Elmarad az óra? - A 2016-os pedagógusmozgalom a sztrájkjog elméleti és gyakorlati hátterének tükrében

A tétel rövid nézete
dc.contributor.advisorZaccaria, Márton Leó
dc.contributor.authorKiss, Gergely
dc.contributor.departmentDE--Állam- és Jogtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2018-01-26T11:15:22Z
dc.date.available2018-01-26T11:15:22Z
dc.date.created2018-01-26
dc.description.abstractDolgozatomban egy olyan, a hazai közbeszédet és a különböző médiumokat is igencsak foglalkoztató, ellentmondásos témának feldolgozására vállalkoztam, melynek megítélése – nemcsak annak „frissessége”, komplexitása okán – igencsak körülményes, nehézkes, akár a laikus elemző, akár a jog szemüvegén keresztül vizsgálódó érdeklődő számára. Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a téma vizsgálata igen erős késztetéseket képes generálni arra nézve, hogy annak ismertetése kapcsán különböző gazdasági, politikai, szociológiai és egyéb szempontok is ismertetésre kerüljenek.Hangsúlyozandó, hogy a dolgozatban kizárólag a jogi aspektusokra kívánok támaszkodni, legyen szó akár a nemzetközi színtéren született jogelvekről, dokumentumokról, gyakorlatról – különös figyelmet fordítva az Európai Uniós, valamint az ILO égisze alatt napvilágot látott egyezményekre –, vagy akár a hazai jogi környezetben fellelhető jogszabályokról, bírói gyakorlatokról. Mint az az előző bekezdésből jól látható, dolgozatom struktúráját két fő nyomvonal határozza meg. Egyrészről ahhoz, hogy a sztrájkhoz való jogot megfelelően lehessen értékelni egy egyedi ügy vonatkozásában, ismertetni szükséges azon elméleti hátteret, mely a konkrét elemzés során kiindulási pontként szolgál majd. Ennek érdekében a dolgozatom első felében a sztrájkjog evolúciójáról, általános megítéléséről,alapjogi természetéről ejtek szót. A dolgozat második felében a ’16-os év telén kezdődő, de még a mai napig le nem záruló pedagógus-mozgalom egyes mozzanatait, valamint azok indítóokait ismertetem, hiszen a konkrét munkabeszüntetésekhez vezető út ismerete elengedhetetlen a részletes elemzés sikerességének és alaposságának szempontjából. A Hermann Ottó Gimnáziumból induló, a kezdetekben csekély népszerűségnek örvendő kezdeményezés végül egy országos szintű tiltakozássá nőtte ki magát, mely ellenállás kicsúcsosodása sztrájkeseményekbe torkollott. Célom az, hogy e növekedésnek az egyes állomásait ismertessem, a munkabeszüntetések részletes bemutatását elvégezzem, nem mellőzve az egyes oldalak – valamint a személyes – vélemények ismertetését.Átmennek vajon a hazai és nemzetközi szűrőn a tanárok cselekményei? És egyáltalán, miért döntöttek úgy a tanárok, hogy a sztrájk eszközéhez nyúlnak? Jogszerűen jártak el a felek? – A dolgozatomban ezekre a kérdésekre keresem a választ, de hogy azok kielégítőnek bizonyulnak-e, arra csak a dolgozat végén derül fény.hu_HU
dc.description.correctorN.I.
dc.description.courseJogászhu_HU
dc.description.degreeegységes, osztatlanhu_HU
dc.format.extent37 p.hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/247487
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjectsztrájkhu_HU
dc.subjectpedagógusmozgalom
dc.subjectmég elégséges szolgáltatás
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Jogtudományhu_HU
dc.titleElmarad az óra? - A 2016-os pedagógusmozgalom a sztrájkjog elméleti és gyakorlati hátterének tükrébenhu_HU
Fájlok
Gyűjtemények
Hallgatói dolgozatok (Állam- és Jogtudományi Kar)