9639211230

Dátum
Szerzők
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt

A Teleki Pál életpályáját bemutató életrajzi művekkel kapcsolatban is hangsúlyozni kell azt a már közismert tényt, hogy a pártállam évtizedeiben szigorú követelménynek számított a marxista-leninista történetszemlélet alkalmazása - különösen a Horthy-korszak vonatkozásában. Ugyanakkor viszont az is tény, hogy kivételesen mégis akadtak olyan szerzők, akik Teleki személyéről igyekeztek objektív képet festeni. Közülük Juhász Gyula művét (A Teleki-kormány külpolitikája. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1964, 368 p.) azért kell kiemelnem, mert alig egy évvel Kiss Aladár rendkívüli dogmatikus és sematikus szemléletű könyvének a megjelenése után tudott és mert sok tekintetben valósághű képet rajzolni Teleki Pálról. Különben az eltelt évtizedek óta számos fontos diplomáciai, politikatörténeti kiadvány és memoár látott napvilágot, melyeknek a segítségével természetesen ma már jóval többet tudunk Telekiről, a Teleki-kormányról, Teleki külpolitikájáról. Különösen a rendszerváltozás óta megjelent művek adnak tárgyilagos képet Teleki Pál életútjáról. Szerencsére a halálának ötvenedik évfordulóján rendezett tudományos konferenciák és megemlékezések jó alkalmat szolgáltattak arra, hogy a történésztársadalom bizonyos mértékig jóvátegye a vele szemben elkövetett mulasztásait. Ezt elsősorban a Teleki Pál Munkaközösségnek köszönhetjük, amely szervezet már a második világháború időszakától kezdve kiállt Teleki, a politikus és a tudós mellett, hogy azután sikeresen és méltó módon megrendezze a mártírhalál ötvenedik évfordulója alkalmából esedékessé vált történészkonferenciát. Örvendetes módon a közelmúltban is gazdagodott a Teleki-irodalom. Elsősorban meg kell említenünk a svájci emigrációban élő Czettler Antalnak a Magvető Könyvkiadónál 1997-ben megjelent Teleki Pál és a magyar külpolitika, 1938-1941 című művét, amely nagyban hozzájárult gróf Teleki Pál tevékenységének igazságos és méltányos értékeléséhez. De a közelmúltban látott napvilágot Ablonczy Balázs politikaiéletrajz-vázlata is Teleki Pálról, mely a megadott irodalomjegyzékkel együtt a legnemesebb értelemben vett történeti ismeretterjesztő munkának tekinthető. Ez a kötet annyiban különbözik a korábbi Teleki-irodalomtól, hogy egy rendkívüli és eddig nem igazán ismert memoárt kíván közkinccsé tenni a miniszterelnökről, mégpedig Teleki Pál bizalmasának, dr. Molnár Sándor tanárnak 1965-ös keltezésű visszaemlékezését. A szerző, akinek Bajcsy-Zsilinszky Endréhez is fűződtek kapcsolatai, baráti körömhöz tartozott az ötvenes és hatvanas években. Tőle tudtam meg, hogy elkészítette Teleki Pál titkos tevékenységéről szóló rendkívül érdekes, egyedülálló memoárját s azt elhelyezte a Széchényi Könyvtár �bizalmas" jelzésű iratai között. Molnár Sándor mintegy hetvenhárom gépelt oldalon részletesen leírja Telekinek miniszterelnök korában a Sándor-palotában (a miniszterelnökségen) végzett titkos tevékenységét, amiről közvetlen munkatársain és két politikuson kívül senki nem tudott. A miniszterelnök eme tevékenységének lényege, hogy az egyre növekvő náci veszedelem és a mind veszedelmesebb méreteket öltő hazai volksbundista, valamint nyilas propagandával szemben, Európában egyedülálló módon központilag irányított úgynevezett Nemzetpolitikai Szolgálatot szervez. A Sándor-palota ezáltal a földalatti német- és nyilasellenes tevékenység titkos műhelye lett. A memoár ezen kívül szól azokról a kiadványokról is, amelyek ugyancsak Teleki Pál titkos támogatásával jelentek meg, így Lajos Iván híres �Szürke könyvéről", valamint Bajcsy-Zsilinszky Endre Helyünk és sorsunk Európában című művéről (mindkettőből idézek kötetünk függelékében) és a mártír politikusnak a miniszterelnökhöz fűződött, eddig nem ismert kapcsolatáról. Kiemelésre kívánkozik Lajos Iván személye is, akinek nevezetes �Szürke könyvét" Németország háborús esélyeiről egyrészt a történeti irodalom agyonhallgatta. Arról sem esik elég szó, hogy őt a náci megszállás után elfogták, és Németországba szállították, ahol tizennégy hónapot töltött különböző koncentrációs táborokban. Amikor pedig a háború után kiszabadult és hazatérhetett, egy tizenöt oldalas kis füzetben (Szót kérek. A �Szürke könyv" mérlege) tette mérlegre a náci Németországról írt munkáját, amely annak idején Magyarországon és a nyugati világban is több kiadásban látott napvilágot. Miután Lajos Iván 1945-ben �szót kért", füzetét Molnár Sándor memoárjának függelékéhez csatolta, most ebben a kiadványban tesszük lehetővé ennek megjelentetését is. Hogy Molnár Sándor, továbbá Lajos Iván ilyen tevékenységet folytathatott, és Bajcsy-Zsilinszky Endre még 1941-ben megjelentethette a nyomban elkobzott Helyünk és sorsunk Európában című, mindmáig hiábavalóan új kiadásra váró művét, azt annak a Teleki Pálnak köszönhetjük, akinek �titkos� munkássága immár közismertté válhat.

Leírás
Kulcsszavak
Forrás
Gyűjtemények