Csapadék- és vízháztartási elemzés: Meggyültetvény öntözési tervének kidolgozása Porcsalma térségében

Abstract

Magyarország éghajlati átalakulását klímaváltozás okozta. A növekvő hőmérséklet növelte növények evapotranszspirációját és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt a csapadékvíz nem tud leszivárogni és elraktározódni a talajba. A 2022-es aszály rávilágított a hazai mezőgazdaság sérülékenységére. Munkám során Porcsalma és környékének talaj vízháztartását vizsgáltam meg és a klímaváltozás hatásait, középpontban meggy (Prunus cerasus) vízszükségletével és adaptációs képességével. A vizsgálat során elemeztem Porcsalma és Tyukod térségéből származó meteorológiai (2023–2025) és Országos Vízügyi Főigazgatóság: Operatív Vízhiány Értékelő és Előrejelző Rendszerből származó talajnedvességi adatokat (2018–2025). A meggy vízszükségletét (vízmérlegét) a FAO-56 Penman-Monteith módszertanon alapuló vízigény-számításra, valamint talajvizsgálatokra (Arany-féle kötöttség, tápanyagtartalom) épült. A mintavételezés hét ponton, két mélységben (0–30 cm és 30–60 cm) történt Porcsalma, Szamossályi, Pátyod és Tyukod térségében. Az adatok statisztikai feldolgozásához a Real Statistics szoftvercsomagot használtam. Az eredmények alapján látható, hogy a 2017–2025 közötti trendek szerint június és szeptember között állandósult a vízhiány. A statisztikai elemzések kimutatták, hogy a csapadékos időszakok már nem képesek a talaj mélyebb rétegeinek visszatöltésére. A környékre jellemző középkötött vályogtalajok jó vízmegtartó képessége ellenére a gyökérzóna alá süllyedt talajvíz. A kutatás rávilágított, hogy 2025-re már kizárólag precíziós vízpótlással és tervszerű öntözéstechnológiával biztosítható a meggytermesztés.