"Mintegy száz esztendővel ezelőtt, egy általunk most megnevezni nem kívánt vidéki rabbit megkereste a város leggazdagabb embere, s felkereste őt, temesse el az anyósát. - Mennyivel tartozom Önnek a búcsúztató beszédért? - kérdezte a gazdag ember. - Általában öt koronát szoktam kapni - válaszolta a rabbi, némi szabadkozás után. - Nem lehetne annál kevesebb? - bocsátkozott alkuba a gazdag. - Nézze, - jegyezte meg a humoráról közismert rabbi -, ha csak az imákat mondom el, elfogadok két koronát is. De tudja, mit? Ha tovább alkuszik, egy koronáért még néhány jó zsidó viccet is el fogok mondani a ravatal fölött..." - Nézze, - jegyezte meg a humoráról közismert rabbi -, ha csak az imákat mondom el, elfogadok két koronát is. De tudja, mit? Ha tovább alkuszik, egy koronáért még néhány jó zsidó viccet is el fogok mondani a ravatal fölött..."