Az úgynevezett ”helyszínes bűncselekmények” – mint például az emberölés, a rablás, a kifosztás, a nemi erkölcs elleni bűncselekmények, járművekkel kapcsolatos bűncselekmények, lőfegyverrel, robbanóanyaggal kapcsolatos bűncselekmények, terrorcselekmény – elkövetése esetén a felderítés szempontjából kiemelt jelentősége van a bűncselekmény helyszínének, adott esetben helyszíneinek, valamint az ott fellelhető nyomoknak, nyomhordozóknak és anyagmaradványoknak, az egyéb elváltozásoknak és ezek összefüggéseinek. A helyszíni szemle általában az adott bűncselekmény felderítésének a kiindulópontja, hiszen a helyszín tartalmazza mindazokat az elváltozásokat, amelyek az elkövetés ideje alatt keletkeztek. A szemle során észlelt elváltozások, különböző nyomok, azok elhelyezkedése, egymáshoz viszonyított helyzete stb. a nyomozás számára olyan információkat, adatokat biztosítanak, amelyek a nyomozási verziók felállításához szolgálnak alapul, és meghatározhatják a nyomozás irányát. Egy bűncselekmény elkövetési helyszínének megválasztása, annak elváltozásai, az elkövetési módszer – a bűnelkövetési stílus vagy mód (modus operandi) és az elkövetői kézjegy –, a hátrahagyott nyomok és anyagmaradványok, ha van áldozat akkor a viktimológia (áldozattan) mind-mind sok információt árulhat el magáról a tettesről, annak fizikai tulajdonságairól (nem, életkor, magasság, súly, szexuális beállítottság), szellemi tulajdonságairól (végzettség, iskolázottság, különleges szakismeret, munkahely) életkörülményeiről (lakóhely, van-e gépjárműve), viselkedéséről (személyiségéről), társas kapcsolatairól (házas, egyedül él), ezzel segítve a nyomozást. Az ismeretlen elkövető tulajdonságainak feltérképezésében, motivációjának megértésében, az esetleges gyanúsítotti kör szűkítésében, az egy sorozatot alkotó bűncselekmények összekapcsolásában lehet a nyomozó hatóság segítségére az ismeretlen elkövető személyiségprofiljának felállítása, aminek részét képezi a pszichológiai szempontú tetthelyelemzés (helyszínelemzés) is.