Szakdolgozatomban Berettyóújfalu külterületének helyneveit adom közre, amelyek gyűjtését 2022-ben végeztem el. Munkám során élőnyelvi gyűjtést is végeztem az említett településen, amelyben helyi adatközlők álltak segítségemre. A terepre a település térképével érkeztem, hogy a gyűjtött adatok pontos helye már a beszélgetés során meghatározható legyen. Az adatközlők kiválasztásánál elsődleges szempont volt, hogy az átlagosnál szélesebb körű ismeretekkel rendelkezzenek Berettyóújfalu határterületeit illetően, így foglalkozásukat tekintve az adatközlőim többsége mezőgazdasági munkákkal foglalkozik vagy foglalkozott egykor. A gyűjtött adatok rendszerezéséhez digitális adatbázist használtam. Az így kapott helynévanyagot számos történeti forrás adataival egészítettem ki. Rendelkezésemre álltak katonai térképek, amelyek közül az Első katonai felmérés (EKFT.) 1781- ből, a Második katonai felmérés (MKFT.) 1860-ból, a Harmadik katonai felmérés (HKFT.) 1884- ből, míg Magyarország katonai felmérése (MKF.) 1941-ből szolgált adatokkal Berettyóújfalu helyneveiről. Mindemellett PESTY FRIGYES 1864-es helynévtárát is felhasználtam, és egy 1965-ben készült, NAGY ERZSÉBET által elvégzett gyűjtés helynévadatai is a közreadott szótár részét képezik.