmös szikespuszta tolerálta a terhelést, fajgazdagsága és hozama a telepközeli sávokban is fennmaradt, míg a kizárt kontrollon jóval alacsonyabb fajszámot találtunk. Ezzel szemben az ecsetpázsitos sziki rét érzékeny a bolygatásra, a karám közelében gyomosodás és terméscsökkenés jelentkezett, távolabb a domináns szálfüvek zárt állománya szorította vissza a florisztikai sokféleséget. A száraz szikes gyepek fenntarthatóan legeltethetők, az üde sziki réteken pedig a kaszálás a legalkalmasabb kezelési mód a fajgazdagság és a termőképesség megőrzésére.

Leírás

Forrás

Gyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 24 szám 1 (2026): Gyepgazdálkodási közlemények (GS-32) , 17-28

Jóváhagyás

Áttekintés

Kiegészítve

Hivatkozik rá

Jogok és engedélyezések

Open Access
Gyepgazdálkodási Közlemények